A bűncselekmények típusai és jellemzői
A családon belüli erőszaknak számos formája van: fizikai, szexuális, pszichológiai és gyakran gazdasági. A fizikai erőszakot általában súlyos pszichológiai nyomás és verbális agresszió kíséri. Az elkövető jogellenes magatartása a közrend vagy a polgári együttélés elleni vétség formájában jelentkezhet, de bűncselekmény is lehet, különös tekintettel a közeli és megbízott személy bántalmazására a Btk. 208. §-a alapján.
Bűnügyi törvény kifejezetten meghatározza a közeli és megbízott személy elleni erőszakot a 208. §-ban, mint „közeli személy és megbízott személy bántalmazása”, ezért helyénvaló a Büntető Törvénykönyv ezen szakaszát használni a páva büntetőeljárása során (lásd a mellékletet). A büntetőjogban a közeli személy általában a közvetlen nemzedékbeli rokont, az örökbefogadó szülőt, az örökbefogadott gyermeket, a testvért és a házastársat, valamint a családban vagy hasonló kapcsolatban élő más személyeket csak akkor tekintik egymáshoz szorosnak, ha az egyik által elszenvedett kárt közülük a joga, hogy a saját kárát érezte.
Azokban az esetekben, amikor inkább egyéni támadásról van szó, anélkül, hogy megfelelne a családon belüli erőszak jellemzőinek, lehetségesek a Btk. Egyéb rendelkezései, különösen
- személyi sérülés a Büntető Törvénykönyv 155–157,
- a személyi szabadság korlátozása a Btk. 183. §-a alapján,
- a Btk. 189. §-ának zsarolása,
- a Btk. 190. §-a szerinti durva kényszer,
- kényszerítése a Btk. 192. §-a alapján,
- nemi erőszak a Btk. 199. §-a alapján,
- szexuális erőszak a Btk. 200. §-a alapján,
- szexuális visszaélés a Btk. 201. §-a szerint,
- veszélyes fenyegetés a Btk. 360. §-a szerint,
- veszélyes üldözés a Btk. 360a,
- a tartózkodási szabadság korlátozása a Btk. 184. §-a alapján,
- merénylet a Btk. 144. §-a alapján.
E bűncselekmények tárgya szempontjából élet és egészség, szabadság és emberi méltóság, család és ifjúság, valamint egyéb jogok és szabadságok elleni bűncselekményekről van szó.
A Btk különleges védelmet nyújt védett személy, ami egy közeli ember mellett minden gyermek, terhes nő, eltartott személy, idős ember és mások magasabb büntetéssel jár. Az ilyen cselekmények szigorúbb megbüntetésének szándékát a kölcsönös bizalom és az összekapcsolt viszonyok között akkor egészítette ki a 127. § (4) bekezdésének rendelkezése. 5 a közeli személy meghatározásának kiterjesztése, különösen a zsarolás, a közeli és megbízható személy kínzása, szexuális erőszak, szexuális visszaélés, veszélyes fenyegetés vagy üldözés, beleértve a volt házastársat, fajokat, ex-fajokat érintő bűncselekmények céljából, közös gyermek szülője és olyan személy, aki az általános meghatározás szerint közeli személy velük kapcsolatban, valamint az a személy, aki az elkövetővel egy háztartásban él vagy élt.
A bűncselekmény helyes besorolása azért fontos, mert ez magában foglalja a bűncselekmény vétségnek vagy bűncselekménynek minősítését, amelynek a büntetőeljárások minden következménye a büntetés kiszabása az ítéletben. Ezenkívül a jövőbeni áldozatvédelmi és támogatási eljárások, valamint a kapcsolódó szolgáltatások attól függenek, hogy az erőszakot konkrét bűncselekménynek minősítik-e.
A Btk. 208. §-ának rendelkezését 2002. szeptember 1-jétől, majd 2016. január 1-jétől módosították. Jelenleg a következőképpen szól:
208. bek
Közeli személy és megbízható személy visszaélése
(1) Aki fizikai szenvedést vagy mentális szenvedést okoz egy közeli személynek, vagy az őt gondozó vagy nevelő személynek
a) különféle verések, rúgások, ütések, sérülések és égési sérülések, megalázás, megvetés, folyamatos megfigyelés, fenyegetések, félelem vagy stressz kiváltása, erőszakos elszigeteltség, érzelmi zsarolás vagy egyéb viselkedés, amely veszélyezteti testi vagy lelki egészségét vagy korlátozza biztonságát,
b) indokolatlanul visszatartja az ételt, a pihenést vagy az alvást, vagy az alapvető személyes gondoskodás, ruházat, higiénia, egészségügyi ellátás, lakhatás, nevelés vagy oktatás visszatartását,
c) olyan tevékenység kényszerítésével vagy újbóli elvégzésével, amely életkora vagy egészségi állapota miatt aránytalan fizikai vagy mentális stresszt igényel, vagy egészségkárosodást okoz,
d) olyan anyagoknak való kitettség, amelyek károsíthatják az egészségét, vagy
e) indokolatlanul három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre korlátozódik az ingatlanhoz való jogosulatlan hozzáférésre, amelynek felhasználására jogosult;.
(2) Az (1) bekezdéshez hasonlóan büntetendő, akit az előző tizenkét hónapban hasonló cselekmény miatt érintettek.
(3) Az elkövetőt hét-tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, ha az (1) bekezdésben említett cselekményt elköveti.
a) súlyos sérülést vagy halált okozhat,
b) meghatározott motívumra,
c) bár az előző huszonnégy hónapban elítélték ilyen bűncselekmény miatt, vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása alól felmentették; vagy
d) komolyabb cselekvés.
(4) Az elkövetőt tizenöt-huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetik, ha az (1) bekezdésben említett cselekményt elköveti, és több ember egészségét súlyos kárban vagy több személy halálában okozza.