A domináns immunglobulin (Ig) a humán szérum IgG-ben található. Ez hosszú távon védő antitest számos fertőző ágens ellen. Az IgG négy különböző alosztály kombinációja: IgG1, IgG2, IgG3 és IgG4. Azoknál a betegeknél, akikből hiányzik az IgG egy vagy két alosztálya, vagy amelyek szintje szignifikánsan alacsony, de a többi immunglobulin szint normális, IgG alosztály hiányban szenvednek, amelyet általában klinikai megnyilvánulások kísérnek.
Immunglobulin osztályok és alosztályok
Immunglobulin G
Az immunglobulin G (IgG) az emberi szérum immunglobulinok körülbelül 75% -át teszi ki. Az IgG-molekulákat a plazma B-sejtek szintetizálják és szekretálják.Az IgG a domináns immunglobulin az extracelluláris folyadékban, amely az ismételt immunizálás után keletkezik, amely másodlagos válaszként jelentkezik az IgM-re. Hatékony a bakteriális toxinok semlegesítésében, a vírusok inaktiválásában, opszonizáló képességgel rendelkezik, megkönnyítve ezzel a fagocitózist és aktiválva a komplementet. Áthalad a méhlepényen, és az egyetlen újszülött csecsemő immunglobulin, amely megvédi a fertőzéstől az élet első heteiben. Az IgG-nek 4 alosztálya van, amelyek előállítása a provokáló antigén tulajdonságaitól függ. Az IgG alosztályok a teljes szérumkoncentrációt a következőképpen számolják el: IgG1 60-70%, IgG2 14-20%, IgG3 4-8% és IgG4 2-6%. Az egyes alosztályok relatív koncentrációja egyénenként jellemző és korrelál a H-láncok C régióiban található néhány allotípusjellemzővel, ami azt jelenti, hogy egy adott alosztály antitestjeinek termelése genetikailag szabályozott.
Az IgG alosztályok laboratóriumi diagnosztikája, referenciaértékek
Az egyes IgG alosztályok szintjének meghatározása friss szérum mintából történik. A vizsgálati módszertan függ a laboratórium lehetőségeitől, a vizsgálatok számától és a vizsgálat sebességének követelményeitől. Az immunglobulinok egyes alosztályainak meghatározása elvégezhető:
- nefelometrikusan,
- turbidimetrikusan,
- radiális immundiffúzió.
Javallatok az IgG alosztály vizsgálatához és a klinikai megnyilvánulások szelektív IgG alosztály hiányosságokban
Az IgG-alosztályok vizsgálata főként visszatérő légúti fertőzésekben (különösen bakteriális) javallt azoknál az egyéneknél, akiknek az össz-IgG szintje normális vagy kissé csökkent. A laboratóriumi diagnosztikában azt is figyelembe kell venni, hogy például az IgG2 és az IgG4 csak a 10. életévben éri el a normális szintet. Az IgG2 alosztály immunhiánya leggyakrabban gyermekeknél, az IgG3 felnőtteknél fordul elő. Az IgG4 hiány gyakran társul az IgG2 hiányával. A szelektív IgG1 hiány ritka.
Az IgG alosztályok koncentrációjának változása autoimmun betegségben, neurológiai és bélszindrómában, valamint HIV-fertőzésben szenvedő betegeknél is megtalálható. Lehet, hogy mind hipo, mind hipergammaglobulininaemia kísérheti őket. Az alkoholos cirrhosisban minden IgG alosztály általában megemelkedik. Az IgG alosztály hiánya gyakran társul autoimmun betegségekkel (szisztémás lupus erythematosus, Henoch-Schönlein purpura, M. Bechterev, autoimmun citopenia, 1-es típusú cukorbetegség), ahol az összes IgG-szint normális vagy megemelkedett lehet. Az autoimmun betegségek leggyakrabban hiányosak az IgG2 és IgG4 alosztályokban, mivel az IgG alosztályok szelektív hiányosságai gyakran más immunhiányosságokkal társulnak, mint például ataxia, telangiectasia vagy szelektív IgA hiány, és ezeknek a társuló betegségeknek a tünetei dominálhatnak. Az egyes IgG-alosztályok hiánya véletlenszerű megállapítás is lehet klinikai megnyilvánulások nélkül. A klinikai tünetek az IgG alosztály típusától függenek.
IgG1
Az IgG1 hiány többnyire másodlagos a nephrotikus szindrómában (az IgG2-vel együtt) és a glomerulonephritisben, minimális biopsziás változásokkal. Az IgG1 szint emelkedése előfordulhat például sclerosis multiplex, cisztás fibrózis és krónikus fertőzések (pl. Pseudomonas) esetén.
IgG2
Az IgG2 hiánya visszatérő sinopulmonalis fertőzésekben és a poliszacharid antigénekre való reagálás képtelenségében nyilvánul meg (pl. Kapszulázott baktériumok, például pneumococcusok, A csoport streptococcusok, Haemophilus influenzae ellen).
IgG3
Az IgG3 a leghatékonyabb vírus semlegesítő antitest. A betegeknél visszatérő felső légúti fertőzések vannak. Az alacsony IgG3 szint néhány primer immunhiányban, szisztémás lupus erythematosusban, Wiskott-Aldrich szindrómában, fiatalkori cukorbetegségben vagy bronchiális asztmában is előfordul. Az IgG3 megemelkedhet primer biliaris cirrhosisban. Vannak jelentések ennek az immunhiánynak a családi kórtörténetében is.
IgG4
Az IgG4 összetettebb antigénszerkezetekkel (paraziták, élelmiszer-összetevők, kígyóméreg) való behatás után keletkezik. Hasonló tulajdonságuk van, mint az IgE antitestek - a hízósejt receptorokhoz való kötődés képessége. Ezért a specifikus IgG4 blokkolhatja az IgE választ, és meghatározásuk felhasználható az allergén immunterápia hatásának szabályozására. Az IgG4 hiánya visszatérő légúti fertőzésekkel és autoimmunitással is jár.
Kezelés
Az IgG egyik alosztályának szelektív hiányában szenvedő betegek többsége parenterális immunglobulinokkal reagál a kezelésre, amelyeket a hipogammaglobulinémiához hasonlóan adnak be. Tekintettel arra, hogy az egyes IgG-alosztályok szintje a gyermekek életkorával fokozatosan normalizálódhat, a parenterális immunoglobulinokkal történő kezelést egy idő után újra kell értékelni, figyelembe véve a klinikai állapotot. Célszerű ideiglenesen abbahagyni az Ig helyettesítő terápiát (általában a nyári hónapokban, amikor a fertőzések ritkábbak), és újra kell értékelni az IgG szintjét.
Az immunglobulin helyettesítő terápia mellett az antibiotikum terápia időben történő beadása szükséges. A visszatérő tüdő- és fülfertőzések halláskárosodást és krónikus tüdőbetegség kialakulását fenyegetik. Bizonyos oltási típusok alacsony hatását szintén figyelembe kell venni. Például az IgG2 hiányban szenvedő betegek nem képesek kiváltani védő antitest választ a poliszacharid vakcinákkal végzett oltás után. Néhány betegnél a hiányzó alosztály serdülőkorban "érlelődik", ezért klinikai tünetek nélkül vannak.
Következtetés
Azoknál a betegeknél, akik visszatérő légúti fertőzésekben szenvednek, az immunválasz hiánya a poliszacharid vakcinák beadása után és az összes IgG normális vagy csak kissé csökkent szintje, az differenciáldiagnózis során figyelembe kell venni az IgG alosztályok szelektív hiányát. Az egyes IgG-alosztályok meghatározott szintjét mindig a beteg életkorára tekintettel kell értelmezni, megfelelő időhorizonton (több hónapon keresztül) történő ismételt vizsgálat a megfelelő. A szelektív IgG alosztályhiány kezelésében figyelembe kell venni a beteg klinikai állapotát.