• Zdenka PALKECHOVA, Zuzana MATULOVA
  • A rosszindulatú melanomában szenvedő betegek életminősége
  • Ose Obz, 2010, 7., 4-5, o. 80–83

Összegzés

betegek

Kiindulópontok: A bőrrák előfordulása az elmúlt 50 évben hatszorosára nőtt, és mára az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat. A rák megváltoztatja az életminőséget. Fizikai, mentális és gyakran társadalmi változások kísérik.

Fájl és módszerek: Névtelen kérdőívvel szólítottunk meg 50 pozsonyi NOÚ bőrklinikát. A válaszok értékeléséhez binomiális eloszlást, a hipotézisek teszteléséhez pedig egy V mennyiséget használtunk.

Az eredmények: A rosszindulatú melanomában szenvedő betegek életminőségük változásáról számolnak be, és ezt követően megváltoztatták az egészséges életmódra és a lymphedema megelőzésére vonatkozó szemléletüket. A műtét után a betegek gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a bőr önvizsgálatában.

Következtetés: Fontos, hogy a beteget saját testének megismerésére, az egészséges életmód fenntartására, a nyiroködéma megelőzésére, a bőr és a test változásainak önvizsgálatára, valamint a bőrklinika korai látogatásának szükségességére kell nevelni.

kulcsszavak: életminőség - rosszindulatú melanoma - betegtudat - a lymphedema megelőzése.

  • Zdenka PALKECHOVA, Zuzana MATULOVA
  • A rosszindulatú melanomában szenvedő betegek életminősége
  • Ose Obz, 2010, 7., 4-5, o. 80–83

Összegzés

Bevezetés: Az elmúlt 50 évben a bőrrák előfordulása ötszörösére nőtt, és ma a leggyakoribb rosszindulatú betegségek közé tartozik. A rák megváltoztatja az életminőséget, és fizikai, pszichés és társadalmi változások kísérik.

Betegek és módszerek: Névtelen kérdőív 50 beteget címez a Pozsonyi Országos Rákintézet dermatológiai ambulanciáján. A válaszok tesztelésére binomiális eloszlást, a hipotézisek tesztelésére a változót használtuk.

Eredmények: A rosszindulatú melanomában szenvedő betegek életminőségük megváltozásáról, valamint az egészséges életmód és a lymphedema megelőzésének megváltozott megközelítéséről számolnak be. A műtéti beavatkozás után a betegek gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a bőrük önvizsgálatában.

Következtetés: Fontos, hogy a betegeket a következő témákban oktassák: testének önmegértése, egészséges életmód fenntartása, lymphedema megelőzése, bőrének önvizsgálata, korai bőrgyógyászati ​​járóbeteg-osztály.

Kulcsszavak: életminőség - rosszindulatú melanoma - a beteg tájékozottsága - a lymphedema megelőzése.

Az elmúlt években az újonnan diagnosztizált malignus melanoma esetek száma világszerte és Szlovákiában is megnőtt. Bár ennek a daganatnak az ultraibolya sugárzáshoz való viszonyát nem sikerült egyértelműen megerősíteni, a sztratoszférikus ózon csökkenése az elmúlt 30 évben a melanomák számának növekedését eredményezte.

A melanoma gyakrabban fordul elő sápadt bőrű, világos hajú és szemű embereknél, hajlamosak égni a napon. A kockázat nagyobb azokban a családokban, ahol már előfordult melanoma, és olyan családokban, amelyek ún örökletes dysplasticus nevi szindrómák. A bőr teljes felületének és a nyálkahártyáknak a bőrgyógyászok általi megelőző vizsgálata lehetővé teszi a kockázati jelek azonosítását. Megnyit teret a napfény viselkedésének a bőrtípusnak megfelelő kezeléséhez, az agresszív ultraibolya sugárzás elleni védelemhez, és hasznos a rosszindulatú melanoma elsődleges megelőzésében.

A munka célja a rosszindulatú melanomában szenvedő betegek életminőségének feltérképezése volt.

Az életminőség az emberi és társadalmi fejlődéssel összefüggő társadalmi, egészségügyi, gazdasági és környezeti feltételek kölcsönhatásának eredménye. Egyrészt a jó élet objektív feltételeit képviseli, másrészt a jó élet szubjektív tapasztalatait. Az onkológusok többsége egyetért abban, hogy az életminőség kifejezi, hogy egy betegség és annak kezelése mennyiben befolyásolja a beteg képességét és képességét arra, hogy olyan életet éljen, amely kielégíti őt.

Az életminőség alapvető jellemzői (1):

- multidimenzionalitás - azt jelenti, hogy az életminőség mindig több területet érint,
- szubjektivitás - kifejezi azt a tényt, hogy két különböző beteg ugyanazt a betegséget egészen másként fogja tapasztalni.

A személyiségjellemzők, a társadalmi támogatás mértéke és az alkalmazkodási képesség csak néhány tényező, amelyek befolyásolják a végeredményt.

A rosszindulatú melanomában szenvedő betegek életminőségét befolyásolja a metasztázis lehetőségének tudata mindaddig, amíg az elsődleges daganat eltávolításra kerül (2). Egy másik tényező, amely jelentősen csökkentheti a rosszindulatú melanomában szenvedő betegek életminőségét a hónaljban vagy a lágyékban lévő nyirokcsomók exenterációja után, a lymphedema. Ez egy életen át tartó betegség. A lymphedema előfordulása a műtét mértékétől és minőségétől, a nyirokerek egyéni kölcsönhatásaitól, a műtét utáni szövődményektől és egyéb tényezőktől függ, ezért a műtét után, de évek múlva is előfordulhat a felső vagy az alsó végtag duzzanata.

A bőrdaganatok mindkét nemben a rák leggyakoribb formája. Eredetük szerint nem melanomára és rosszindulatú melanomára osztjuk őket (3).

A rosszindulatú melanoma az összes daganatnak csak 2% -át teszi ki mind a férfiak, mind a nők körében, de az incidencia évente 8% -kal nő. Ez az egyik leginkább rosszindulatú daganat. Törvényszerűségek nélkül áttétet ad a test minden szervében. A rosszindulatú melanoma mindig komoly életveszélyt jelent a beteg számára. A melanociták, az epidermisz bazális rétegének sejtjei, amelyek a melanin pigmentet képezik, rosszindulatú átalakulása révén alakul ki. A melanomát tehát a sérült pigmentsejtek ellenőrizetlen növekedése okozza, amelyet elsősorban az UV-sugárzás káros hatásai okoznak. Minden rákot a sejtek genetikai változásai okoznak. Ezeket külső tényezők okozhatják, de emellett vannak veleszületett mutációk, amelyek nagy hajlamot mutatnak egy adott daganattípusra. A genetikusok az ún egy bizonyos tumor családi előfordulása (4).

Megfelelő megelőző intézkedésekkel megelőzhetjük a rák kialakulását, vagy minimalizálhatjuk a kockázatot minden emberben, beleértve azokat is, akik örökletesek a betegségre. A rák molekuláris természetének megértése során elért haladás során lehetséges a DNS kimutatása, amely meghatározza az alany kockázatának mértékét egy adott ráktípus fogékonyságára, vagyis azt, hogy a csírasejtek mutációja, amelyből az egész szervezet felmerül (5).

A rosszindulatú melanoma megelőzésének legfontosabb része a napfénytől való védelem. A másodlagos prevenció célja a betegség korai, és így könnyebben kezelhető terápiájának, vagy a premalignus elváltozású embereknek a felkutatása (6).

A jelzőt korán hangsúlyozzák, mivel a terápia a megelőzés egy bizonyos pillanatát is elfoglalja (4).

A másodlagos megelőzés fő célja a halálozás csökkentése. A harmadlagos prevenció számos olyan beavatkozást és intézkedést tartalmaz, amelyek a rákos betegek általános ellátásához kapcsolódnak. A diagnózis és az átfogó kezelés mellett ide tartozik a rehabilitáció, a hosszú távú gyógykezelés és a kezelt beteg ellenőrzése, újbóli kezelés, a betegség remisszióinak megelőzése, a betegség káros pszichológiai következményeinek kezelése, a meggyógyult betegek visszailleszkedése a normális életbe, beleértve: munkafolyamat, azaz átfogó társadalmi, munka és társadalmi reintegráció 6).

Az onkológiai kezelés utáni páciens monitorozásának célja a kiújulások korai felismerése és az új daganatok korai felismerése. Ezért minden egyes beteg számára egyedileg kell kiválasztani a megfelelő nyomonkövetési vizsgálatok ütemezését. Nagy figyelmet kell fordítani a beteg családjára is, amely szintén szenved (4).

A lymphedema megelőzésére szolgáló számos tanács megegyezik a már meglévő lymphedema ajánlásaival. A cél a megmaradt nyirokerek károsodásának megakadályozása és a nyirokfolyadék termelésének minimális szinten tartása. A végtag térfogatának, fájdalmának, teltségének, színének bármilyen változásáról jelenteni kell az orvosnak. Minél előbb érkezik a beteg orvoshoz, annál jobb lesz a kezelés eredménye, kevésbé befolyásolva a lymphedema progresszióját.

A kutatás tárgya a rosszindulatú melanomában diagnosztizált betegek életminőségének változásainak meghatározása volt, valamint a rosszindulatú melanomában szenvedő betegek tudatossága a bőr önvizsgálatáról és a műtét utáni lymphedema megelőzéséről.

A felmérés célja a következő volt:

• megtudja, hogy a rosszindulatú melanomában diagnosztizált betegek életminőségében változnak-e;
• megtudja, hogy a betegek megváltoztatták-e az egészséges életmód szemléletét;
• ellenőrizze, hogy a rosszindulatú melanoma műtét után a betegeket megtanítják-e és ismerik-e a bőr önvizsgálatának és a saját testükben bekövetkező változások helyes eljárását;
• ellenőrizze, hogy a rosszindulatú melanoma műtétet követően a betegek gyakorlati készségekkel rendelkeznek-e a bőr önvizsgálatához és a saját testük változásainak nyomon követéséhez;
• derítse ki, hogy a betegek tisztában vannak-e a lymphedema kockázatával, és kövesse-e a megelőzés alapelveit.

A következő feltételezéseket igazoltuk:

• Feltételezzük, hogy a betegek többségének tudatában van az életminőség romlása.
• Feltételezzük, hogy a betegek többsége megváltoztatta az egészséges életmódhoz való hozzáállását.
• Feltételezzük, hogy több nő, mint férfi követi az egészséges életmódot.
• Feltételezzük, hogy minden beteget eligazítanak a bőr önvizsgálatának és a saját testében bekövetkező változásoknak a kezeléséről.
• Feltételezzük, hogy a legtöbb beteg megfelelően folytathatja a bőr önvizsgálatát.
• Feltételezzük, hogy a legtöbb beteg tudja, hogy a bőr és a test milyen változásokkal jár, ha bőrklinikát keres.
• Feltételezzük, hogy több nő, mint férfi aggódik a lymphedema miatt.
• Feltételezzük, hogy több városi, mint vidéki beteg tartja be a lymphedema megelőzésének elveit.

A kutatócsoport 50 válaszadóból állt - a pozsonyi NOÚ bőrklinika betegei malignus melanoma diagnózisával. Az információkat kérdőíves módszerrel szereztük be. A felmérést 2009-ben végezték. A kérdőív névtelen volt. Az eredményeket a rendelkezésre álló statisztikai eljárásokkal elemeztük (7).

A statisztikát tekintve a felmérésünkben talált paraméterek véletlenszerű változókat képviselnek az ún alternatív felosztás. Ez egy binomiális eloszlás speciális esete, amikor a kapott adatok ("Igen" vagy "Nem" válaszok, azaz matematikailag egység vagy nulla) véletlenszerű választás az alternatív adateloszlásból. Az U mennyiséget használtuk a hipotézis tesztelésére:

U = (x - p0) * n1/2/[x? (1 - x)] 1/2,

amelyet összehasonlítunk a W0.05 = (1.96,?) halmazával, amely 95% -os valószínűségre érvényes (8).

A p0 érték a p paraméter tesztelt értéke, amelyet el akarunk fogadni vagy el akarunk utasítani.

A kérdőív azon kérdéseire vonatkozó válaszok statisztikai értékelése során, amelyek lehetővé teszik az "Igen - Nem" választ, az 95% -os valószínűséggel érvényes intervallumok értékét határoztuk meg az "Igen" pozitív válaszra az összes beteg esetében. a malignus melanoma diagnózisa (1. táblázat).

Az állítás érvényességének és megbízhatóságának meghatározásához ugyanezen célból statisztikailag teszteltük a megfogalmazott feltételezéseket (2. táblázat). A teszt azt mutatja, hogy 6 feltételezés beigazolódott, 2 pedig nem. Valamennyi feltételezésnél meghatározták a malignus melanomában diagnosztizált betegek populációjának valószínű számszerű arányát, amelyre a feltételezés teljesül.

A statisztikai feldolgozás azt mutatta, hogy nem sikerült teljesíteni két feltételezést. Számú feltételezés esetén. A 4. egyetlen negatív válasz eredménye az 50-ből. Ezenkívül nehéz megmondani, hogy igaz állítás, félreértés vagy tisztességtelenség volt-e. Számú feltételezés esetén. A 8 ismét összességében kedvező eredmény, a betegek 85-100% -a statisztikailag betartja a lymphedema megelőzésének alapelveit, a városi és a vidéki betegek között nincs szignifikáns különbség. A fenti értékelés lehetővé teszi a felmérés célkitűzéseinek teljesítésének kommentálását.

• a malignus melanomában diagnosztizált betegek életminőségük változását észlelik;
• a betegek megváltoztatták az egészséges életmód szemléletét;
• A betegek tisztában vannak a lymphedema kockázatával és betartják a megelőzés alapelveit.

• a rosszindulatú melanoma műtét utáni betegeket megtanítják és ismerik a bőr önvizsgálatának és a saját testükben bekövetkező változások helyes eljárását;
• a rosszindulatú melanoma műtétet követően a betegek gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a bőr önvizsgálatában és a saját testük változásainak nyomon követésében.

A rosszindulatú melanoma súlyos rák. Korai felismerése és kezelése az egyetlen életmentő alternatíva. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a rosszindulatú melanoma a diagnózisa és kezelése óta bármilyen hosszú ideig áttétet képezhet, a beteg életminősége változik.

A rosszindulatú melanomában szenvedő betegek életminőségével kapcsolatban a következő gyakorlati ajánlások következnek:

- rosszindulatú melanómában szenvedő betegeknél a beteg és családja pszichológiai támogatására kell összpontosítani;
- a lakosság oktatásának növelése az egészséges életmód és a lymphedema megelőzése terén;
- tájékoztassák a lakosságot és a betegeket a bőr önvizsgálatáról és a test változásairól;
- összpontosítson gyakorlati készségekre a bőr- és testváltozások önvizsgálatában;
- növeli a betegek figyelmét arra, hogy mikor kell felkeresni egy bőrklinikát a bőr és a test változásai kapcsán.

Irodalom

1. SLÁMA, O .: A daganatos betegek életminősége. In: KŘIVOHLAVÝ, J.: Betegségek pszichológiája, 1. kiadás Prága: Grada Publishing, 2002, 200 p.
2. STRMEŇOVÁ, V., MINÁRIKOVÁ, E.: A bőr rosszindulatú melanomája. 1. kiadás Martin: Osveta, 2005, 79 p.
3. HAVRÁNKOVÁ, M.: A rosszindulatú daganatok epidemiológiájáról a Szlovák Köztársaságban. Via Practica, vol. 4–5, 2008., p. 244 - 246.
4. VORLÍČEK, J. és mtsai: Klinikai onkológia ápolók számára. 1. kiadás Prága: Grada, 2006, 322 p.
5. ALTANER, sz .: Prevenció és a terápia új lehetőségei az onkológiában. 2004 [on-line]. [idézve: 2009. március 7-én]. Elérhető: www.quniverse.sk/ussav/akcie/dk_ucs_Altaner_141202.html
6. JURGA, Ľ. et al.: Klinikai onkológia és sugárterápia. 1. kiadás Pozsony: SAP, 2000. 1030 p.
7. FARKAŠOVÁ, D. és mtsai: Kutatások az ápolásban. 2. kiadás Martin: Osveta, 2006, 88 o.
8. VARGA, Š., ŠABO, M., POSPÍCHAL, J.: Matematika III. (Matematikai statisztika és numerikus módszerek). Pozsony: STU, 2003.

Zdenka PALKECHOVA, Zuzana MATULOVA
(1Nemzeti Onkológiai Intézet, 2A Pozsonyi Szlovák Orvostudományi Egyetem ápolói és orvosi szakmai tanulmányai)