Mária Teréziát himlő ellen is be lehet oltani. Az új módszer, az oltás Magyarországon már 1801-ben megkezdődött - mondja Beata Ricziová orvos-történész és nyelvész.
Beata Ricziová képzett nyelvész. A Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézetben dolgozott, majd az Orvostudományi Karon tartott előadásokat, és a magyar orvostörténettel, az orvosi nómenklatúrával és az oltástörténettel foglalkozik. Az interjúban azt mondja:
- miért robbantak ki a himlőjárványok a 16. század óta, és hogyan érintették Pozsonyt a 18. században,
- a variolizálásról, vagyis az oltás elődjéről, amelyen szintén átestek Mária Terézia és gyermekei,
- arról, hogy Magyarországon miért utasították el az oltást, és a korabeli jelentések szerint az oltókat állítólag megkövezéssel fenyegették,
- hanem arról is, hogy a vakcinákból származó vakcinákat hazánkban már 1801-ben beoltották, öt évvel az angliai kísérletek után.
Ha az oltás történetéről akarunk beszélni, akkor valószínűleg először a himlő járványairól kellene beszélnünk, amelyek a 16. században kezdték sújtani Európát. Honnan jött ez a betegség, és miért kezdett terjedni a 16. században?
A himlő nem jelent meg egyik napról a másikra. Ez a betegség olyan régi, mint az emberiség története. Van bizonyítékunk a Közel-Kelet, Egyiptom, Kína és India valódi himlőire. A kérdés inkább az, miért tört ki a himlő járványa.
Tehát válaszoljunk erre.
A középkorban Európa különösen a tengerrel harcolt. Míg a himlő vírusos betegség, a pestis bakteriális betegség volt. Természetesen mai szempontból így érzékeljük, a középkorban az emberek orvosilag nem tudták megkülönböztetni e betegségek okait. A pestis- és himlőjárványok Európában már régóta előfordulnak. A pestis utolsó járványa Pozsonyban volt az 1712 és 1714 közötti években. Ezenkívül a himlő járványai a 16. század óta gyakrabban fordultak elő. A pestis terjedése a lakosság és a lakások nagyon alacsony higiéniai szintjéhez kapcsolódott, a városok valóban hihetetlenül piszkosak voltak.
Ez nyilvánvalóan bakteriális fertőzés volt.
Igen, de a pestis Európában is elterjedt az emberi mobilitásnak köszönhetően. Például sok katonai hadjáratban Magyarországon törökellenes harcok vagy Habsburg-ellenes felkelések voltak. A pestis mellett olyan betegségek is terjednek, mint a tífusz. Ezenkívül a "pestist" gyakran nevezték bármilyen járványnak, néha himlő járványnak. Ókori Athénban óriási járvány volt, amelyet állítólag himlő okozott.
Videó: Hogyan kell oltani a covid-19 ellen Szlovákiában (szerző: Martina Koník)
Emellett a római "halálos járvány" nevű "antóniai pestis" - himlőjárvány lehetett, amikor a római hadsereg Himlőt hozott Mezopotámiából Rómába. Ezért azt mondom, hogy a himlő nem a 16. században jelent meg, mindig itt voltak.
De ebben az időszakban mégis szélesebb körben elterjedtek.
A higiénia kissé megnőtt, a pestis alábbhagyott, az egyik betegség helyébe egy másik lépett. A vírusos megbetegedések nagyobb népsűrűséggel fordulnak elő. Tehát himlőt rögzített az európai népesség sűrűsödése és a nagy mobilitás egy katonai gondokkal küzdő kontinensen, például Európában.
Fontos szerepet játszott a haszonállatokkal való szoros kapcsolat is. Az állatokból származó vírusok nagyon gyakran átjutnak az emberre. Különösen a falvakban éltek az emberek az állatokkal gyakorlatilag egy fedél alatt. A 17. és a 18. században már a forrásokból dokumentáltuk a himlő valóban súlyos és nagy járványait, amelyek a felnőtteket, de különösen a gyermekpopulációt érintették.
Hogyan terjed a himlő az emberek között?
Csakúgy, mint ma covid, azaz cseppek és szoros kapcsolat. A himlő-megelőzés volt ma a koronavírus-megelőzés