- orig. név Aristoklész
- Platon neve elég (platys = széles - széles volt a mellkas és a homlok, 2. tudás, 3. nehéz volt a története)
- született Athénban az arisztokrata. család, kt. együtt is volt. egy polit. aktív, apja: a király leszármazottja, anyja: a Salamon családból
- Szókratész halála után sokat utazott, 40 évesen tért vissza Athénba, akit egy ottani filozófus alapított. az Akadémia Iskola (a pythagoreusok példáját követve) - egy iskola, ahol szabad gondolkodást tanítottak. szellem (zárt Akadémia 529 = kora középkor)
- balra: 36 párbeszéd, 1 monológ és több levél
- hatott rá családja (helyesnek tartotta a társadalom rabszolgamodelljét) és Szókratész:
- megtanította párbeszéd folytatására, ezt alkalmazta a legtöbb St. filozófus. művek (nézeteinek főszereplője és hírnöke Szókratész, Szókratész partnerei filozófusok, politikusok vagy más személyiségek, a párbeszédek gyakran viselik a nevüket)
- eleinte a költészetnek szentelte, később Szókratész-filozófia hatására
- hatása alatt feladta St. polit. ambíciók (Szókratész igazságtalan büntetése miatt), de néhány ambíció az obl. a politikának még megvolt
- obd szerint. élete, tárcsája általában 3 csoportra oszlik:
1. sokratovské obd. - az aktákon tanára pecsétje van, pl. Protagoras (az erényre nevelésről), Gorgias (a retorikáról), Szókratész védelme (Szókratész beszéde a bíróságon - monológ)
2. klasszikus obd. - vytv. eszmeelméletének nevezett idealista rendszere, pl. Kratylos (a beszéd eredetéről), Faidon (a lélek halhatatlanságáról), Faidros (a szerelemről és a szépségről), Symposion (a szerelemről, mint a tudás vágyáról), az Alkotmány (a tökéletes st.)
3. utolsó időszak - semmi. újrafeldolgozza az ötleteket és új perspektívából tárja fel őket, pl. Törvények (az alkotmány végrehajtott koncepciója), Timaios (a világ létrehozásáról), Kritias (befejezetlen munka az Atlantisz szigeti birodalom pusztulásával), Politikos, Teaitetos (az igazságos vezetésről)
ötletek megismerése
- => 1. idealista
- megvédte a világ megismerésének lehetőségét
- filozófiájának kiindulópontja a dualizmus volt
- ötletvilág:
- Parmenid szerint
- megfoghatatlan, változhatatlan, szilárd, állandó, tökéletes
- van minden. minták
- az ötletek elkülönülnek az egyes dolgoktól és külön valóság
- pontos hierarchikus rendje van, csúcspontján a jóság gondolata - minden lény első és abszolút oka, elismeri funkcióját, mint isteni Demiugr (teremtő), és azt akarja, hogy a világ tükrözze; ezért értelemmel és lélekkel ruházta fel, kt. megtestesült az emberben
- jelenségek világa:
- Herakleitosz szerint
- világ, kt-ben.
élünk
- anyag, változtatható, tökéletlen
- ezért nem ismerhetjük meg, mert csak az ismerhető meg, ami még mindig létezik
- az emberben 2 világ jön össze: test (röpke, tökéletlen), lélek (halhatatlan és tökéletes)
- amit érzékszervekkel érzékelünk, csak a valóság árnyékai, ez nem igazi lény, mert ezek csak eszmék
- visszaemlékezés-elmélet: mielőtt a lelkünk kapcsolatba lépne a testtel az eszmék világában, és az igazi tudás csak a lélek emléke (amelyet a Menon-Szókratész-párbeszéd kiválóan szemléltetett megfelelően megválasztott? oktatás), a lélek újra megemlékezhet, ha megtisztul érzékekből (anamnézis)
- dialektika - az anyagi és látható világ fölötti felemelkedés módszere az ideális esszenciákhoz, filozófus. az igazi lét megismerésének gondolata, t. j. örök ötletek
a lélek erényeinek megismerése
- szerinte a lélek 3 komponensből áll: ész, akarat és kéj (csak az intellektuális komponens halhatatlan, a többi a testtel együtt tűnik el)
- alkatrészek nincsenek egyensúlyban, semmi. közülük az egyik mindig túlsúlyban van az emberekben, és így eleve predesztinálja őt a társadalom bizonyos befogadására
- e tanítás szerint Platón megosztotta a lakosságot. 3 bázisra Államok:
1. Uralkodók, filozófusok - inkább bölcsességgel vannak felruházva
2. Rangers, katonák - a bátorság, a bátorság jellemzi
3. termelők, kenyérkeresők (kézművesek, gazdák, kereskedők) - a mértékletesség jellemzi
- a filozófusoknak azért kellett uralkodniuk, mert régóta vágyakoztak az eszmék világában, és garanciát jelentenek az igazságosságra
- végül kiigazított: egyetlen uralkodónak sincs társasága. kormányozni, de a személytelen elv = a törvény
társadalmi nézetek
- az ő ideális sz. szó szerint a legjobbak kormánya, vagyis filozófusok = szofokrácia kormánya
- nem. nem egyes családok alkották, csak a gazdáknak lehetett gyermekük, és az állam gondoskodott róluk, ezt később megváltoztatta (engedélyezte a gyermekvállalást és a magántulajdont) a Törvények című munkában.
- egyéb formák sz. foltosak:
- timokrácia (egy szűk embercsoport kormányzása) - kormányzati erőszak és ambíció
- oligarchia (a gazdagok vágya) - a gazdagság vágya
- demokrácia - a szabadság féktelen visszaélése és a tömeg korlátlan uralma
- zsarnokság - a zsarnok Szent rabszolgája szenvedély, kt. "alanyok" trükkjei
- nézetei és ideális társadalomszervezése volt az alapja más filozófusok "utópikus" államokkal kapcsolatos munkáinak
- rájött, hogy Athénban ezt nem tudja megtenni, ezért Szicíliában, Siracusa városában, a St. volt osztálytárs, Diogyz st., de kudarcot vallott és rabszolgaságba adták el (szabadon engedték, és még mindig nem tudni, ki váltotta meg; mert néhány pitagorai al.
- visszatért Athénba és ott alapította az Akadémiát
- még 2 alkalommal tért vissza Szicíliába, de mindig sikertelen volt, 1 évig bezárt, de még ez sem törte meg
- öreg, nyugodt, elégedett emberként halt meg.