RÓMA - A környezet és az életmód jobban meghatározza az elhízás kialakulását, mint az örökölt gének. Erre a fő következtetésre jutott a Milánói Egyetem tudóscsoportja, amelynek tanulmányát a Physiological Measurement folyóiratban tették közzé. Az elhízás súlyos egészségügyi probléma és a szív- és érrendszeri betegségek jelentős kockázati tényezője, különösen a fejlett országokban.

Egyes tanulmányok feltételezik, hogy az elhízás eredete genetikai eredetű lehet. Ma azonban ez a magyarázat csak az elhízás legsúlyosabb eseteinek öt százalékára alkalmazható. A genetikai eredet nem teszi lehetővé a testtömeg-index (BMI) egyes variációinak magyarázatát. Ezek a variációk a környezetet és az emberek életmódját alakító tényezőknek tulajdoníthatók. Kétségek azonban továbbra is fennállnak, és a genetikai hajlam valódi jelentőségét még nem sikerült tisztázni.

"Egy korábbi vizsgálatunk során 38 olyan gént soroltunk fel, amelyek aktivációja az elhízáshoz kapcsolódó különféle jellemzőkkel jár - gyulladás, rák, termékenységi rendellenességek és hangulat." magyarázza a tanulmány fő szerzője, Francesc Font-Clos. "Tehát megpróbáltuk megérteni, hogy ez a fajta genetikai felépítés segíthet-e abban, hogy meghatározzuk a génjeink szerepét az elhízás kialakulásában." a La Repubblica olasz napilap idézte.

fontos

Font-Clos és csapata összehasonlította a gének listáját más olyan tanulmányokkal, amelyek a testtömeg-index változásával társultak. A hasonló összehasonlító elemzések hatékonyságának növelése érdekében a Milánói Egyetemen kifejlesztett algoritmus felhasználásával készült összehasonlítást 600 emberen végezték el a brit iker adatbázisból. A különböző BMI-vel rendelkező ikrek vizsgálata kiváló alkalom a genetikai berendezés és az elhízás kapcsolatának vizsgálatára.

Az elemzés eredményei azt mutatták, hogy az elhízásra a korábbi munkákban talált genetikai hajlam összefügg a BMI-vel és a zsírszövet mennyiségével. Milánói kutatók azt találták, hogy azonos ikreknél a genetikai összetétel aktiválásában mutatkozó különbségek nem azonos genomjukból származnak, hanem a testtömeg változásaiból.

Ez azt jelenti, hogy nem a genom okozza az elhízást, hanem a környezeti és életmódbeli tényezők. "Eredményeink azt mutatják, hogy a környezet fontosabb szerepet játszik az elhízás kialakulásában, mint a genom." - mondja Caterina Portová, a Milánói Egyetem docense, aki a kutatást koordinálta. "Nem azért vagyunk elhízottak, mert néhány szerencsétlen gént örököltünk. Nem a boldogtalan öröklésről van szó, hanem a megváltoztatható állapotokról. Ezért fontos az elhízást tágabb kontextusban vizsgálni, amely magában foglalja mind a belső, mind a külső tényezőket és kölcsönhatásaik. " - teszi hozzá.