Az élő természet egyes élő szervezetekből, egyénekből áll. Az egyént általában olyan szervezetnek tekintik, amely képes önálló táplálkozásra. A kölcsönösen hasonló egyedek egy fajhoz tartoznak. A növények nem egyenként nőnek, mint minden élő szervezet, hanem bizonyos csoportokat alkotnak. Ugyanannak a fajnak az egyedeit, akik között lehetséges a genetikai információ átadása és akik együtt élnek egy bizonyos élőhelyen, populációnak nevezzük.
A NÉPESSÉG ALAPVETŐ JELLEMZŐI
NÉPESSÉG MÉRET - a populációban található egyedek teljes száma (pl. Pitypangfajok száma a réten). Meghatározza az adott populáció túlélési képességét. A kis populációk kevésbé képesek megbirkózni a kedvezőtlen környezeti tényezőkkel. Nagy populációk esetében nagyon nehéz lenne meghatározni az egyedek teljes számát, ezért gyakran meghatározzuk a népsűrűséget.
NÉPESSÉG Sűrűsége - az egyes területegységek számát (pl. A pitypangfajok száma 1 m2-enként) vagy a térfogat egységét (pl. A kovaföldek számát 1 literenként) jelenti. A növényállomány egyedei nem azonos méretűek, nem egyidősek, nem mindegyik virágzik, gyümölcsöt terem. A populációk nem homogének, bizonyos felépítésűek. Különösen fontos a korszerkezet.
KORSZERKEZET - kifejezi az egyének reprezentációját az egyes korosztályokban. Grafikusan ábrázolják korosztályos piramisok vagy oszlopdiagramok.
Azonos korú személyeket, akik rövid idő alatt egy populációban csíráztak, kohorsznak nevezzük.
DISZERZIÓ (térszerkezet) - az egyének eloszlása a térben. 3 alapvető típust különböztetünk meg: szabályos (egységes), véletlenszerű és csoportosított (csoportos). E tippek kombinációi gyakoriak. A természetben a rendszeres diszperzió csak alkalmi jellegű, és inkább a termesztett növényekre jellemző. A vadonban a növények általában csoportokban vagy fürtökben nőnek.
NÉPESSÉGI DINAMIKA - a populáció nem stabil rendszer, hanem folyamatosan változó, dinamikus. A népességdinamika megértésének alapja a népességet alkotó egyének életciklusának ismerete. A növények életciklusa olyan növekedési és fejlődési jelenségek sorozata, amelyek a spórák, a növényi magvak csíráztatásától a haláláig tartanak.
Szorosabb vagy lazább kapcsolatok (kölcsönhatások) alakultak ki az egy populációban élő egyedek vagy az evolúciós fejlődés során az egyes növények populációi között.
A kölcsönhatás négy alapvető módját különböztetjük meg: