BRATISLAVA - A lengyelországi romlott hús esete még mindig él a társadalomban. Az Állami Állat- és Élelmiszerügyi Hatóság központi igazgatója, Jozef Bíreš elismerte, hogy Lengyelország számunkra kockázatos ország. Ezt bizonyítja a Lengyelországból behozott élelmiszerekkel kapcsolatos esetek száma, amelyek hazánkat is közvetlenül érintették. Az elmúlt hat évben több mint elég volt belőlük - legyen szó az ételben lévő sóról, a tejporban patkányméregről vagy a hepatitis A-t okozó vírusról eperről. Minden eset közvetlenül érintette a szlovák fogyasztót. Ennek ellenére semmit sem tesznek a probléma ellen, és a földművelésügyi miniszter csak azt tanácsolta az embereknek, hogy vásároljanak ételeket szlovák termelőktől.
A közelmúltban nemcsak Szlovákiában, hanem az Európai Bizottság területén is megoldottak egy esetet egy lengyel vágóhíddal, amelynek állítólag illegálisan kellett kereskednie beteg szarvasmarhákkal. Erre a TVN24 lengyel televízió riportere mutatott rá, aki riportot sugárzott, hogy a vágóhídon marhákat dolgoznak fel, amelyek nem tudnak lábra állni. "A menedzser elrendelte, hogy a húst egészségesnek jelöljem meg, és kicsit szépítsem. Szörnyű volt, hidd el. Vissza akar térni a rothadó hús bűzétől. Késsel kellett kaparnom, hogy jobban nézzen ki. " - mondta Patryk Szczepaniak újságíró. - Még mindig nem tudod, mit eszel. menedzsere elmondta neki, amikor az újságíró megkérdezte tőle, hogy a hús nem romlott-e el. Ezt követően a vágóhidat bezárták. Ez azonban korántsem az egyetlen botrány, amely közvetlenül érintette a szlovák fogyasztókat és hazánkat. Több ilyen is volt az elmúlt időszakban - a lóhamburgerektől kezdve a szalmonella csirkehúson át a sós spray-vel ellátott húskészítményekig.
A legtöbb esetben a szlovákok emlékezetébe vésett eset olyan ételekkel történt, amelyeket a klasszikus ehető só helyett technikai csiszoló sóval sóztak meg. Az ügyben egy olyan cég szerepelt, amely több mint tíz éven keresztül havi tízezernél több tó technikai sót vásárolt, majd étcsóként újracsomagolta és elosztotta lengyel cégeknek. Míg a forgalmazó technikai sót vásárolt tonnánként 34 euróért, háromszoros áron adta el a vállalatoknak. Lengyelország esetében mintegy 30 000 vállalat érintett, akik öntudatlanul vásároltak technikai sót. Mint a vágóhíd esetében, a TVN24 is rámutatott a botrányra. A technikai só abban különbözik az étkezési sótól, hogy százszor több nátrium-szulfátot tartalmaz, mint a hagyományos só. Nehézfémeket és mérgező dioxint is tartalmaz, amely rákot és más súlyos betegségeket okoz. Az eset 2012-ben jelent meg.
A technikai sót főleg a lengyel húskészítményekben és kolbászokban találták. Forrás: TASR/AP
Ezt követően hazánkban folyamatosan megismétlődik a szalmonellózisos csirkehússal kapcsolatos botrány. Az Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hatóság és a Népegészségügyi Hivatal szerint 2010-ben megoldottuk ezt a problémát Szlovákiában. A szalmonellózis egy bélbetegség, amelyet főleg háziállatok, például sertések, szarvasmarhák, baromfi és ezek termékei közvetítenek. Az ember nem elégségesen hőkezelt hússal fertőződik meg. A betegség alatt a fertőzött betegnek fejfájása, 40 Celsius fok feletti láza, hányása, hasi fájdalma és hasmenése van. A betegség általában három napon belül megszűnik.
Másik eset a marhahús helyett lóhús volt a fagyasztott félkész termékben (húspalacsinta) hamburgerek számára. A lengyel termék nyolc szlovákiai műveletbe került, az egyik a senicai iskolai étkezde volt. A népegészségügyi hivatal ellenőrzése során azonban már nem volt a konyhában, az iskola étkezde vezetője pedig őszintén kijelentette, hogy a 36 darab húsos palacsinta teljes kiszállítását megsemmisítették. Az eset 2013-ban jelent meg.
A gyors élelmiszerek és takarmányok riasztási rendszere (RASSF) egy olyan esetet is bemutatott, amikor a Lengyelországban gyártott cukrászdákba tejport raktak, amelyekben patkánymérget találtak. Pontosabban tíz tonna tejport osztottak szét hat vállalatnak, legfeljebb három tonna szennyezett volt. Különböző típusú csövekben, ostyákban és ostyákban használták, amelyeket később kivontak a szlovák piacról. Önmagában a patkányméreg vagy a toxángranulátum nem minősül veszélyesnek. Kockázattá válik nagy fogyasztásával. Ezt az esetet 2013-ban hozták nyilvánosságra.
A lóhúsos hamburgerek esetében az iskolai menza vezetője azt állította, hogy a teljes megrendelést felszámolta. Forrás: ÚVZSR
Az eperjesi fogyasztó kezdeményezésére a Regionális Állat- és Élelmiszerügyi Hatóság felügyelői ellenőrzést végeztek egy szupermarketben, ahol hamis kakaóport találtak Lengyelországból. Zúzott kakaóhéjat tartalmazott, amellyel a gyártó a csomag tartalmának 20 százalékát ki tudta igazítani. Az esetre hivatkozó fogyasztó idegen finom részecskék jelenlétére panaszkodott. Az esetet 2012-ben hozták nyilvánosságra.
A lengyel élelmiszeripar durva szemű rizzsel is botrányba ütközött, amelyben kétszer annyi ólmot tartalmazott, mint amennyi megengedett. Rizs volt főzőzsákokban, amelyet több ismert szlovák üzletben találtak. Egy kilogramm e rizs legfeljebb 0,51 milligramm ólmot tartalmazott, így fogyasztásra alkalmatlan volt. A szabvány legfeljebb 0,2 milligramm ólmot enged meg kilogramm rizsre. A lengyelországi párolt sárgarépában nehézfémeket is találtak. Kétszer annyi nehézfémet, konkrétan kadmiumot tartalmazott, ahogy azt a szabvány megengedte. Ebben az esetben a megengedett legmagasabb határ 0,1 milligramm kadmium/kilogramm, legfeljebb 0,210 milligramm/kilogramm szennyezett sárgarépa.
A Lengyelországból származó durva rizs kétszer annyi ólmot tartalmazott, mint amennyi megengedett. Forrás: TASR/AP
A zöldségek esetében volt olyan eset, amikor hangyasav volt jelen a Lengyelországból származó erjesztett káposztában. Ez egy olyan anyag, amely nem engedélyezett az ételekben. Összesen a szennyezett káposzta öt szlovák növényig jutott. Maga a hangyasav kellemetlen síkságot okoz a bőrön, és megtalálható a méhek és a hangyák mérgében. Tavaly a szlovák média arról számolt be, hogy az üzletekben fagyasztott eper található, amelyek hepatitis A vírust tartalmaznak. Svéd és osztrák szakértők szerint Lengyelországból érkeztek eperek az Európai Unió tagállamaiba. A betegség tucatjait jelentették mindkét országban. Az SVPS ellenőrzése során az is kiderült, hogy az üzletek méhmézet értékesítenek, amelyben megerősítették az állatgyógyászati szulfoamidokat.
Külön kategóriát jelentenek a Lengyelországból behozott tojásokkal kapcsolatos botrányok. 2012-ben penészeket tartalmazó tyúktojásokat szállítottak a szlovák piacra. Ugyanebben az évben romlott tojás is érkezett Szlovákiába, a komáromi gyerekek főleg fizetnek értük. Az általános iskola iskolai menzája által használt tojások közül 28 tanuló fertőzött meg szalmonellózissal. Abban az időben a betegség több mint 50 embert fertőzött meg, akik kórházba kerültek. Az ellenőrzés ezt követően kiderítette, hogy a tojások azonosító jeleket hamisítottak egy belföldi vonalból, amelyet egy trencséni szállító forgalmazott. Az esettel a rendőrség két bűnügyi feljelentés alapján is foglalkozott ismeretlen tettes ellen, a lakosság egy csoportját fenyegető általános fenyegetés miatt.