Nagy Tesztek
SZUPER TESZT! Amit őrangyalaid próbálnak neked elmondani manapság?
népszerű az internetről
SZERETEM vagy UTÁLOM
Penelope Cruz
Véget ért a böjt, és vele együtt a mulatság, táncok, sertésünnepek, álarcosbálok és farsangi felvonulások voltak. A hosszú tél után a karnevál vége mindig újabb lépés volt a várva várt húsvéti tavaszi ünnep felé.
A húsvéti kosárlabda elől bujkáló lányok és nők nevetése és izgatottsága előtt azonban mind a negyven napos böjt vár, amely az ételekben és a mindennapi életben mutatott mértékkel (a zajos partik és esküvők betiltásával), úgy tűnik, nem tartozik a örömteli kora tavasz. Őseink azonban diverzifikálni tudták. Míg a böjtöt betartották, és meg kell jegyezni, hogy a főleg savanyú káposztából, zöldségekből, hüvelyesekből és burgonyaételekből álló, hús és állati zsírok nélküli étrend tartalmazott valamit, a mindennapi életben különféle szertartások és szokások rövidítették meg, ami rövidítette a húsvét ideje. Ezek a szokások különösen azt a tényt tartalmazták, hogy a tavaszi ünnepek egyes heteinek neve volt, és bevett szokások kísérték őket.
Hamvazószerda
A farsangi mulatság hivatalosan kedden éjfélkor ért véget, amikor a basszust ünnepélyesen eltemették a nagyböjt kezdetének szimbólumaként. Hamvazószerda következett, amelynek viselnie kellett a böjt minden jellemzőjét. Sok területen azonban olyan volt, mintha az emberek nem tudták elfogadni a buli végét, ezért a napon bárhol megjelent egy farsangi álarcnak álcázott férfi, aki céltalanul kóborolt a falu körül az elveszett farsang után. Másutt hamvazószerdán a férfiaknak el kellett kerülniük a nőket, akik mosdóval és borotvaszappannal "borotválkozni" áldozatokat kerestek. Hamvazószerdát csütörtök váltotta fel, arra a napra kellett megenni a farsang összes maradékát.
Fekete vagy róka vasárnap
A nagyböjt egész első hetét fekete vagy vasárnapnak is nevezték. Fekete, mert a nők a gyors eljövetel jeleként félretettek színes ruhákat, és sötét, fekete ruhákkal helyettesítették őket. Később egy fekete sál vagy kötény is elegendő volt az összes sötét ruházat helyett. A róka elnevezést vasárnap kapta egy bizonyos területeken elterjedt szokás. Miután lefektette a gyerekeket, az anya perecet sütött és fűzfarudakra akasztotta őket a gyümölcsösfákba, mielőtt a gyerekek reggel felébredtek. Reggelinél azt mondta a gyerekeknek, hogy éjszaka egy róka fut át gyümölcsösükön, és elvesztette perecét.
Halálvasárnap
A halál megszabadításának ősi szokása egy másik, a halál ötödik vasárnapjának nevét adta. Eredetileg pogány szokás, amelyet a keresztény időkig megőriztek, világossá tette, hogy a tél lassan elveszíti erejét. A regionális szokások szerint épített halál az volt, miután a lányok körbejárták a falut, többnyire a folyóba fulladtak vagy a határnál megégtek. Ritkább esetekben egy tó közepén horgonyozták le, vagy a földbe temették. Mindezen utaknak azonban egyetlen célja volt, hogy megszabaduljon a haláltól (tél), hogy ne térhessen vissza a faluba és ne sérthessen.
Május vasárnap
A húsvét előszava május vasárnap volt. A név fűzfavesszőkből származik, amelyek tavaszi virágokkal együtt annak emlékére, hogy Jézus velünk járt Jeruzsálemben a Szent Nap ezen vasárnapján. Az emberek varázslatos erőket tulajdonítottak a megszentelt gallyaknak. Villámvédelemként a kereszt mögé helyezték őket, az istállókban pedig a gerenda mögé helyezték őket, hogy megvédjék a boszorkányokat és a szarvasmarha betegségeket. A terepen beragadt gallyak megvédték a katasztrófáktól és anyajegyektől. Május vasárnap minden nőnek virágoznia is kell, azaz. valami újat kellene viselnie, még ha csak apróságot is.
Zöld csütörtök
Nagycsütörtökön (nevét a papok köntösének színéről kapta ezen a napon, és arról is, hogy mindenkinek kell enni valami zöldet, ez általában tavaszi gyógynövények levese volt) elhallgattatták a falu összes harangját, és Rómába repült. Fehér szombatig a fiúk tapsolóikkal és csörgőikkel vették át szerepüket. Kopogásuk összefüggésben áll Júdás "üldözésével", aki elárulta urát. Nagycsütörtökön a gazda egy darab kenyeret vagy zsemlét dobott a kútba, hogy jó vize legyen, az állatoknak, akiket meg kell védeni a betegségektől, a viperáktól és a bolháktól. A házban való jelenlétüket megakadályozhatta az is, ha a házvezetőnő egy új seprűvel söpörte be a padlót, amelyet aztán megégett. Nagycsütörtökön a háziasszonyok böjtös süteményeket sütöttek hazánkban hurok alakú formában annak a jelképnek, hogy Júdás felakasztotta magát.
BAN BENNagypéntek és fehér szombat
Nagypéntek a nagy bánat és a legszigorúbb böjt napja volt. Nem mozdult a földdel, nem szántott és nem vetett, nem ült. A háziasszonyok ezen a napon nem adtak el és nem adományoztak egy csepp tejet, hogy a teheneik ne legyenek elvarázsolva. A nyárfa gallyai varázslatos erőt nyertek nagypénteken, és megvédték a mezőt az anyajegyektől. Az ősi babonák szerint nagypéntek az egyetlen nap az évben, amikor a kincseket minden varázslat nélkül meg lehet ragadni. Ahogy a pészah énekel, megnyílik a föld, a sziklák elválnak, és felfedik titkaikat.
Fehér szombaton a pap a szentmise előtt egy kis tűzön elégette a szent olaj maradványait. Az emberek "Júdás elégetésének" nevezték az ünnepséget. A tűzből megmaradt széneket a házakban villám és tűz elleni védelemként használták. A fiúk fehér szombaton fejezik be szolgálatukat. Aznap "beszedik a fizetést" is, amelyet aztán a szokások szerint megosztanak. A harangok ismét vállalják feladataikat. Este a Feltámadást ünnepélyesen hívják, ezzel véget érve a hosszú böjt. Boldog húsvét következik.
Húsvét vasárnap és hétfőn
Húsvét vasárnap húsvéti bárányokat, kenegeteket és felszentelt tojásokat raktak a templom sekrestyéjébe. A tipikus ételek közé tartoztak a tekercsek és a töltelékek. A festett tojások, a tavaszi természet és minden termékeny erő újjáéledésének szimbóluma, teljesen elválaszthatatlanok. Húsvét hétfője ekkor a kosár jeleiről szól. A fűzfaágak, amelyekből a kosarat kötötték, a tavaszi fiatal erőket szimbolizálják, amelyeket ostorozással továbbadnak az élőlénynek. A fiúk festett tojásokat kapnak a lányoktól a húsvéti ének korbácsolása és szavalása miatt. Hétfő délután a felnőttek találkoztak szomszédaikkal egy ülésen, amely nem hagyhatta ki az útról a hagyományos bárányt vagy nyuszit. A húsvéti ünnepek ezzel az üléssel értek véget, a falut pedig a tavasz és az ehhez kapcsolódó terepmunka irányította, amelyek során nem sok idő maradt a mulatságra.