Áttekintés
Az Európai Unió a tej és tejtermékek fő termelője, amelyek beépülnek a közös piacszervezésbe (KPSZ).
A tejtermelés az összes EU-országban zajlik, és az uniós mezőgazdasági termelés értékének jelentős részét képviseli. A becslések szerint az EU teljes tejtermelése évi 155 millió tonna. A fő termelők Németország, Franciaország, Lengyelország, Hollandia, Olaszország és Spanyolország. Ezek együttesen az EU termelésének csaknem 70% -át adják.
Az elmúlt években az EU-ban a tejelő állomány csökkent, javult az egy tehénre jutó tejhozam. 2018-ban 21 millió fejőstehén volt az EU-ban, átlagos tejhozama 7000 kg tehéntej volt.
A tejelő állományok nagysága jelentősen változik, csakúgy, mint a termelés aránya. Az uniós tejágazat fokozatos fejlődésével csökkentek a termelési különbségek és egyéb technikai tényezők - a kevésbé fejlett tejtermelők gyorsan utolérik azokat a termelőket, akik már átalakították és modernizálták a termelést.
Piaci intervenció
Az Unió számos mechanizmust alkalmaz a tejágazat védelmére a fokozott piaci zavarok idején. A piaci intervenció állami intervenció és magántárolási támogatás formájában biztonsági hálót jelent súlyos piaci egyensúlyhiányok esetén.
Állami beavatkozás
Az állami beavatkozás során a hatóságok az árukat addig vásárolják és tárolják, ameddig csak szükséges, amennyiben a piaci viszonyok lehetővé teszik az áruk újbóli forgalomba hozatalát. A tej- és tejtermékágazaton belül állami intervenció nyújtható a vajra és a sovány tejporra (POM).
Minden év március 1-jétől szeptember 30-ig a magánüzemeltetők rögzített áron vásárolhatnak felajánlást, amely 109 000 tonna POM-ot és 50 000 tonna vajat kínál, amelyek megfelelnek a meghatározott minőségi követelményeknek. Az intervenció e mennyiségek kitöltése után nyilvános pályázati úton folytatódik az intervenciós időszak végéig.
Az állami intervenciós készletek az Európai Bizottság rendelete által megnyitott közbeszerzési eljárás révén kerülnek értékesítésre a piacon.
Az EU kifizető ügynökségei felelősek a tej- és tejtermék-ágazat intervenciós intézkedéseivel kapcsolatos műveletek irányításáért és biztosításáért.
Magántároláshoz nyújtott támogatás
A magántárolási támogatás egy másik mechanizmus, amellyel az EU megvédi a tejágazatot a piaci torzulásoktól. A tej- és tejtermékágazatban ez a támogatás vaj, POM és oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy földrajzi jelzéssel (OFJ) rendelkező sajtok számára nyújtható. A támogatás célja a raktározási költségek egy részének támogatása, a termékek ideiglenes kivonásával a piacról. A magántárolási támogatást nem vezetik be automatikusan (ellentétben az állami beavatkozással), és az Európai Bizottság rendeletének elfogadását igényli.
A vaj és a POM magánraktározási támogatási rendszerei általában 90 napos és legfeljebb 210 napos időszakon belül finanszírozzák a tárolási költségeket (a rendszer létrehozásáról szóló európai bizottsági rendeletben meghatározottak szerint). A támogatás általában átalánydíjat tartalmaz tonnánként és napi összeget tonnánként.
Kereskedelem EU-n kívüli országokkal
Az EU a tejtermékek legnagyobb exportőre, a sajt legnagyobb exportőre és az ILO a világon.
Az EU-n kívüli országok által bevezetett, bizonyos kvóták alá tartozó tejtermékek kiviteli engedélyhez kötöttek.
A behozatali rendszert a tejtermékek EU-ba történő behozatalára kell alkalmazni. A kedvezményes behozatalhoz behozatali engedélyek és általában behozatali vámok (kvóták) vonatkoznak. Számos két- és többoldalú kereskedelmi megállapodás kedvezményes vagy nulla vámtarifájú behozatalokat eredményezett, elsősorban importkvóták formájában.
Tejcsomag
A 2012-ben bevezetett "tejcsomag" egy olyan eszközkészlet, amely javítja a tejágazat ellátási láncát és növeli ellenálló képességét a kvótarendszer 2015-ös végét követően.
Írásbeli szerződések a tejtermelők és a feldolgozók között
Az uniós országok előírhatják a gazdálkodók és a feldolgozók közötti írásbeli szerződések megkötésének kötelezettségét, és kötelezhetik a tejvásárlókat arra, hogy a gazdálkodóknak a szerződés minimális időtartamát ajánlják fel. A szerződéseket a szállítás előtt meg kell kötni, és olyan elemeket kell tartalmazniuk, mint az ár, a mennyiség, az időtartam, a fizetés részletei, a beszedés és a vis maior esetén alkalmazandó szabályok. Mindezeket az elemeket a szerződő feleknek szabadon meg kell tárgyalniuk, a gazdálkodóknak a szerződésekben el kell utasítaniuk a minimális időtartamú ajánlatot.
Kollektív alkuk a termelői szervezeteken keresztül
A mezőgazdasági termelők társulhatnak olyan termelői szervezetekbe, amelyek kollektív módon tárgyalhatnak szerződéses feltételekről (bizonyos mennyiségi korlátokon belül a verseny torzulásának elkerülése érdekében), ideértve a nyerstej árát is.
Kapcsolódó információ
Szakmaközi szervezetek szabályai
A szakmaközi szervezetekre vonatkozó különös uniós szabályok lehetővé teszik a tejipari ellátási lánc szereplői számára, hogy párbeszédbe és cselekvésbe kezdjenek. Ezek a tevékenységek többek között a promócióra, a kutatásra, az innovációra és a minőség javítására vonatkoznak az átláthatóság növelése, valamint a termelés és a piac jobb megértése érdekében.
Az OEM/OFJ-vel ellátott sajtok ellátásának szabályozása
Bizonyos feltételek mellett az uniós országok termelői szervezet, szakmaközi szervezet vagy OEM/OFJ-csoport kérésére szabályokat alkalmazhatnak az OEM/OFJ-sajtok kínálatának szabályozására. Ezen intézkedés célja az OEM vagy OFJ sajtok hozzáadott értékének és minőségének biztosítása, amelyek rendkívül fontosak a kiszolgáltatott vidéki régiók számára.
Ez az eszköz jelenleg a következő sajtokra terjed ki:
- Asiago (IT),
- Beaufort (FR),
- Gróf (FR),
- Grana Padano (IT),
- Gruyère (FR),
- Parmigiano Reggiano (IT),
- Pecorino Romano (IT),
- Reblochon (FR),
- Morbier (FR),
- Abondance (FR),
- Emmental de Savaoie (FR),
- Tomme de Savoie (FR).