Bár a bablevest sokféle változatban főzik, a brazil kolléga eredeti receptjét a XVI-XIX. Században cukorültetvényeken dolgozó fekete rabszolgáknak tulajdonítják. A beszennyeződés után tulajdonosaik kevésbé értékes sertéshúsokat hagytak nekik: fül, bőr, zsíros részek, farok, paprika vagy belek, amelyekből aztán különféle fűszerek és zöldségek hozzáadásával varázsolták napi étrendjüket. Ez egy viszonylag fáradságos és nagyon gazdag étel, amely partikra vagy ünnepségekre is alkalmas.
Nyersanyagok
Jegyzeteim
Jelentkezzen be a Vary-be, és írja le a receptekre vonatkozó jegyzeteit.
Megközelítés
Elkészítjük az összes hozzávalót. A babot legalább 12 órával a főzés megkezdése előtt vegye be, mossa meg és áztassa hideg vízben, amelyet kb. 3 óránként cserélünk. Ha nincs sózott sertéshasunk, frisset használunk (10 napig hűtőben sóztam). Mivel előítéleteim vannak a sertésfarkakkal, a fülekkel, a nyelvekkel és az ásókkal szemben, amelyeket ráadásul egyáltalán nem könnyű megvásárolni, ezért nem használtam őket, így a feijáda a feijoad terminológiában az ún. hiányos feijoady.
Tegye a húst egy edénybe, adjon hozzá egy fél hagymát, fekete és friss fűszereket, 3 gerezd fokhagymát és 3 babérlevelet. Öntsön vizet úgy, hogy szorosan ellepje a húst, és hagyja főni.
Tegye az áztatott babot gyorsfőzőbe, és fedetlenül forralja fel. Amikor felforr, kikapcsoljuk a tányért, és a babot 10 percig pihentetjük vízben, amelyet ezután öntünk és öntünk. Ismét öntsünk friss vizet a babra, adjuk hozzá a hagyma másik felét, néhány gerezd fokhagymát, babérlevelet, egy csipet zúzott rascát és sót, fedjük le és főzzük meg.
Körülbelül két óra múlva, amikor a hús már puha, és a bordák húsa lehámlik a csontokról, kivesszük a húslevesből, kicsontozzuk, és apró darabokra vágjuk, amelyeket visszahelyezünk az edénybe.
Vágja le a kolbászokat, és tegye a húsos edénybe is. Vizet nem adunk hozzá, mert a feižoadának vastagabb állagúnak kell lennie, nem lehet levesszerű.
A húsos és húsleveses edénybe adjunk hozzá főtt fekete babot azzal a folyadékkal, amelyben főztük, és aminek nem szabad soknak lennie (esetemben a bab a gyakori vízcsere miatt, amelyben a mártott kissé elhalványult), és egy darabig időnként kevergetve. Sűrűbb mártásnak kell lennie, de liszt vagy más sűrítő hozzáadása nélkül. Kóstoljuk meg, és ha szükséges, adjunk hozzá sót, és ízesítsük őrölt fekete borssal. Az én esetemben nem kellett elérnem.
Egy olívaolajos serpenyőben megpirítjuk a felszeletelt fokhagymát, hozzáadjuk a megfőtt spenótot és túlmelegítjük. Fűszerezzük sóval, borssal vagy néhány csepp citrommal. A rizst a szokásos módon megfőzzük, a narancsot negyedekre vagy hatodakra vágjuk.
A Feijoadát hagyományosan abban a kerámia edényben szolgálják fel, amelyben főzték. (A fekete rabszolgák eredetileg üstökben főzték). Ha bulizásként szolgáljuk fel, körbeforgatjuk a tálakat spenóttal, rizzsel, naranccsal, szeletelt petrezselyemmel, szeletelt zellerszárral (nem kell) és chilis paprikával, fokhagymával, sóval és habarcsolaj (házi chilis pasztát használtam. fokhagyma a tavalyi szüretből)
Mindenki egy tányérra tölti a feijoadot, rizst, spenótot, zellert és narancsot, ami nagyon jól kiegészíti, ízlés szerint pertzlen ízzel megszórja és fűszeres pasztát ad hozzá, amely nélkül nem.
Ugyanakkor klasszikusoknak is tálalhatjuk egy tányéron, ahol valóban esztétikus meglepetést varázsolhat a szemnek és a gyomornak. Brazíliában az ún farofou, amely sült manióka liszt, főleg fokhagymával vagy más fűszerekkel ízesítve. Sajnos nem volt farofom, de nélküle megkóstoltuk.