Bérek és részvétel> Részvétel> Kezdő lépések> A munkahelyi szünetekről

Ez a segítő témakör a munkahelyi szünetekre és azok beállításaira vonatkozik az OBERON-ban. A munka szüneteinek biztosítása a munkavállalók számára a munkáltató egyik jogi kötelezettsége. Míg egyes szünetek a munkaidőbe beleszámítanak, néhányakat nem. A munkajog három szünetet határoz meg a munkában:

  1. szünet pihenésre és evésre,
  2. szünet a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének biztosítása érdekében,
  3. szoptatási szünet.

Szünet pihenésre és evésre

  • Azok az alkalmazottak, akiknek a műszakja hosszabb, mint hat óra (a fiatalkorúak esetében 4,5 óra), pihenésre és 30 perc szünetre jogosultak.
  • A pihenés és az evés szünete nem munkaidő, t. j. általában nem számít bele a munkaidőbe és a fizetés nem tartozik érte, ill. lakás. Ez azt jelenti, hogy a leggyakoribb heti 37,5 órás munkaterhelés és 30 perces szünet mellett egy műszakos üzemben (pl. Adminisztratív személyzet) a munkavállaló összesen 40 órát (37,5 + 2,5) tölt a munkahelyén, ebből a túlórával töltött idő (2,5 óra) nem fizetett.
  • Azonban a megszakíthatatlan munka esetén a munkavállalónak elegendő időt kell biztosítani a pihenésre és az evésre a működés vagy a munka megszakítása nélkül. Ebben az esetben tartson egy kis szünetet pihenni és enni a munkaidőbe és a fizetés hozzá tartozik, ill. lakás. Ez azt jelenti, hogy pl. heti 37,5 órás munkaterheléssel és 30 perc szünettel folyamatos üzemben (jellemzően gépeket üzemeltető gyártók és kapuőrök) a munkavállaló összesen 40 órát tölt a munkában (37,5 + 2,5), a szünettel töltött időt (2,5 óra) fizetett.

Szünetek beállítása OBERON-ban

  • A szünetek beállítása az OBERON rendszerben Munkavállalói foglalkoztatás formájában történik (a Bérek, Alkalmazottak foglalkoztatása menüben). Itt megadható, hogy a szünetnek tartalmaznia kell-e a ledolgozott órákat és milyen hosszúságú legyen, a művelet típusától függően. Például. egy műszakos üzemeltetés esetén a pihenő és étkezési szünet nem számít bele a munkaidőbe, ebben az esetben a megadott rovatba nulla értéket („0”) kell beírni. Folyamatos működés esetén, ahol a munkavégzés megszakítása nem lehetséges, a pihenő és étkezési szünet beleszámít a munkaidőbe, a szünet hosszát percekben kell megadni a megadott mezőben.
  • A munkaszerződésben a munkaidő meghatározása érdekében a fent említett okok miatt figyelembe kell venni a munkarendet és egyúttal annak lehetőségét is, hogy a ledolgozott órákban szünetet (ne) számítsanak be.
Kép 1: Szünet beállítása az Alkalmazott Foglalkoztatás képernyőn

szünetekről

Részvétel feldolgozása

  • A részvétel feldolgozásakor (érkezések és távozások nyilvántartása) lehetőség van a részvétel feldolgozására vonatkozó szabályok használatával meghatározni, hogy a szünetet hogyan regisztrálják és hogyan fizetik át a bérekre.
  • A Bérek, Részvétel, Jelenléti feldolgozás szabályai menüben a Szünet szabály típusának kiválasztása után lehetőség van a szünet nevének megadására, annak prioritásának meghatározására és a szünet rögzítésének módjának kiválasztására. Három lehetőség közül választhat:
    1. Rekord valós - a rendszer valódi szünetet rögzít, amint azt a jelenléti terminál rögzíti,
    2. Valódi rekord (a minimális hosszúságot is tartalmazza) - a rendszer rögzíti a valós szünetet a jelenléti terminálon rögzítve, figyelembe véve a beállításnak megfelelő minimális hosszúságot,
    3. Automatikus generálás - jelenléti terminál nélküli munkavégzés esetén a rendszer az alkalmazott munkatervét generálja jelenléttel és egyidejűleg szünettel.

Példa - Szünet:

A munkavállalót törvény szerint 30 perces szünet illeti meg. Az első esetben korábban jön a szünetről (12: 00-12: 20), a második esetben előtte (12: 00-12: 50).