A szlovák nyelv rövid szótára

I. mi valami mit miről tudunk. opyt.

szlovák

1. kifej. és mit csinálsz. dologgal, állattal, jelenséggel, állapottal, mennyiséggel, okkal kapcsolatos kérdés: mi ez? mit akarsz mit csináltál megint? miről beszélsz? mi az apád foglalkozása mit mondasz? telefon hívás. mit gondolsz? Mit tehetünk? Nos mi? (retorikai kérdések) semmit sem lehet tenni;
mi van vele? vys. zavartság, határozatlanság;
telefon hívás.: és akkor mi van? és te? elliptikus kérdések;
mit? udvarias kérdés helyett kérem? mit fizettél érte? mennyi? mit fogok feleslegesen csinálni? miért nevetsz? Miért? mire való (A al. N-vel) mire: milyen ember? milyen ember ő? mi az mi a sorrend?

2. kifej. érzelmi jelzése van. jelentése: milyen ereje van! amit sírt!

3. megállapítja a kapcsolatot. mellett tárgymondat, tárgyalany, határozószók. (gyakran. mit - mit mire): mutassa meg, mit tud;
csinálj amit akarsz;
ami elhúzódik, nem menekül el;
mindent megtesz, amit csak tud;
amit rosszul tett, megbüntetik

4. mindkettő nem. telefon hívás. kapcsolatban. A funkciót a kastély képviseli. ki, mit, hány, ki (az indirekt esésben lévő személlyel kapcsolatban): a ház, amiben élek;
a könyvet, amelyet kölcsön adott nekem;
ez menekült meg

5. hamis kapcsolatot állít. mondatok: nem teljesítette a feladatot, ami meglepett minket

6. együtt. az igének lenni al. van és inf. vys. (nem) képes megvalósítani egy eseményt: van, amit fizetni kell;
(Nem volt) ennivalójuk

● bármi is kerül, bármilyen körülmények között

II. spoj. alárendelt. kimond egy mondatot

1. elfogadható (gyakran a mit és mit, mit, mit, mit, közvetlenül, mit, hogyan kifejezésekben) kifejezéssel, pedig engedje meg, még akkor is, ha: azt teszem, amire haragszik;
Elmegyek, és azonnal nevetnek rajtam;
szomorú volt, miközben küzdött

2. idő a) jelentésű kifejezések után. idő: egy éve, hogy meghalt;
mivel visszatért b) kifejezéssel, miközben: míg te aludt, vendégek jöttek;
hamis kapcsolatban. mondatok ellentétes kapcsolat: arra törekszünk, amíg Ön c) áll a kifejezésben, amint: amint megérkezem, elkezdünk dolgozni

3. módszer: megverték, ami csak rá illett;
a gyerekek hallgatnak, vagy mintha nem lennének

4. Megfontolás: amennyire emlékszem, nem volt ilyen tél

5. Okozati: Remegett az egész, ami annyira félt

6. Cél: Adj nekem egy sort, amit mondani fogok

7. jelentése van összehasonlító ízület. hogyan: annyit mond, mint egy srác

1. kifej. és micsoda hívás. jelentése van negatív (általában nem. a kérdésben vagy más választott mondatokban): mit (ezt) tudok? mi lesz velünk utána!

2. hívás. egyetértésre ösztönzi, de hé: jó robot mi?

3. (3. osztályos kiegészítőkkel és kiegészítőkkel) a legmagasabb fok, a határ: a lehető legmagasabb teljesítmény elérése;
Hozd ki a legjobb formádat

4. vys. ismétlés (jelentős idővel rendelkező alapismeretekhez): napról napra

5. bármi, legalább: mondjon bármi mondatot;
ha csak gyűrűt vett nekem!

6. csak mi, csak az, ami a mellékelt kifejezést hangsúlyozza: csak az, ami engem zavar

együtt-to zá m. neur. telefon hívás.

1. valami, volačo; mindent: megtanulta nem. róla, nem kell. megvesz

2. egy kicsit, valamit, valamit: nem tudott. szlovákul

csövek, pl. részeként is. (mind a replikában nem.) hívás. vys. erőteljes tagadás, ellenkezés, tagadás; ne hidd, ha: nem. Nem értettem;
ez egybeesés - nem. egy egybeesés! te sírsz? - de nem.

1. egy pillanat múlva, hamarosan, hamarosan: nem. éjszaka lesz, nem. kezdődik a találkozó

2. minden pillanatban, gyakran: barátok nem. rámutatott;
nem. körbenézett

1. élelmiszer kakaóból, cukorból és zsírból: tejtermék, forró sz., Táblázat sz

2. tejital belőle: csésze č-y;

csokoládé hozzá.: č-é cukorkák, č-á illat;
No. sötétbarna, mint a csokoládé

  • A szlovák helyesírás szabályai

    co co co co co co o co co zam.

    csokoládé –y ‑ lád ž.; csokoládé; csokoládé –y ‑ dok ž.

    bármi bármi.

    Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    mi-az a zár. meg nem határozott valami, hú: Nehéz lenne neki, ha legalább nem nyomna valamit. (Kuk.) Búcsúznak és mondanak valamit a fogantyúban. (Úszó)

    mit 1, mit, mit, mit, tudok.

    1. kérdés. kérdezzük tőle a dologról (jelenség, állat), a munkáról, a szakmáról, a pozícióról al. a személy feltételével: a) az igével kapcsolatban: Mit mondott neked? (Kuk.) Hogyan érdemelte ki ezt a gyötrelmet? (Kuk.) És mit fogsz feleségül venni? (Kuk.) Mit adsz neki? (Kuk.) Hány koronáért, mennyiért? Mi a férjed? (Mih.) Mi a feladata?

    ● mire való (szo 4. al. 1. o.) Mit, mit, mit: Az Úristen tudja, mi a gazda. (Hirtelen.) Milyen módon harcol? (Csillag.) Milyen ember száll le a kocsiról? (Vaj.);
    b) az ítélet erejéig ige nélkül: Mi a feleséged? (Jégé) Mit mondott? És mi van a nőkkel? (Taj.) Megtesszük;
    És most? (Zúb.) Csinál;
    Mi van a fejeddel? fáj neked? Mi van vele? meg kell tenni;
    És te? mit csinálsz, hogy vagy? És te mi? robita, gondolod;
    c) kimondja a retorikai kérdést, néha hívó mondat formájában (az al. igével együtt ige nélkül): Mit lehet tenni! semmit sem lehet tenni;
    Mi a helyzet? senki ne törődjön vele;
    Mi van velem a női üzletekben? (Taj.) Nem törődöm velük;
    Mi lesz veled ezután? ne aggódj emiatt! Mi (ott) utána! nem kell vigyázni rá;
    d) a névkérdés mondata a teljes kérdés után érvényes: megfojtom őket (a gyerekeket), amikor vannak, vagy mi? (Podj.) De mi van Evkával, ha igaz? Mi, mi? (Kuk.);
    e) felkiáltó mondatokban (általában cit. íme) néha jelző jelentése van: Tehát íme, amit megmutattam neki! (Tim.) Nézze meg, mire gondolhat! (Kuk.) Íme, mi történt velem! (Al.) És íme, mi nem történt! (Janč.)

    2. viszony. (gyakran a megfelelő párokban co. to, co. co) állítja az a) alany relatív tagmondatait: Ami elhúzódik, az nem kerül el. acc. Eszébe jutott, hogy mi történt köztük. (Kuk.) Ami igaz, az valamilyen tény igaz (Jégé) megerősítése;
    valóban igaz. De ami sok, az sok (Kuk.) Ez tényleg túl sok;
    b) tárgy: Amikor az ember nem is tudja, mire hajítsa a kezét. (Fr. király);
    c) melléknév (= melyik): Nincs olyan dal, amelynek ne kellene véget érnie. acc. Bátran megjelent a beteg király előtt, aki csak bőr és csont volt. (Dobš.) A képen látható a hóhér kezével fejezte be. (Kuk.)

    3. meghatározatlan bármi, bármi: Pime, fiúk, pime, amint eszünk. (J. Kráľ) Amit csinálnak, azt mondják, mindig azzal a céllal, hogy megbántsák egymást. (Egy csapat.)

    Vagy akármi történik, akármi is lehet;
    bármi, bármilyen körülmények között, bármilyen áron;
    mi lenne bármi, bármi is történt;

    4. meghatározatlan valami: nem tudja, hova mit tegyen;
    nincs mit a szájába adnia;
    nincs mit fizetnie

    1. miért, miért, miért, miért: mire mennék? (Kuk.) Mit fogok bezsebelni a világban ingyen? (Kuk.) Tehát neked sincs mire támaszkodnod. (Kal.)

    2. hány, hány: Nézd, Janka, mi vagyunk mi, és még nem is vagyunk bajban. (Tim.) Hé, nem tudják, mit állhat egy szegény ember. (Jégé) Amire emlékeztem rád vasárnap után! (Zgur.)

    3. ha, mennyit: Megverte, mire elég az erő neki. (Kuk.) Eleget kiabált a torkához. (Taj.)

    1. kimondja a kérdőív negatív jelentésű (= vagy) mondatait: Mit tudott arról, hogy öt év múlva ilyen puccsot hajt végre? (Kuk.) És mi vagyok én, aki még az üstökösöktől is félek? (Hirtelen.) Mit tudok? = Nem tudom.

    2. megdöbbenést, döbbenetet kifejező kérdésmondatokat állít (= talán, gondolom, variálok): Mi az, ami késő?

    3. a 3. st. adj. és kiegészítők megerősíti a jelentést: a legjobb, a legjobb;
    hogy a részvétel a lehető legdúsabb legyen (Kr. Kráľ);
    kérdezz minél tiszteletteljesebben (Letz)

    ● mit nem szabad egy pillanatig látni;

    4. a 2. st. adj. a tekintetben pedig magyarázó funkciója van (= értelemben): Több jobb barát futott utána az utcára. (Kuk.) A lehető legszegényebben húzta be a robotokat. (Igen) Ez a munka csendes és szerény a személyes igények szempontjából. (Tim.) Nem volt páram, amikor a merészségről volt szó. (Egy csapat.)

    5. s 1. al. Szo 4. o. subst. a nevek (általában ismétlődnek) rendszeres ismétlést (= mindegyiket) fejeznek ki: napról napra, hétről hétre, évről évre;
    Minden nap új fájdalmak. (Csillag.) Az évek telnek, és az egyre romlik. (Taj.)

    6. a kifejezésben csak az, aminek korlátozó jelentése van: Jurának magának kellett hordoznia, csak Mišo-t, aki talpra segítette. (Kuk.) Semmi sem fog eljönni hozzád, csak az, hogy zavarja önmagát és őt. (Kuk.)

    7. a lehető legnagyobb mértékben a kifejezésben, amely még egy kis fokot is kiemel (= legalább): Ön is elpazarolta a hozományomat, nem mintha csak egy gyémántot vett volna nekem. (Egy csapat.)

    8. elliptikus mondatokban világosságot, alábecsülést, közömbösséget fejez ki: Milyen ruhákat viseltek olyanok, amilyenek voltak. (Kuk.)

    9. dil. kimondja az enyhe sorrendet (általában feltételesen) kifejező vágy kifejezéseket: Nos, gondolom, mit vinnénk haza. (Egy csapat.)

    10. kifejezi a negatívumot, a tagadást (= mintha): "Mi dicséret - ördög dicséret" kiáltott fel vadul. (Kuk.) Gyönyörű tojások - libától, mi - dromedártól! (Világít)

    11. egy nyilatkozat kíséri (általában kérdés formájában), amelyet élő interjúban címzünk valakinek (= igaz, bár igaz): Sürgős vagy, nem? (Tim.) Ugye nincs. (Kuk.) Szóval üzleteljünk? (Világít)

    12. kapcsán és mi akkor, és ami tovább hangsúlyoz valamilyen kifejezést és növeli annak jelentőségét (ehhez képest): Azt mondják, hogy a városokban gyors az élet - és mi más a falunkban! (Podj.)

    13. egyedül áll és csodálkozását fejezi ki al. Meglepetés: Mi? - tette fel a kérdést Tomčík. (Hor.) Mit, tolvajok? (Világít)

    milyen 4 kapcsolat. beosztott., dil. és hozzárendelje.

    1. kimondja az elfogadható mondatokat (az al. Feltételes ige bejelentésével) al. kifejezést utótagként csatol, egyedi. összekapcsoló kifejezésekkel mi i, mi i, milyen, mi, mi most, mi közvetlenül (= bár, hoc, hadd, ha még): megyek, mi térdel. (Kuk.) Arra kényszeríti a földesurakat, hogy azonnal ássanak pénzt a föld alól. (Al.) Nem volt sötét, ami egészen este volt. (Tim.) Jól lesz. (Taj.) Látod, mi vagyok, de nem tudom, hogy hazudjak. (Šolt.) És ami önöket illeti három világban, Janíčeknek csak egy sarka van. (Botto) feleségül veszem Magdát, még akkor is, ha apám milliót örököl. (Jil.) Ő (uzsora) is szereti a kissé meredek morgásokat. (Kuk.) Fekete, azonnal rongyos nadrágot visel. (Kuk.)

    ● mi lenne bármi is;

    2. a kifejezésben az ellenmondatok megfogalmazása mellett (= de, amíg): Paradicsomkertként képviselik a falut, míg a város mindig csak kismedencei padlás. (Horov)

    3. kimondja az a) mondatokat a kifejezésekben, mihelyt, közben pedig: Amint belegondolok, könnyek nyomódnak a szemembe. (Frá Kráľ) Míg Tomáš reggelizett, apja tanította. (Zúb.) Mojžík már mérlegelés alatt áll, miközben a gazdaság ropogása végig visszhangzik. (Egy csapat.);
    b) az időzítést kifejező kifejezések után: Nyolc év a helyzetétől számítva. (Kuk.) Három év telt el, mióta volt szerencsém magam köré gyűjteni. (Cal.) Először akkor történt vele, amikor házas volt. (Kuk.) Még tíz nap sem telt el azóta, hogy vele volt. (Jégé) Két hét telt el azóta, hogy otthagytuk az osztályunkat. (Al.) Imák, haragok mindig is voltak az emberek között, hogy mibe kerül a világ a világnak. (Tat.) Most is, amikor ezt írom, körülöttem van. (Šolt.);
    c) boltív. a "bármikor, bármikor" kötőszó helyett: Nyitra, kedves Nyitra, te szlovák anya, amit rád nézek, sírnom kell. (népdal)

    4. olyan kifejezésekben, mint mi, vagy mi állítaná a mondatot összehasonlító (= mintha, mintha): Úgy nézett ki, hogy mit rázunk le néhány titkot. (Jes.) Bármit esznek, amit felvesz. (Skult.)

    5. állít egy módszer effektus kifejezést (= amíg): Megtörték, ami csak repedt. (Dobš.) Kaparja le a tárgylemez fagyos bőrét, amennyire az egyik szem kikandikál. (Ondr.)

    ● hívás. milyen félelem nagyon;

    6. dil. szerény mondatot ad (= így): Jezibaba leültette lányát, amelyet a király nem ismert. (Dobš.)

    7. Világos mondatot mond, kijelentve, hogy a fő mondat valamilyen körülményre (= ha) vonatkozik: Ha jól emlékszem, egy ilyen tél nem volt.

    8. kauzális mondatot ad (= mert, mivel): És összefoglalta az összes előtte lévő tepertőt, amelyet annyira meg akart tisztelni. (Kuk.)

    9. kimond egy céltudatos mondatot (= hogy): néni, adj nekünk láncokat, hogy elvigyük őket! (Egy csapat.)

    10. dil. kimondja az alárendelt mondatot (az ige feltételes módjával): Az lenne a legbölcsebb dolog, amit nem tépnénk el. (Kuk.)

    11. kimondja a beillesztett magyarázó mondatokat: Meglepte az igazság - látszólag jelentéktelennek, és ami a legfontosabb, a legkisebb jogi és ténybeli alap nélkül. (Vaj.)

    12. a fő mondatokban összehasonlító kötőszó értelmében használatos. "Hogyan": A faluban egyetlen fiatalembernek sem volt olyan növekedése, mint Paľkónak. (Kuk.) Ugyanabba a betegségbe esett, mint a rektor. (Jes.) Hátvédként beszélnék. (Skult.)

    1. Egyszerűsítés, alábecsülés, közöny: Eh mit! - A fiú beleteszi az anyatejbe. (Kuk.)

    2. tagadás, ellenzék: De mi van! Bátor vagy. (Kuk.) Mi más - hogy egy malacka malac szakítson! (Taj.) Mi más! (Under.) Mi mást, az idős emberek ezt fizetnek neki. (Világít)

    edző [vysl. edző], -a, mn. nem. -Egy férfi. r. (eng.) sport. technikai tanácsadó és csoportvezető

    edző [eredmény edzőnek], -uje, -ují nedock. (eng.) sport. vezesse a csapatot, különösen technikailag

    csövek, részeként felerősítve. al kérdésre válaszolva. az interjúban negatívat, ellenkezést, tagadást fejez ki (= hiszem, hogy nem, hol lenne): Milyen jaj - milyen jaj! (Kal.) Amikor senki sem akar engem. - Mintha nem! (Ráz.) És az előzőek jobbak voltak? - Mintha lennének. (Jes.) Mintha messziről. Ma este nagyon szoros hívásra ébredtünk. (Chrob.) "Mi van!" - ellenkezett Timothy. (Fecsegés.)

    1. rövid ideig, egy pillanatra, hamarosan, hamarosan, hamarosan, most: A pillanat éjszaka lesz. (Urb.) Dél lesz. (Laz.)

    2. dil. hébe-hóba, nagyon gyakran: Amint egy társunk megfigyelte, néhány hentes csúnyán dolgozott a munkahelyén. (Tat.)