főoldal

  • Az alkotmányról
  • Az intézet osztályai
    • Az intézet osztályai
    • Névjegyek
    • Szervezeti ábra
  • Szakmai és tudományos publikációk
    • Az élelmiszeripar tendenciái
      • 2019. 24. évfolyam, 1. szám
      • 2018. évfolyam 23. évfolyam, 2. szám
    • Journal of Food and Nutrition Research
    • Kiadói tevékenység
    • Hagyományos ételek egy modern konyhában
  • Könyvtár
  • Egyéb dokumentumok
    • Éves jelentések
    • Vélemények
    • Szerződések
  • Adatbázisok
    • Élelmiszerbank adni
    • Online élelmiszer-adatbázis
  • Az NPPC honlapja


Az élelmiszerek és takarmányok dioxinokkal és poliklórozott bifenilekkel történő szennyeződésének megelőzésére és csökkentésére vonatkozó gyakorlati kódex

Gyakorlati kódex az élelmiszerek és takarmányok dioxin-szerű dioxin- és poliklórozott bifenil (PCB-k) általi szennyezésének megelőzésére és csökkentésére

A használt kifejezések szószedetét a szöveg végén található táblázat tartalmazza

ÁLTALÁNOS HOZZÁSZÓLÁSOK

ERŐFORRÁS-ALAPÚ INTÉZKEDÉSEK

HATÁLY

  1. Ez a magatartási kódex a nemzeti hatóságoknak, a gazdálkodóknak, valamint a takarmány- és élelmiszer-gyártóknak szóló intézkedésekre összpontosít az élelmiszerek és takarmányok dioxinokkal és dioxinszerű PCB-kkel történő szennyeződésének megelőzésére vagy csökkentésére.
  2. Ez a gyakorlati kódex minden takarmány és élelmiszer alapanyag gyártására és felhasználására vonatkozik, függetlenül attól, hogy ipari úton vagy egy gazdaságban állítják elő.
  3. A dioxinok és dioxinszerű PCB-k globális korlátozásai és csökkentései kiterjedhetnek azokra az ügyekre is, amelyekre nem vonatkozik ez a gyakorlati kódex.

Ajánlott gyakorlatok
jó mezőgazdasági gyakorlat, jó termelési gyakorlat, jó tárolási gyakorlat, jó takarmányozási gyakorlat és jó laboratóriumi gyakorlat alapján

ÉLELMISZERLÁNC ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

Levegő, talaj, víz

Feed

Állati eredetű takarmány

  1. Az állati takarmányok a dioxinok és a PCB-k szempontjából kockázatosabbak, mint a növényi takarmányok. Ezért ezeket figyelembe kell venni, amikor belépnek az élelmiszerláncba, és figyelemmel kell kísérniük a dioxinokat és a PCB-ket.
  2. Kerülni kell a dioxinok és PCB-k felhalmozódását a szarvasmarhák zsírszöveteiben, ahol az országosan meghatározott irányértékek vagy határértékek túlléphetők. Ezért az állati eredetű takarmányokat, amelyek meghaladják az irányértékeket vagy határértékeket, vagy amelyekben megnövekedett a dioxinok és a zsírtalanított PCB-k tartalma, nem szabad etetni.
  3. A takarmányokban használt halolajat és más halakat, tejet, tejpótlót és állati zsírtermékeket ellenőrizni kell a dioxinok és a PCB-k szempontjából. Ahol országosan meghatározott iránymutatások vagy határértékek léteznek, a takarmánygyártónak biztosítania kell, hogy a termékek megfeleljenek ezeknek a rendelkezéseknek.

Növényi eredetű takarmány

  1. Amennyiben a dioxin- és PCB-források várhatóan a mezők közelében vannak, ezeket a területeket szükség szerint ellenőrizni kell.
  2. Az iszapot vagy az önkormányzati komposztot befogadó mezők szennyeződését, amely növelheti a dioxin és a PCB szintjét, adott esetben ellenőrizni kell.
  3. A növénykezelés előtt meg kell jegyezni, hogy klórozott fenoxialkánsav-vegyületek vagy más klórozott vegyületek, pl. pentaklór-fenol, a dioxin-szennyezés lehetséges forrása. Szükség esetén ellenőrizni kell a dioxinszintet a korábban dioxint termelő herbicidekkel kezelt területekről származó talajban és ömlesztett takarmánynövényekben. Az információknak lehetővé kell tenniük az illetékes hatóságok számára a szükséges intézkedések megtételét a dioxinok és PCB-k élelmiszerláncba történő átvitelének megakadályozása érdekében.
  4. Az olajos magvak és a növényi olaj általában nem szennyezett jelentős mértékben dioxinokkal és PCB-kkel. Ez vonatkozik a takarmányhoz hozzáadott melléktermékekre is (pl. Olajos törköly). Egyes finomított melléktermékekben (pl. Zsírsavpárlatok) azonban megnövekedett dioxin- és PCB-tartalom lehet, ezért ha etetésre használják őket, elemezni kell őket.

Takarmány- és élelmiszer-feldolgozás

  1. A takarmányra és az élelmiszerekre (vagy azok alkotóelemeire) alkalmazott egyes szárítási folyamatokban és az üvegházak fűtésében fűtőgáz-áramra van szükség, akár gáz és levegő keverékével (közvetlen szárítás vagy fűtés), akár csak magával a fűtött levegővel (közvetett módon) szárítás vagy melegítés). Olyan üzemanyagokat kell használni, amelyek nem termelnek elfogadhatatlan mennyiségű dioxint, PCB-t vagy más káros szennyező anyagot. A levegőn szárított vagy melegített takarmányokat, ételeket és összetevőiket ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek magasabb dioxin- és PCB-szintjeik.
  2. A kereskedelemben szárított takarmány (különösen a zöld ömlesztett) és az élelmiszerek minősége az alapanyag megválasztásától és a szárítási eljárástól függ. A vásárlónak igazolást kell kérnie a gyártótól/szállítótól, amely garantálja, hogy a szárított termékeket a helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően gyártották, különös tekintettel az üzemanyag nemzeti iránymutatásoknak vagy határértékeknek való megfelelésére.

  1. Az alkalmazott technológiától függően a dohányzás kritikus előállítási lépés lehet, amelyben növelik az élelmiszerek dioxintartalmát, különösen akkor, ha nagyon sötét, koromrészecskékkel rendelkező felület képződött a termékeken. Az ilyen termékeket a gyártónak szükség szerint ellenőriznie kell.

A szennyezett talajfrakciók őrlése/ártalmatlanítása

  1. A dioxin- és PCB-kibocsátási forrásokkal rendelkező mezők szomszédsága, a dioxinok és PCB-k légi úton történő szállítása a gabonafélék különböző részeibe, valamint a növényekbe tapadt porszemcsék többnyire az őrlés során kerülnek ártalmatlanításra. A porszemcsékkel való szennyeződést szitálással eltávolítjuk. A további külső szennyeződéseket jelentősen csökkenti a szívás és a szitálás. Szükség szerint ellenőrizni kell egyes gabonafrakciókat, különösen a port, ahol a dioxinok és a PCB-k megemelkedhetnek. Fokozott szennyeződés esetén a frakciókat nem szabad élelmiszerben és takarmányban felhasználni, és hulladékként kell kezelni.

A takarmányokhoz és az élelmiszerekhez hozzáadott anyagok

Ásványok és nyomelemek

  1. Egyes ásványi anyagokat és nyomelemeket természetes forrásokból nyernek. A tapasztalatok szerint egyes őskori üledékekben dioxinok lehetnek jelen. Ezért az ásványi anyagokban és a takarmányba és az élelmiszerekbe adott nyomelemekben lévő dioxinokat adott esetben ellenőrizni kell.
  2. Egyes ipari folyamatok módosított ásványi termékeinek vagy melléktermékeinek megnövekedett dioxin- és PCB-tartalma lehet. Felhasználójuknak a gyártó vagy a beszállító tanúsítványaival ellenőriznie kell, hogy megfelelnek-e a nemzeti útmutató szintjeinek vagy korlátozásainak.
  3. Megnövekedett dioxinszintet találtak az agyagban, amelyet csokoládé-gátló szerként használnak a takarmányban található szójabab-lisztben. A takarmányokban kötőanyagként vagy csomósodásgátlóként (pl. Bentonit, kaolin) és hordozóként (pl. Kalcium-karbonát) használt ásványi anyagok figyelmet igényelnek. A forgalmazónak rendelkeznie kell a szükséges tanúsítvánnyal.
  4. Az állatállomány nyomelemekkel (pl. Réz vagy cink) történő kiegészítése a fajtól, kortól és teljesítménytől függ. Megállapították, hogy az ipari fémgyártásból származó ásványi anyagokban, beleértve a nyomelemeket is, magas a dioxinszint. Szükség szerint figyelemmel kell kísérni őket.

  1. A takarmány- és élelmiszer-gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy minden összetevő minimális mennyiségű dioxint és PCB-t tartalmazzon a szennyeződés lehetőségének csökkentése és a nemzeti irányadó szintek vagy határértékek betartásának biztosítása érdekében.

Takarmány és élelmiszer betakarítása, szállítása és tárolása

  1. A lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell, hogy a takarmány- és élelmiszertermés betakarításakor a dioxinokkal és a PCB-kkel való szennyezés a lehető legkisebb legyen. Ez jó gyakorlatokkal és jó mezőgazdasági gyakorlatokkal érhető el. A szennyezett talajból származó gyökereket és gumókat tárolás előtt meg kell mosni és alaposan meg kell szárítani, hogy megakadályozzák a penészedést.
  2. Az árvíz által érintett mezők betakarítóit adott esetben ellenőrizni kell a dioxinok és a PCB-k tekintetében, ha bebizonyosodik, hogy az árvizek szennyezték őket.
  3. A keresztszennyeződés elkerülése érdekében a takarmány és az élelmiszer szállítását csak olyan járművekben kell biztosítani, amelyek nem szennyezettek dioxinokkal és PCB-kkel. A tárolótartályokat csak olyan festékekkel szabad festeni, amelyek nem tartalmaznak dioxinokat és PCB-ket.
  4. A tárolóhelyeket nem szabad szennyezni dioxinokkal és PCB-kkel. A kátrányfestékekkel festett kátrányfelületek (falak, padlók) dioxinok és PCB-k forrását képezhetik, amelyek átkerülnek az élelmiszerekbe és a takarmányokba. A füsttel és korommal érintkező területek szintén veszélyeztetettek. A takarmányt és az ételt tárolás előtt ellenőrizni kell.

Az állatok elhelyezésével kapcsolatos különleges problémák

  1. Az állatállomány bizonyos típusú kezelt fákból származó dioxinoknak és PCB-knek ki lehet téve az épületekben, az istállókban és az ágyneműkben. Minimálisra kell csökkenteni az ilyen fával való érintkezésüket, és az ilyen fából származó fűrészport nem szabad ágyneműhöz használni.
  2. A talaj szennyeződése miatt a szabadon tartott tyúkok tojásában megnőhet a dioxinok és a PCB-k tartalma - ezt ellenőrizni kell.
  3. Figyelmet kell fordítani a régebbi épületekre, mivel azok dioxinokat és PCB-ket tartalmazó építőanyagokból készülhetnek. Ha tűz keletkezik bennük, intézkedéseket kell hozni a takarmány és az élelmiszer dioxinnal és PCB-vel való szennyeződése ellen.
  4. Betonpadló nélküli elhelyezés esetén az állatok általában porszemcséket kapnak a földből. Amikor a dioxin és a PCB szintje nő, szükség szerint ellenőrizni kell a padló szennyeződését. Indokolt esetben a talajt pótolni kell.
  5. Az istállókban a pentaklór-fenollal kezelt fa a marhahús megemelkedett dioxinszintjéhez kapcsolódik. Az ilyen fát vagy más alkalmatlan anyagot nem szabad kerítésekhez vagy sáncokhoz használni. Ezenkívül el kell kerülni a faanyagolaj festését.

Monitoring

  1. A takarmány- és élelmiszer-biztonságért a gazdák, valamint az ipari műtrágyák és élelmiszerek gyártói felelősek. A vizsgálatokat egy élelmiszerbiztonsági programnak megfelelően kell elvégezni (pl. Helyes gyártási gyakorlat, gazdaságok biztonsági programjai, HACCP programok stb.). A felelős hatóságoknak támogatniuk kell a mezőgazdasági termelőket és termelőket elsődleges felelősségükben a takarmány- és élelmiszer-biztonság terén, az elsődleges termeléstől a kereskedelemig. Az illetékes hatóságoknak meg kell határozniuk a monitoring programokat is.
  2. A dioxinok elemzése viszonylag drága az egyéb szennyező anyagok elemzéséhez képest, ezért ésszerű mértékű időszakos vizsgálatokat kell végezni, legalábbis a takarmány- és élelmiszertermelés nyersanyagain és késztermékein, és az adatokat meg kell őrizni (lásd: 66. bekezdés). A mintavételi gyakoriságnak a korábbi elemzéseken kell alapulnia. A gazdálkodókat és más őstermelőket tájékoztatni kell a megemelkedett dioxin- és PCB-szintekről, és meg kell határozni a szennyeződés forrását.
  3. Ésszerű mértékben biztosítani kell a környezeti szennyezés, a balesetek és az illegális hulladéklerakók nyomon követését. Ha fokozott a termékek vagy összetevők kockázata vagy szennyeződése, gyakrabban kell ellenőrizni.

MINTAVÉTEL, ELEMZÉSI MÓDSZEREK, ADATJELENTÉS ÉS LABORATÓRIUMOK

  1. Az elemzésekre és a laboratóriumok kompetenciájára vonatkozó követelményeket az irodalom tartalmazza. Ezek az ajánlások jelentik a kiindulópontot a JECFA és mások értékeléséhez. A dioxinok és PCB-k elemzésének módszereivel az elemzési és mintavételi módszerek gyakorlati kódexe is foglalkozik.
  2. A dioxinok és PCB-k elemzésének hagyományos módszerei nagyfelbontású tömegspektrometrián alapulnak, amely időigényes és költséges. Olcsóbb szűrési eljárásokat fejlesztettek ki. Az elemzések költségei azonban még mindig akadályozzák az adatgyűjtést, ezért a kutatásnak a dioxinok és a PCB-k elemzésére szolgáló olcsóbb analitikai módszerek kidolgozására kell összpontosítania.

Mintavétel

  1. A dioxin- és PCB-analízishez való mintavétel során a reprezentatív mintavétel fontos a keresztszennyeződés, a minta megsemmisülésének, valamint a minták egyértelmű felismerésének és nyomon követhetőségének elkerülése érdekében. Fel kell jegyezni a mintavételre, a minták előkészítésére és leírására vonatkozó összes lényeges információt (pl. A mintavétel időpontja, földrajzi származás, faj, zsírtartalom, a hal mérete).

Analitikai módszerek és adatszolgáltatás

Laboratóriumok

  1. A dioxinokat és PCB-ket szűrővizsgálattal vagy megerősítő módszerrel elemző laboratóriumoknak az ISO/IEC Guide: 1993 szerint működő elismert testületnek kell akkreditálódnia, vagy rendelkeznie kell az akkreditációs ügynökség összes kritikus elemére összpontosító minőségbiztosítási programmal. Az akkreditált laboratóriumoknak meg kell felelniük az ISO/IEC/17025: 1999 "A tesztelő és kalibráló laboratóriumok kompetenciájának általános követelményei" kritériumainak vagy az ezzel egyenértékű szabványok kritériumainak.
  2. Az ISO/IEC/17025: 1999 szerint ajánlatos rendszeresen részt venni laboratóriumok közötti vizsgálatokban vagy jártassági vizsgálatokban a dioxinok és PCB-k meghatározására a vonatkozó takarmány- és élelmiszermátrixokban.

MINŐSÉGKEZELÉS ÉS OKTATÁS

  1. Az élelmiszerlánc dioxinokkal és PCB-vel való szennyeződésének további csökkentésére hasznos rendszerek: jó mezőgazdasági gyakorlat, jó gyártási gyakorlat, jó tárolási gyakorlat, jó takarmányozási gyakorlat és jó laboratóriumi gyakorlat. A gazdálkodóknak, valamint a takarmány- és élelmiszer-termelőknek ellenőrzési intézkedések alkalmazásával oda kell figyelniük a munkavállalók képzésére a szennyezés csökkentése érdekében.

A használt kifejezések szótára

Kifejezés Magyarázat
variációs együttható statisztikai paraméter az alábbiak szerint kifejezve: 100x értékek/átlagértékek szórása
megerősítő analitikai módszer analitikai módszer minőségi paraméterekkel, alkalmas a szűrési módszer analitikai eredményeinek megerősítésére alacsonyabb minőséget mutató paraméterekkel
rokonság az osztályozás szempontjából ugyanazon típusú két vagy több alkatrész egyike
Dioxinok (PCDD/PCDF) Ezek közé tartozik 7 poliklórozott dibenzo-p-dioxin (PCDD) és 10 dibenzofurán (PCDF), amelyek dioxinszerű aktivitást mutatnak és a lipofil perzisztens szerves vegyületek csoportjába tartoznak. A klóratomok számától (1 - 8) és a szubsztitúció formájától függően 75 különböző PCDD-t és 135 PCDF-t különböztetünk meg ("rokonok").
dioxinszerű PCB-k Ezek közé tartozik 12 nem orto- és mono-orto-szubsztituált poliklórozott bifenil (PCB), amelyek toxikológiai tulajdonságokkal rendelkeznek (dioxinszerű aktivitás).
útmutató szintek jogellenes, de ajánlott legmagasabb értékeket
mennyiségi határ (LOQ) (csak a dioxinokra és a dioxinszerű PCB-kre vonatkozik) Egy adott kongener mennyiségi meghatározásának határértéke az analit koncentrációja a mintakivonatban, amely választ vált ki a műszeren két különböző megfigyelt ionnál, S/N (jel/hang) arány mellett 3: 1 kevésbé érzékeny jelnél, és az alapvető követelményeknek való megfelelés.
maximális határérték törvényben meghatározott maximális szennyezőanyag-határérték
PCB A klórozott szénhidrogének csoportjából származó poliklórozott bifenilek, amelyek a bifenil közvetlen klórozásával jönnek létre. A klóratomok számától (1-10) és a két gyűrűn elfoglalt helyzetüktől függően elméletileg 209 különböző vegyület ("rokon vegyület") lehetséges
perzisztens szerves szennyező anyag (POP) olyan vegyi anyag, amely a környezetben marad, felhalmozódik az élelmiszerekben, és káros hatással jár az emberi egészségre és a környezetre
szűrővizsgálati módszer alacsonyabb minőségű analitikai módszer, amely jelentős analitiszszintű mintákat választ ki
nyomelemek kémiai elemek, kis mennyiségben fontosak a növényi, állati és emberi táplálkozás szempontjából
toxikus egyenértékűség (TEQ) a rokon vegyület koncentrációjának a toxikus ekvivalencia tényezővel (TEF) való szorzásával kiszámított relatív érték
WHO_ _ TEQ a WHO által meghatározott és a toxikus egyenértékűségi tényezők (TEF) alapján meghatározott dioxinok és PCB-k TEQ-értéke (37)
toxikus egyenértékűségi tényező (TEF) a dioxinszerű komponensek toxicitásának becslése a 2,3,7,8-tetraklór-dibento-p-dioxin (TCDD) toxicitására, amelynek TEF értéke 1,0

A dokumentumot végül rövidített 5/8 szakaszban hagyták jóvá a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottságának 29. ülésén, Genf, 2006.

Az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló dioxin és dioxinszerű PCB-szennyezés megelőzésének és csökkentésének gyakorlati kódexe. ALINORM 2012.06.29., XXXI. Melléklet, 11. o.