Összegzés
A köhögés gyakori és fontos légzési tünet, amely jelentős szövődményeket okozhat a beteg számára, és diagnosztikai kihívást jelenthet orvosának. A köhögés értékelésének szisztematikus megközelítése azzal kezdődik, hogy időtartama akut, szubakut vagy krónikus. A 3 hétnél rövidebb ideig tartó akut köhögés akut kardiorespirációs problémára utalhat, de leggyakrabban akut felső légúti fertőzés okozza. A 3–8 hétig tartó szubakut köhögés általában fertőzés utáni; a szamárköhögést a differenciáldiagnózis kapcsán is figyelembe kell venni. A krónikus köhögés több mint 8 hétig tart. Ha a beteg nem dohányzik, nem szed angiotenzin-konvertáló enzim gátlót, és fiziológiás röntgensugárral rendelkezik. A mellkasi vizsgálat, a krónikus köhögés oka leggyakrabban a felső légúti köhögés szindróma, bronchiális asztma, nem asztmás eozinofil bronchitis, gyomor-reflux betegség önmagában vagy más okokkal kombinálva.
Kulcsszavak: köhögés - fertőzés utáni - pertussis - gastrooesophagealis reflux.
- Köhögéses beteg az általános gyakorlatban
- Jana BENDOVÁ
- Lek Obz, 60, 2011, 5, p. 209 - 213
Összegzés
A köhögés gyakori és fontos légzési tünet, amely jelentős szövődményeket okozhat a betegek számára, és diagnosztikai kihívást jelenthet az orvosok számára. A köhögés értékelésének szervezett megközelítése azzal kezdődik, hogy akut, szubakut vagy krónikus időtartamúként osztályozzák. A 3 hétnél rövidebb ideig tartó akut köhögés utalhat akut cardiorespirációs rendellenességre, de leggyakrabban önkorlátozott vírusos felső légúti fertőzés okozza. A 3-8 hétig tartó szubakut köhögés általában posztinfekciós eredetű; szamárköhögés
szerepelnie kell a differenciáldiagnózisban. A krónikus köhögés 8 hétnél tovább tart. Ha a beteg nem dohányzik, nem szed angiotenzin-konvertáló enzim gátlót, és normál mellkasi röntgenfelvétele van, a krónikus köhögést leggyakrabban a felső légúti köhögés szindróma, bronchiális asztma, nonasztmatikus eozinofil bronchitis vagy gastrooesophagealis reflux betegség okozza önmagában vagy kombináció.
Kulcsszavak: köhögés - fertőzés utáni - pertussis - gastrooesophagealis reflux.
A köhögés a reflex, amelyet a tusigén zónák irritációja vált ki. A receptorokat szepepiteliálisan tárolják a nagy légutakban, de előfordulnak a külső hallójáratokban, az orrmelléküregekben, a mellhártyában, a rekeszizomban és a szívburokban is. hanem a gyomorban és a lépben is (2). A köhögés közepe a hosszúkás gerincvelőben helyezkedik el. A köhögés a légzőszervi megbetegedések leggyakoribb tünete. Tisztítja a légutakat, átereszti azokat, eltávolítja a kóros termékeket és az idegen testeket. A sűrített levegő 900 km/h-nál nagyobb sebességgel hagyja el a légutakat (gyorsabb, mint egy hurrikán). Bár ez egy nagyon gyakori tünet, amely eljuttatja a betegeket az orvosi rendelőbe, az ok és így a megfelelő kezelés meghatározása nem mindig egyszerű (2). A köhögés gyakori és fontos légzési tünet, amely több szövődményt okozhat a betegnek, és diagnosztikai kihívást jelenthet orvosának. A köhögés értékelésének szisztematikus megközelítése az időtartam szerinti osztályozással kezdődik.
A köhögés osztályozása időtartam szerint (a 9. szerint):
- akut köhögés 8 hét.
Az akut köhögés akut kardiorespirációs problémára utalhat, de leggyakrabban vírusos etiológiájú akut felső légúti fertőzés okozza.
A szubakut köhögés általában fertőzés utáni; A Bordetella pertussis fertőzést (szamárköhögés) szintén figyelembe kell venni a differenciáldiagnózis részeként. Több mint 8 hétig tart. Ha a beteg nem dohányzik, akkor nem szed angiotenzin-konvertáló enzim (ACE-I) gátlót, és normál vagy normálértékhez közeli röntgensugárral rendelkezik. A mellkasi vizsgálat, a krónikus köhögés oka leggyakrabban egy légzési tünet, amely több komplikációt is okozhat a betegnek, és diagnosztikai kihívást jelenthet orvosának.
A krónikus köhögést leggyakrabban a felső légúti köhögés szindróma (korábbi nevén postnasalis szivárgás szindróma), asztma, nem asztmás eozinofil bronchitis, gyomor-reflux betegség önmagában vagy más okokkal kombinálva okozza (9),
Az akut köhögés leggyakoribb okai a következők:
1. felső légúti fertőzés; a betegségek több mint 70% -a vírusos etiológiájú, kevesebb mint 30% -a bakteriális;
2. a krónikus légzőszervi megbetegedések (bronchiális asztma és COPD) súlyosbodása, amelyet akut felső légúti fertőzés okoz;
3. tüdőgyulladás;
4. idegen test aspiráció;
5. bal kamrai elégtelenség.
A köhögés lehet a szívbetegség első és fő tünete, amely orvoshoz juttatja a beteget. A leggyakoribb ok a tüdő rendszerének vérpangása a bal szívelégtelenség vagy a mitrális stenosis esetén. A köhögés általában száraz, zavarja a beteget fizikai aktivitás közben, este lefekvés után vagy csak éjszaka. A köhögés általában légszomjjal jár (13). A háziorvos kórtörténet és fizikális vizsgálat elvégzésével kezdi a vizsgálatot. Ha meg kell különböztetni a vírusos és a bakteriális fertőzést, a vérvizsgálat C-reaktív fehérje (CRP). A CRP-tesztnek két lehetősége van: az első egy vénás vérmintát vesz laboratóriumi vizsgálat céljából. Az eredmény azonban időközönként elérhető, általában másnapig, ami nem praktikus. A második lehetőség az, hogy a CRP-t egy kapilláris vércseppből vizsgálják közvetlenül a poliklinikában CRP-vizsgálati eszközzel. Ez a módszer mára egyre gyakoribbá válik a szlovák klinikákon. Nagy előnye, hogy 3-5 percen belül elérhető az eredmény, hátránya, hogy ezt a vizsgálatot csak az egyik biztosító fizeti. A CRP vizsgálatával megbízhatóan meg tudjuk különböztetni a vírusfertőzést és a bakteriális fertőzést. Így elkerülhetjük az antibiotikumok felesleges felírását, és így hozzájárulhatunk az antibiotikum-rezisztencia növekedésének csökkentéséhez.
Klinikáinkban újdonság a szamárköhögés, amely egyre gyakoribb diagnózis. A szamárköhögés több mint 7 napig tart a felnőtt betegek 10-32% -ában, különösen a 20-44 éves korosztályban, de az idősebb korosztályokban is előfordul (4). Ha szamárköhögésre gyanakszunk,
a) vegyen egy nasopharyngealis tampont a PCR-hez (speciális gyűjtőtampon és közeg nélküli szállítócső), ha a köhögés kevesebb, mint 2 hétig tart (1. ábra);
b) a szerológia megfelelőbb diagnosztikai módszer, ha a tünetek 2 hétnél tovább tartanak.
Az akut köhögésben szenvedő betegek (nők: férfiak 2: 1) csak körülbelül 20% -a látogatja meg háziorvosát (12). A legtöbb beteg önállóan kezeli az akut köhögés kezelését. Vény nélkül kapható gyógyszereket (cseppeket, szirupokat, teákat) vásárolnak. Nem ritka, hogy a betegek a háztartás többi tagjától vesznek gyógyszermaradványokat, pl. gyerekek után. Ennek eredménye a kezelés eredménytelensége aluladagolásával, ill. amikor a gyógyszereket a lejárati idő után szedi. Sok nőnél az orvoslátogatás oka nem maga a köhögés, hanem a köhögést kísérő vizelet szivárgása. Bár az akut köhögés 2 héten belül kezelés nélkül eltűnik, szükséges meghatározni a kockázati csoportokat, és így azonnal jelezni a további vizsgálatokat, mivel az akut köhögés lehet az első mutatója egy súlyosabb betegségnek, pl. tüdőrák, tuberkulózis, idegen test, allergia, interstitialis pneumopathia stb. A krónikus köhögést mindig akut köhögés előzi meg (1. táblázat).
- 1. táblázat: Súlyos betegség (12) mutatói, amelyek esetében kívánatos a beteget röntgenre küldeni. a mellkas vizsgálata, ill. tüdővizsgálatra
- 1. táblázat: Súlyos betegség indikátorai (12), amelyek esetében kívánatos a beteget mellkasröntgenre küldeni, ill. pnemológiai vizsgálaton
Az akut köhögés a nyálkaképződés szerint felosztható:
a) Száraz irritáló (nem produktív) köhögés
A száraz köhögés a betegség első napjaiban jelentkezik, és általában nem tart tovább 2-3 napnál. A köpet egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mennyiségben képződik. A száraz köhögést gyakran retrosternális fájdalom kíséri.
b) Nedves (produktív) köhögés
A nedves köhögést több köpet képződése jellemzi. A köpet eredete nem mindig az alsó légutakban található, de gyakran felköhögte a nasopharynx vagy az orrmelléküregek gyulladásában áramló nyálkákat (posta-nazális szivárgás) (2). A köpet köhögése jelentős erőfeszítéseket igényel.
Az akut köhögés kezelése nem fogja befolyásolni a betegség kimenetelét, ezért bizonyos esetekben nem szükséges (6). A gyógyszeres kezelés csak akkor ajánlott, ha a köhögési rohamok gyakoriak és súlyosak, vagy amikor a köhögés zavarja az alvást, fennáll és fájdalmas (11). Fárasztó száraz köhögés esetén rövid távú köhögéscsillapító kezelést kezdeményezhetünk, amelyet főleg lefekvés előtt jeleznek. Produktív köhögés esetén a köpet felköhögését támogatjuk ivással és mucolitikumok rövid távú beadásával.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mukolitikumok és a köhögéscsillapítók egyidejű alkalmazása nem ésszerűen indokolt, és a szekréció felhalmozódását okozhatja a hörgőfában, a szuperfertőzés kockázatával (2).
A szubakut köhögés több mint 3 hét és kevesebb, mint 8 hét. A valószínű diagnózis a fertőzés utáni köhögés, a bakteriális sinusitis, az asztma és a krónikus köhögés kialakulása. A háziorvos megtudja az anamnézist és megvizsgálja a mellkasát. Amint az akut köhögésnél már említettük, értékelnie kell a súlyos betegség mutatóinak jelenlétét, és ebben az esetben azonnal jeleznie kell a röntgenfelvételt. mellkasi vizsgálat, amelyet szubakut dohányosoknál kell elvégezni, ill. reggeli köhögés. A légutak elzáródását legalább kilégzésmérővel ellátott vezetőként is meg kell vizsgálni, még jobb spirometrikusan.
A fertőzés utáni köhögés a kezelt vagy rosszul kezelt akut felső és/vagy alsó légúti fertőzésben szenvedő betegek akár 11-25% -ában is fennáll. A fertőzés utáni köhögés olyan köhögés, amely akut légúti fertőzésként kezdődött, és amelyet nem bonyolít a tüdőgyulladás. A komplikáció a tüdő fizikai vizsgálatát, valamint röntgenfelvételt jelent. mellkasi képek normálisak. A fertőzés utáni köhögés kezelés nélkül eltűnik, de a nyálka transzport javítása érdekében hörgőtágítókat adhatunk be: inhalációs kezelés β-utánzó szerekkel (Ventolin spray) vagy antikolinerg szerekkel (Atrovent spray). Mindkét spray-t háziorvos írhatja fel, és nem írja elő őket.
A krónikus köhögés 8 hétnél tovább tart, és nem tűnik el spontán módon. Jelentősen befolyásolja az életminőséget. Kezelés nélkül vagy alulkezelve a betegek akár 45% -a is felhagy társadalmi, sport- és sporttevékenységével, 44% -uk csont-izomfájdalmakról számol be, 39% -uknál vizeletszivárgás, 21% -nál hányinger vagy hányás panaszkodik (8).
A felső légúti köhögés szindróma (korábban postnasalis obstrukciós szindróma néven ismert), az asztma és a gastrooesophagealis reflux okozza a krónikus köhögést az esetek 90% -ában. Az ok-okozati kezelés a legtöbb beteg esetében sikeres, bár a folyamatos köhögés több hétig folyamatos kezelést igényelhet. A dohányzás megnehezíti a köhögés azonosítását, mint a jelenlévő tumor klinikailag korai jeleit. A szív okozta okok ritkán fordulnak elő krónikus köhögésben, és a legtöbb esetben az ACE-gátlók alkalmazásának tudhatók be. A köhögést számos ok okozhatja, és alapos differenciáldiagnózist és a kezelés hatásának igazolását igényli. Gyakran egyszerre több oka van a köhögésnek (2. ábra).
- 2. ábra: A krónikus köhögés átfedő okai (12)
- 2. ábra: A krónikus köhögés átfedő okai (12)
A betegek 18-93% -ának 2 oka van, de a betegek 40% -ának 3 vagy több oka van a köhögésnek (1). Mivel az egyes okok gyakran nem egyértelműen azonosíthatók, szükség lehet egy polipragmatikus terápiás megközelítés alkalmazására, amely 7-10 napig egyszerre célozza meg a 3 leggyakoribb okot (3). A köhögés okának azonosítása lehetővé teszi a hatékony kezelés megkezdését, ezáltal javítva a beteg életminőségét. Az ajánlott diagnosztikai eljárás tartalmaz egy nagyon részletes és gondosan vett kórtörténetet (beleértve a kórtörténetet és a foglalkozási kórelőzményt, a dohányzást, a gyomorégést, valamint a háziállatok viselkedését) és a fizikai vizsgálatot. Krónikus köhögés esetén mindig röntgenfelvételt kell jelezni. mellkasi vizsgálat. A krónikus köhögésben szenvedő betegek több mint 90% -ának röntgenfelvétele van. mellkasi kép negatív (2). Szükség esetén spirometria és vizsgálatok szakorvosi rendelőben (tüdőgyógyász, fül-orr-gégész vagy gasztroenterológus).
A hőmérsékletváltozások, szagok, spray-k, aeroszolok és testmozgás által kiváltott köhögés a köhögési reflex fokozott érzékenységét jelzi, nem mindig asztmát. Ez igaz a gyomor-nyelőcső refluxos köhögésére, a fertőzésekre és az ACE-gátlók mellékhatásaként fellépő köhögésre (12).
A várható incidencia 5-35% (1). A köhögés néhány órával az ACE-gátló első adagja után (ritkán), gyakrabban néhány hét vagy hónap után jelentkezhet. Az egyetlen ésszerű kezelés az ACE-gátló abbahagyása és annak helyettesítése egy angiotenzin II receptor blokkolóval (ARB, szartán). Az ACE-gátló abbahagyása után a köhögés általában 1-4 héten belül, de néha akár 3 hónapon belül is megszűnik (1).
A gastroesophagealis reflux a krónikus köhögés oka önmagában vagy más okokkal kombinálva 10-40 százalékban. A köhögés lehet a GER egyetlen tünete, olyan tipikus tünetek, mint a gyomorégés és a regurgitáció, egyáltalán nem jelentkezhetnek. Endoszkóposan bizonyíthatjuk a GER-t, de nem tudjuk bizonyítani, hogy ez a köhögés oka. A protonpumpa-inhibitorokat, például a pantoprazolt vagy az omeprazolt legalább 2 hétig adják be, és figyelemmel kísérik a pozitív vagy negatív klinikai válaszra (vagyis hogy a köhögés alábbhagyott-e vagy teljesen eltűnt-e). Ezenkívül le kell állítanunk a kezelést olyan gyógyszerekkel, amelyekről ismert, hogy növelik a refluxot (teofillin, nem szteroid gyulladáscsökkentők, kalciumcsatorna-blokkolók, C-vitamin).
A beteg "szivárgás érzéséről" számol be, gyakran "megtisztítja a torkát", és lehet, hogy nincs orrdugulása és/vagy orrfolyása. A szindrómát postnasalis letartóztatási szindrómának is nevezik. Az orr utáni szivárgás valószínű oka az allergiás rhinitis, az allergiás és vazomotoros rhinitis, valamint a krónikus bakteriális sinusitis. Ha kizárjuk a fertőzést, terápiás tesztként 4 hétig intranazális kortikoszteroidokkal kezdjük a kezelést. Mivel intranazális kortikoszteroidokat írnak fel a háziorvosok számára, alternatív megoldás lehet a tömör ENT-vizsgálat.
- 2. táblázat: Mellkas röntgenvizsgálat krónikus köhögés esetén
- 2. táblázat: Mellkas röntgen krónikus köhögés esetén
Ha röntgenfelvételt talál. a mellkas szkennelése nem normális, amelyet pulmonológussal, kardiológussal vagy fül-orr-gégész szakemberrel együttműködve más diagnosztikai módszerek követnek (bronchoszkópia, CT, HRCT stb.). Krónikus köhögésben szenvedő betegeknél mindig figyelembe kell venni a bronchiális asztmát és a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD), mivel ez a két diagnózis a leggyakoribb a populációban. Az asztma köhögési változatában a száraz irritáló köhögés a domináns tünet. A zihálás és a nehézlégzés egyáltalán nem fordulhat elő. A bronchiális asztma és a COPD további kezelése pulmonológusok és allergológusok kezében van.
A krónikus köhögés 10% -ában a krónikus köhögés oka nem határozható meg. A megmagyarázhatatlan köhögés a kizárással kapott diagnózis. Nem szabad meghatározni, mielőtt a beteget alaposan megvizsgálták volna, amíg a specifikus és megfelelő kezelést nem próbálták ki, és ez nem volt sikeres, és a ritkább diagnózisokat sem zárták ki. A valódi, megmagyarázhatatlan köhögésű betegeknél túl érzékeny a köhögési reflex. Ez azonban önmagában nem magyarázza meg, miért nem csillapodik ezen betegek köhögése. Ennek oka, hogy a krónikus köhögésben szenvedő betegek többségénél kimutathatóan fokozott a köhögési reflex érzékenysége, beleértve azokat is, akik pozitívan reagálnak a kezelésre, és köhögésük megszűnik. A megmagyarázhatatlan köhögés kezelésében multidiszciplináris megközelítést alkalmaznak (5). Megköveteli a beteg együttműködését, mert a diagnózis hosszadalmas lehet, és a terápia hatása több hét vagy hónap késéssel jelentkezhet.