A szlovák nyelv rövid szótára

nyereg -a -lok s. zd rob., sedielce -a -lec s. zd rob. kifejez.

ülés

● pl. → kirúg valakit az s-a-ból

1. a test háta nyugodjon valamin: s. egy székre, az ölbe, az asztal mögé, p. egyenesen előre;
maradj. és pren. táncos nélkül maradni;
val vel. valakin és pren. kifejez üldözni őt;
val vel. a volán mögött és át. autót vezetni

3. hívás. kifejez bezárva: s. lopásért, s-í két évig

4. hívás. hivatalt tölt be, a Hivatal: a miniszteri székben, a kormányban

5. a tojásokat a saját testével melegíteni: tegnapi tyúk s-í;
a libák tojásokon vannak

6. Helyezze el a helyét: a madár s-i a tetőn, a szemüveg s-i az orrán

8. hívás. dobás 2 (jelentése 2), tanú, föld: étel s-la, s-í szerepe, megfelel neki s-í

● s. ahogy mozdulatlanul szögezték;
val vel. mint a hab, mint a vágott csend;
val vel. két oldalon rögzítse két székre;
val vel. jó helyzetben van egy magas lón;
val vel. ne kockáztasson hőségben, száraz körülmények között;
kifejez: val vel. nem hallasz rosszul a füleden;
val vel. függetlennek kell lennünk a szoknyától;

üledék -u m. furcsa üledék;
geol. ülepedéssel kialakult kőzet

ülepedés -ie b. furcsa az oldat nehezebb alkotóelemeit az aljára helyezzük;
lek. val vel. az ezen alapuló vörösvértest-módszer bizonyos betegségek esetén;
geol. kőzetrészecskék ülepedése;

  • A szlovák helyesírás szabályai

    sedielko ‑ a ‑ lok, sedielko ‑ a – lec s.

    Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    ülések (régi és utáni ülések) kiegészítők ülő helyzet elfoglalása, ül, ül, ül: Helyeinken maradtunk, néhányan álltak, más ültek. (Švant.) A gyerekek már aludtak. (Ábra) Az elnök kezet fogott. (Jes.) Fürdött benne az ülésekhez. (Kuk.)

    ül, -í, -ia, rozk. ül, min. nyereg ned.

    pren. légy valahol rekedt, terpeszkedj, feküdj valahol: A falvak úgy ülnek a folyó mellett, mint a gyöngyök a szalagon (Min.). A tér körül ülő házak (Kr. Kráľ) csoportosítva vannak. Köd ül a hegyek nyáján (Ruf.) A hegyek ködben vannak. Sötétség ült a ház előtt (Hor.) Sötét volt. Az az éjszaka volt, amikor a faluban ült (Hor.). Harmat ült a fűben. (Ábra) Fehér hótakaró ült az ágakon. (Al.) Felhősapkák ülnek a végén (Kr. Kráľ), a végeket felhők borítják;
    telefon hívás. val vel. valakit üldözni, valakit megfélemlíteni (általában személyes ellenszenvből): A professzor a hallgatón ül. - A főnök rajta ül.

    ● s. két székre óvatosságból, számításból két oldalról biztosítani;
    val vel. magas lovon a) jó helyzet, erő, vagyon;
    b) legyen büszke, beképzelt;
    val vel. szilárdan a nyeregben kenje meg a szilárd, rögzített helyzetet: Még nem ülünk szilárdan a nyeregben (Jégé), nem vagyunk egészen urai a helyzetnek;
    könyveket. valaki, valami szilárdan, állhatatosan ül, mint a vár falai szilárdak, hatalmasak, legyőzhetetlenek, megingathatatlanok;
    val vel. terhelni valakinek a nyakát, megakadályozni: A nyakadra ült törökök (Jégé) elnyomtak, kihasználtak;
    telefon hívás. kifejez val vel. a kemence mögött élni, nem járni az emberek között, nem részt venni a közügyekben;
    nőnek ülni, anyag a szoknyán egy férfiról, a legényről, aki nem keres társaságot és szórakozást, nem átható, független;
    val vel. melegben legyen biztonságos, száraz, ne tegye ki magát veszélynek;
    val vel. a szél mögött, hogy biztonságban legyen a záporban, ne legyen kitéve veszélynek, kudarcot valljon, ne vegyen részt megerőltető, veszélyes munkában;
    Az urak a székházban csendesen ülnek a szélben. (Smrč.);
    egy vicc. fülén ül, rosszul hall, nem hallgat, zavart;
    val vel. hogy a pénz nagyon ritka, söpredékes, kapzsi legyen;
    val vel. dolgozni valamin (pl. egy cikken, terveken) valami aránytalanul hosszút tenni, valamit lassan csinálni;
    val vel. zsíros edényben, sáncban, hogy előnyös helyzetben legyen, és részesüljön belőle az anyagi haszon érdekében;
    békát ül a tavaszon a gonoszság, rendetlenség, kár okáról;
    a halál hamarosan meghal a nyelvén;

    2. hívás. hosszabb ideig maradjon, töltsön időt: maradjon otthon otthon, ne járjon emberek között;
    val vel. munka a munkahelyen;
    val vel. a könyv fölött olvasni, tanulni;
    val vel. kártyázáskor;
    val vel. zongorázni a zongorán;
    val vel. borral, sörrel ital bor, sör;
    Jó ülni egy pohár bor mellett. (Horov);
    val vel. fogadóban, kávézóban maradni (általában hosszabb ideig);
    Amíg a kocsmák körül ültek, ő rendet tett. (Tomasc.) Két hete ülsz itt, az enyémmel táplálkozol. (Min.);
    telefon hívás. Megbántam, hogy nem Pozsonyban ültem Lola közelében (Bedn.), Hogy nem voltam ott. Stroháryban maradt;
    általa régen megelőzte mindenki (Vaj.) nem jutott jobb helyre. Szép munka, hetekig ülve egy vulgáris faluban. (Jég);
    tanulmány. szleng. maradj. mellett, engedd, hogy a hallgató. elesni, megismételni ugyanazt az osztályt;

    3. hívás. bebörtönözni, bebörtönözni: A kétszer ült, egyszer rendetlenségért. (Tat.) Egyszer leült, hogy túlárazták. (Tat.) Őrizetben volt. (Urb.);
    val vel. börtönben;
    És ki ült az árnyékban? (Világít);
    val vel. az arénában (Laz.);

    4. (miben, miben, hol) lenni valahol mester, házvezető, házvezető;
    élni, menni valahova: Három fiam van, ők a kastélyon ​​fognak ülni. (Kuk.) Az egész ingatlanon ült. (Min.) Megfizette volna a testvérek feleségének koszorúját, és az apa szobájában maradt volna. (Kuk.);
    a ház, amelyben Vanovský (Vaj.) ül;
    Hé, lány, egy széles kábeludvarban ülsz (Vaj.) Ott leszel egy panasszal, egy háziasszonnyal.

    5. elavult. (hol) valahol letelepedni, letelepedni: A németek szlovákok által alapított falvakban ültek. (Skult)

    6. hívás. (ahol) bizonyos pozíciót betölteni, funkciót, hivatalt betölteni;
    ülni: Az egész ország. azt akarja, hogy a gazda üljön a gyülekezetbe. (Kal.) A híres király Magyarország (Kal.) Uralkodott trónján ült. Alig tudnak aláírni és a legjobb irodákban ülni. (Kuk.) Az ilyen emberek ne üljenek felelősségteljes pozíciókban. (Vaj.) A királyi udvar és a lázadó urak bírái a kastélyban ülnek. (Cal.);
    val vel. részt venni az állam irányításában a kormányban, miniszter lenni;
    val vel. döntő, fontos helyeken;
    val vel. a miniszteri, parlamenti elnökben miniszter, helyettes;
    Leült a székre (Vaj.) És elnöki tisztséget töltött be;
    pren. Még az ország egész ösztöndíja (Záb.) Sem ül akadémiai székeken, még az egyetemen kívül is vannak tanult és bölcs emberek.

    7. (ahol) (a madarakról és rovarokról) valamire telepedni, sodorva: a madár egy ágon ül, a veréb a tetőn ül;
    sas ül egy sziklán;
    fecskék ülnek a fészekben;
    a kanári szarufán, ketrecben ül;
    Kuvik egy óngömb harangtornyon ült. (Vaj.);
    légy ül az ablakon, szúnyog ül valakinek a homlokán;
    valami (légy, szúnyog) ül az orrán, még pren is. kifejez ingerült, rossz kedve van, valami zavarja;

    8. (mire és azonnal) melegítse fel a tojásokat testmeleggel, hogy kikelje a fiatalokat: a tyúk ráül a tojásokra;
    tyúk azzal kezdi. károgás;
    (madarakon) p. azon a fészken, amelyben a peték vannak;

    9. (ahol) lefektetve, elhelyezve, ülve, elrakva;
    hogy valahol legyek: Egy kis kalap ül a fiú fején. (Kuk.) Kör alakú kalap ült a füle felett (Kuk.) Ferdén viselte. Szinte a vállukon ülő kalapokat viseltek (Tomasc.) Nagyok voltak. Durva szemüveg ült az arcán. (Jégé) A szemüveg az orrán ül. (Kuk.) Mélyen a fejében, a szeme mozdulatlanul ül. (Taj.) Feje büszkén ül hatalmas vállain. (Kuk.) A sapka szögben ül. (Urbk.) A tiara nem illett jól a fejére. (Jégé) Egy csomó ült a csupasz kandallón, mint egy gyermek ököl. (Te.) Nagyon sok macska volt a tálcán. (Igen);

    pren. (mentális állapotokról, érzésekről és kifejezéseikről) tükrözni, reflektálni, megnyilvánulni (általában az arcon): Eve mosolyt ül az arcán. (Ráz.-Mart.) Az ereje és a mások fölötti fölény bizonyossága ült az arcán. (Mor.) Aggódás ült komoly arcán. (Kuk.) Megvető mosoly ült a szája körül. (Jégé) Megvető kifejezés ült a szemében. (Jégé) Szomorúság ül a szemében. (Igen.) A szemében volt egy gondolat. (Urb.) Homlokán ül a nagy találékonyság és szív pecsétje (Kuk.) A bölcsesség és az érzékenység tükröződik. Könnyű puffanás ült a homlokán. (Vaj.) Aggódó kifejezés volt;
    egy vicc. A tekintélye az orrán ül. (Al.);
    pren. Tudatalattijában ült az a gondolat, hogy nem érdekli (Jégé), olthatatlan ötlete támadt. Elégedettség (Hor.) Ült a lelkében, elégedett volt. Öröm ül a szívében (Jil.) Örömet érez. Beta a fejében ül (Kuk.) Még mindig gondolkodnia kell róla. Ki tudhatta, mi ül benne (Urbk.), Mi van benne kötve, mi is valójában. Negyven éve ül a hátán (Gab.). Lenyelte a szót, amely már a nyelvén volt (Chrob.) Azt akarta mondani.

    10. hívás. jól bevethető, elhelyezhető;
    illeszkedni, simulni: A fejsze jól ül a porison. (Švant.) Dobta a kezébe a várakozást, hátha jól illik a tenyerébe (Tat.), Vagy jól tudja tartani. A hátizsák végül [a hátán] ül. (Sev.) Az úton szilárdan ülő autó jó stabilitással rendelkezik. - A nyergek (Štef.) Ellentámadása sikeres volt;
    nyeregütés;
    kifogás, megbánás, kritika ül, nem illik helyes, indokolt, helytelen, indokolatlan;
    érv, a bizonyítékok megfelelnek;
    nem egészen illik, nem egészen. így;
    Amikor elmondom, hogy ez van, illik, érted? (Bedn.) Igaz.

    11. hívás. (kinek és nem azonnal.) alkalmasnak lenni valakire, dobni, leszállni, tanúskodni, jól elesni: Nem tud írni. Ez a stílus egyáltalán nem felel meg neki. (Urb.) A versséma illik vagy nem illik a szerzőhöz. (Izzás) A karaktert egy igazi színészre bízzák, azt mondjuk, hogy neki megfelel. (Karv.);
    a szerep, az a szerep, amelyet a színész illeszt, számára való, jól el tudja játszani;
    Ez a dal nem felelt meg neki (Sev.) Nem tudta jól elénekelni;
    nem szerette, nem szerette;
    a ruha jól illeszkedik, tökéletesen illeszkedik, illik a héjhoz, jól illik az alakhoz;
    káromkodás, becenév, melléknév valakinek, aki ül neki;

    az ellenkező. ülni, -és hé

    ülő hazugság [vysl. -dý-], -ií, -iám, -iách střed. Művészet. rögzített ülések a gótikus templom fülkéjében

    üledék [vysl. -dy-], -u ember. r. geol. a megzavart hegyképző anyag lerakódásával és megszilárdulásával képződött üledékes kőzet: mechanikus, organogén s-y (pl. mészkő, dolomit);

    chem. szilárd üledék az alsó oldaton: p. vizeletben;
    oldhatatlan.