Iva Baranovičová 2015. október 2-i interjú Tünetek
Becslések szerint világszerte szenved Parkinson kór a 60 évesnél idősebb lakosság mintegy százaléka. A 80 év feletti kategóriában ez akár 5 - 10%. Szlovákiában a becslések közel állnak a számhoz 12-16 ezer beteg.
Beszél e betegség konkrét megnyilvánulásairól és arról, hogy mi segíti a betegeket neurológus, MUDr. Karin Gmitter, PhD. a II. A Károly Egyetem Orvostudományi Kar Neurológiai Tanszéke és Pozsonyi Egyetemi Kórház.
A Parkinson-kór a központi idegrendszer betegsége, a laikus leggyakrabban az útvonalhoz társítja. Milyen egyéb tünetei vannak ennek a degeneratív betegségnek?
A közelmúltban viszonylag magas volt a tudatosság ennek a neurodegeneratív betegségnek, amely az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb neurodegeneratív rendellenesség. A betegség lényege az agy olyan területeinek rendellenessége, amelyeket bazális ganglionoknak neveznek. Az agy középső részén helyezkednek el, és befolyásolják a motoros képességeket és a mozgások koordinációját. Megállapítást nyert azonban, hogy összefüggenek az ún kognitív, azaz kognitív funkciók, így károsodásuk negatívan befolyásolja a nem motoros funkciókat.
Különösen a térbeli tájékozódás vagy a memória képességei vannak negatívan befolyásolva, ami különösen a betegség későbbi szakaszában lévő betegek esetében nyilvánvaló. Parkinson-kórban a termelésért felelős sejtek kóros elvesztése következik be dopamin. Ez az anyag elengedhetetlen a bazális ganglionok megfelelő működéséhez, és a betegség kezelése főként annak pótlásában áll.
Mivel a bazális ganglionok több folyamatban vesznek részt, klinikailag a betegség rengeteg nehézségben nyilvánul meg, nemcsak a mozgáskorlátozásban. A beteget azonban általában az egyik végtag útján hozzák az orvoshoz. A Parkinson-kórra a fogyatékosság aszimmetriája jellemző. Az út többnyire a felső végtagban kezdődik, és a betegség előrehaladtával más végtagokra is kiterjed.
A fogyatékosság súlyossága és mértéke szerint felismerjük a betegség klinikai szakaszait is. A kézi útvonalakra jellemző, amelyet a "pénzszámoláshoz" hasonlítanak, hogy főleg békében nyilvánul meg, stresszben és érzelmi feszültségben súlyosbodik. Éppen ellenkezőleg, a tevékenység során lelassul.
A klinikai megnyilvánulások egyike a merevség, azaz az izommerevség. A betegek gyakran a test egyes részeinek feszességének vagy gyengeségének és nehézségének érzésének tekintik. Egyenetlenül érinti az egyes izomcsoportokat, amelyek (többek között) a törzs, a nyak és a végtagok tipikus testtartását befolyásolják. Ugyanakkor más izomrendszerekre is hatással van, például az arc izmaira. Ez tükröződik a beteg csökkent arckifejezésében. Azt mondjuk, hogy a betegnek van egy pókerjátékos arca, akitől nagyon nehéz megbecsülni az érzelmi hangolását.
A merevség az expresszióban részt vevő izmokat is érinti; a betegek beszéde lassú és nehéz. A bordaközi izmok is érintettek. Különösen a betegség előrehaladott stádiumában szenvedő betegeknél korlátozza a légzést és növeli a fertőzésekre való hajlamot. A merevség gyakran fájdalomforrás, amely szintén nagyban korlátozza a beteget. Eleinte a betegség csak a test egyik oldalát érinti, később a klinikai tünetek kétoldalúan jelentkeznek.
A betegség előrehaladtával az egyensúlyzavar is előtérbe kerül, amely szintén a tipikus, bár később megjelenő megnyilvánulások közé tartozik. A testtartás és a járás zavara növeli a zuhanásra való hajlamot, és jelentősen korlátozza a beteg életminőségét.
A betegség későbbi szakaszaiban demencia, depresszió vagy más rendszerek (kardiovaszkuláris, urológiai, emésztési stb.) Részvételének megnyilvánulása társulhat. Ezek a nehézségek gyakran nemcsak magával a betegséggel, hanem a kezelés eredményeként is összefüggenek.
A betegség kezdeti szakaszát (a tipikus nehézségek előtt) gyakran nehezebben felismerhető tünetek jellemzik, amelyeket a betegek gyakran társítanak az öregedéshez, ill. fáradtság. Ide tartoznak az alvászavarok, a szaglás csökkenése, a székrekedés vagy a depressziós szorongás változásai. A depresszió, mint a betegség előrehaladott stádiumú része, jelentősen befolyásolja a beteg állapotát, mint a mozgás megnyilvánulásai.
A gyakorlatban ez sokat segít nekünk "parkinsonian térképe“, Ez egy kérdőív, amely világos képet mutat a betegség alapvető tüneteiről, még azokról is, amelyek első pillantásra nem nyilvánvalóak. A páciens megjelöli jelenlétüket, súlyosságukat és életminőségükre gyakorolt hatásukat. Segít a diagnózisban, amikor objektívebb és átfogóbb képet készítünk a betegség megnyilvánulásairól és súlyosságáról. Az átfogóbb megjelenés segít megragadni azokat a nehézségeket is, amelyeket a betegek és az orvosok figyelmen kívül hagynak, annak ellenére, hogy nagyon komolyan teszik a betegek életét. A hatékony kezelés szempontjából fontos az összes tünet korai felismerése.
Miért kapja valaki egyáltalán ezt a betegséget? A genetikáját játssza?
A legtöbb eset a betegség szórványos formájaként írható le, ami azt jelenti, hogy nem ismerjük az okát. A statisztikák azt mutatják, hogy az esetek körülbelül 10-15 százalékának genetikai alapja van, és a betegségben szerepet játszó géneket is azonosítottak.
A genetikai ok valószínűleg különösen a betegség korai kezdetén jelentkezik. Egyes gének hatására specifikus fehérjék halmozódhatnak fel az agy központjaiban, ami a bazális ganglionokban lévő idegsejtek lebomlását eredményezheti. Azonban egyre inkább rámutatnak arra, hogy a betegség kialakulásakor a genetikai okok többféle hatása, valamint a külső környezet hatása bizonyos kölcsönhatásban áll.
Az oxidatív stressz elmélete előtérbe kerül, és sokak hatását is tanulmányozzák környezeti tényezők. A világos okot azonban még nem ismerjük.
Egyáltalán beszélhetünk a megelőzésről?
Nehéz a megelőzésről beszélni, amikor nem ismerjük a betegség okát. Másrészt a radiológia fellendülése lehetővé tette a korai diagnózis áttérését a betegség korábbi stádiumaiba, és a jelenlegi diagnosztikai tendenciák az anyag releváns agyterületeinek anyagcsere-változásainak korai felismerését célozzák. A Parkinson-kór tudatosságának javítása szintén hozzájárul a korábbi diagnózishoz és kezeléshez, és ezáltal a betegek életminőségének javításához.
Számos olyan tanulmány, amelynek célja a betegség korai megnyilvánulásainak megragadása, amelyek szintén jelezhetik a betegség kialakulását, például szaglászavarok, színérzékelési rendellenességek, megmutatták a korai diagnózis lehetséges előnyeit. A rutin tesztelés azonban a szokásos gyakorlatban továbbra is kérdéses. Természetesen minden körülmények között kívánatos az egészséges agy, test és agy egészséges táplálkozás és rengeteg fizikai aktivitás megszerzése érdekében.
Meg kell jegyezni, hogy a rehabilitáció is fontos része a kezelésnek, és nem csak annak kiegészítése. Részt vesz a motoros készségek fenntartásában, a test stabilitásának javításában, a fizikai erőnlétben, és az előrehaladott stádiumokban kulcsfontosságú kezelést jelent a mozdulatlanság és annak következményei késleltetésében. Végül, de nem utolsósorban nem szabad figyelmen kívül hagyni a fizikai aktivitás pozitív hatását a beteg pszichéjére.
A korral megbetegedés és a betegség tüneteinek súlyosbodásának kockázata az életkor előrehaladtával növekszik.
Mi a betegek korosztálya? A fiatalabb diákokat is érinti?
Valójában többnyire idős betegségről van szó, a legtöbb beteget ötven és hatvan év között diagnosztizálják, bár nálunk is vannak fiatalabb betegek. A legfiatalabb betegnél, akit hazánkban regisztráltak, az első klinikai megnyilvánulások 37 éves korban kezdődtek.
Milyen gyógyszerek segítik a betegeket a legjobban?
A Parkinson-kór kezelésében az alapvető és egyelőre a leghatékonyabb gyógyszer az L-Dopa, amely anyag az agyban biokémiai úton alakul át a hiányzó dopaminná. A jó klinikai hatás mellett azonban hosszú távú alkalmazásának vannak buktatói. Megállapították, hogy a betegek legfeljebb fele már ötéves használat után úgynevezett dyskinesiában szenved, azaz j. akaratlan mozgások, amelyek a végtagok, a fej és a törzs túlzott, ellenőrizhetetlen és gyakran kimerítő tárcsázásával nyilvánulnak meg.
A dyskinesiák kialakulásának kockázati csoportja főleg fiatal betegek, akiknek a betegség korábban kialakult. Ezért jelenleg az a tendencia mozog, hogy az L-Dopa kezelés megkezdése a betegség későbbi szakaszaiba kerül. Természetesen a kezelés egyéni és nemcsak a beteg életkorától függ, hanem az igényeitől és a kapcsolódó betegségektől is - a szív- és érrendszertől a pszichiátriaig.
Különösen fiatalabb betegek esetében az L-Dopa kezelést olyan szakaszokra tolják, amikor már szükséges a betegség tüneteinek kezelése. Ezekben a betegeknél a betegség kezdetén az ún dopamin agonisták, amelyek hasonló hatásmechanizmussal, de más kémiai szerkezettel rendelkeznek, lassabban bomlanak le, mint az L-Dopa.
A betegek a betegség különböző stádiumaiban fordulnak elő, különböző kialakult tünetekkel. Ennek megfelelően írja elő a kezelést…
A kezelésnek valóban egyedinek és átfogónak kell lennie. Nincs egyetlen vagy univerzális kezelés. Fiatalabb betegek esetében az L-Dopa-kezelést csak azokban a szakaszokban részesítjük előnyben, amikor használatuk szükséges a nehézségek kezeléséhez, míg idősebb betegeknél, amikor számos belső és pszichiátriai kezelést is figyelembe kell vennünk. olyan betegségek, mint a demencia vagy a depresszió. - nem akadályozzuk időben történő bevezetésüket.
Az előrehaladott stádiumok kezelése általában több készítmény kombinációjából áll. Az L-dopa készítmények vagy a dopamin agonisták mellett olyan gyógyszereket adnak a kezeléshez, amelyek korrigálják az agy biokémiai egyensúlyhiányát, ami a dopamin hiányából fakad, vagy olyan anyagokat használunk, amelyek lassítják az L-Dopa lebomlását. A kiegyensúlyozott gyógyszerszint elérése érdekében kihasználjuk a gyógyszerek folyamatos adagolásának lehetőségét az úgynevezett apomorfin vagy duodenális pumpával. Az első esetben a szivattyú által kiadott gyógyszert egy kis tűvel helyezzük a bőr alá, a másodikban egy szondát helyezünk a vékonybélbe, és a gyógyszert egy pumpával közvetlenül a belekbe juttatjuk.
A szonda tényleges bélbe juttatását megelőzően a kezelés hatását rövid távú kórházi kezelés alatt tesztelik annak végső bevezetése előtt. A kezelés hatása és toleranciája alapján ellenőrizzük a beteg alkalmasságát a tartós alkalmazkodásra. A kezelés előnye, hogy a szivattyú biztosítja a rendszeres adagolást és ezáltal a stabilabb hatást. A kezelés kiegyensúlyozott hatása mellett (a tabletta formához képest) a tabletták használatával összefüggésben fellépő diszkinézia állapotok is enyhülnek, és tükrözik az L-Dopa megnövekedett szintjét.
Klinikánkon jelenleg több mint 20 beteget kezelünk duodenális pumpával. Szlovákiában körülbelül 40 beteg részesült ebben a kezelésben. Bár kezelhetjük a betegség számos tünetét, például remegést vagy merevséget, a testtartási stabilitás zavarait, amelyek csökkentik a beteg életminőségét, sajnos még mindig nem vagyunk képesek kezelni őket elég sikeresen.
És mi van a mély agyi stimulációval?
Központunkban Egyetemi Kórház a II. neurológiai klinika, mély agyi stimulációt 2006 óta végeznek, és jelenleg több mint 30 beteget kezelünk. Az előrehaladott Parkinson-kór kezelésében alkalmazott kezelések egyike, de a disztónia és az alapvető útvonal kezelésében is alkalmazzák. Ez egy egyedülálló sebészeti kezelési módszer, amely speciális idegsebészeti munkahelyekkel felszerelt központokhoz van kötve. Központunk mellett a kezelés Besztercebányán, amely szorosan együttműködik az ENSZ Martinnal, és Kassa.
A műtét során nagyon vékony elektródákat helyeznek idegsebészeti úton az agy meghatározott központjaiba, amelyek a kulcscsont alatt működtetett eszközről küldött rendszeres elektromos impulzusokkal stimulálják a specifikus agyi struktúrákat. Ez enyhíti a betegség tüneteit, például a túlzott akaratlan mozgásokat, merevséget vagy remegést.
Mit javasol a betegeknek a farmakológiai kezelés mellett? Ebben az esetben is igaz, hogy a mozgalom gyógyít?
A kezelés alapja egy átfogó megközelítés, amely nemcsak a gyógyszeres kezelésben, hanem az átfogó rehabilitációban és a támogató kezelésben is szerepel. A rendszeres rehabilitációnak és mozgásnak pótolhatatlan helye van, nemcsak a fizikai forma fenntartása szempontjából. Jelentős szerepet játszanak a beteg önellátásának támogatásában, az esések megelőzésében, és nem utolsósorban pozitívan hatnak a beteg pszichéjére. Ugyanakkor a jó fizikai állapot megkönnyíti a mindennapokat, mivel a betegek különféle technikák gyakorlásával is segíthetnek magukon kellemetlen helyzetekben is - amikor elveszítik egyensúlyukat, balesetben járni kezdenek, amikor nem tudnak elmozdulni a helyükről, vagy amikor kiszállnak ágyból.
Ezenkívül egy rendszeres, kiegyensúlyozott, energiatápláló étrendet kérnék, rengeteg vitaminnal és rostdal. A betegeket gyakran (különösen az L-Dopa kezelés kapcsán) különféle étrendi intézkedéseknek, különösen a fehérje korlátozásnak teszik ki, ami rontja az L-Dopa kezelés hatását. Ezért ajánlott este bevenni őket. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a dyskinesiák is energikusan kimerítik a beteget. Az előrehaladott stádiumú betegek viszont étkezési rendellenességektől szenvednek a nyelési nehézségek miatt. Mindezeket a körülményeket figyelembe kell venni az étrendben, és a beteget elegendő energiafogyasztással kell ellátni.
A betegséggel való együttélés megtanulása ugyanolyan fontos, mint más kezelések. Fontos, hogy támogassuk a beteget aktív és önellátó életmódban. Fontos tudni, hogy a betegnek nem egyedül kell küzdenie a betegséggel, és támogatást kap. A hasonlóan beteg emberekkel való találkozások hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez, összefüggésben azzal, hogy a beteg másnak érzi magát, mint mások, hogy egyensúlyvesztés miatt vonzza a nem kívánt figyelmet, vagy hogy diszkinézia miatt furcsán viselkedik-e a környezettel.
Polgári egyesület működik hazánkban Parkinson Szlovákia, ahol a betegségben szenvedő betegek társulnak és nagyon aktívak. Támogatják egymást, gyakorlati tapasztalatokat és tanácsokat cserélnek a betegségük kezelésére. A szervezett tevékenységek nemcsak a betegeket vonják össze, hanem gyakran bevonják a családtagokat is, aminek kölcsönösen pozitív hatása is van. Mi, a neurológusok, a betegektől és hozzátartozóiktól kapunk gyakran számunkra rendkívül értékes információkat.
Ez a cikk itt jelent meg Egészségügyi felmérők 2/2015
Szerkesztve (jam)
Hagy egy Válasz Mégse választ
Sajnáljuk, be kell jelentkeznie, hogy megjegyzést írhasson.