Az önálló vállalkozó nem alkalmazott.;)
. étrendre jogosult, ha bizonyos feltételek teljesülnek. stb. de nem a Munka Törvénykönyve értelmében.
A Munka Törvénykönyve hatálya
1. bek
(1) Ez a törvény szabályozza a természetes személyek jogi személyek vagy természetes személyek általi eltartott munkájával, valamint a kollektív munkaviszonnyal kapcsolatos egyéni munkaviszonyokat.
(2) Az eltartott munkavégzés, amelyet a munkáltató felsőbbrendűsége és a munkavállaló alárendeltsége kapcsán végeznek, kizárólag a munkavállaló személyes munkájának számít a munkáltató számára, a munkáltató utasításai szerint, a munkabér vagy a javadalmazás érdekében. munkaidőben, a munkáltató, termelőeszközének költségére és a munkáltató felelősségére, és a munka elvégzése főként meghatározott tevékenységek megismétléséből áll.
(3) Az eltartott munkavégzés kizárólag munkaviszonyban, hasonló munkaviszonyban vagy kivételesen az e törvényben meghatározott feltételek mellett más munkaviszonyban is végezhető. Az eltartott munkavégzés nem üzleti tevékenység vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység, amelynek alapja a külön jogszabályok szerinti szerződéses polgári vagy szerződéses kereskedelmi kapcsolat.
(4) Hacsak e törvény az első részben másként nem rendelkezik, ezekre a jogviszonyokra a Ptk.
(5) A munkaviszony legkorábban a munkaszerződés megkötésével vagy a munkaviszonyon kívül végzett munkáról szóló megállapodás megkötésével keletkezik, kivéve, ha e törvény vagy külön rendelet másként rendelkezik.
(6) A munkaviszonyban a munkavállaló foglalkoztatási feltételeinek és munkakörülményeinek kedvezőbb kiigazítása lehetséges, mint amelyet e törvény vagy más munkajogi szabályozás szabályoz, kivéve, ha ez a törvény vagy más munkajogi szabályozás kifejezetten tiltja ezt, vagy ha rendelkezéseik jellegéből nem következik, hogy azoktól nem lehet eltérni.
Tehát mi a SZČO kiadása és jövedelme írja elő a jövedelemadóról szóló törvényt:)
Ha szokásos üzleti helyszínén kívül máshova utazik, utazási megrendelések alapján utazási támogatásra jogosult. Például. Ha MT-ben él és minden nap LM-be utazik, mert ott van cége, kt-ért. székhelye működik, nem jogosult értékpapír-visszatérítésre.
Hozzáteszem: természetesen nem jogosult értékpapírokra a "munkáltatójától". DE csak a könyvelésén és a költségelszámolásán belül. Egyetértek a korábbi bejegyzésekkel, ez még mindig bevett gyakorlat. Munkavállaló - az önálló vállalkozó nem segít.
Szia, szeretném megkérdezni - egy önálló vállalkozó egy vállalatnál dolgozik, mint kereskedelmi alkalmazott. Naponta utazik (néha vonattal, néha autóval, amely nem tartozik az üzletbe). Jogosult utazási támogatásokra és napidíjra. Ha hé, mennyit? Témák után kutattam, de csak külföldi üzleti utakat találtam, és ez valószínűleg nem üzleti út. És a Szlovák Köztársaság területén található.
Mégis a fogalmak meghatározása a ZP értelmében:
(1) A munkaadó az a jogi személy vagy természetes személy, aki legalább egy természetes személyt munkaviszonyban foglalkoztat, és ha külön szabályozás úgy rendelkezik, hasonló munkaviszonyban is.
(2) A munkáltató a munkaviszonyban saját nevében jár el, és e kapcsolatokból fakadó felelősséggel tartozik. A munkáltató a munkáltató szervezeti egysége is, ha ezt külön szabályozás vagy külön szabályozás szerinti alapszabály előírja. Ha a munkáltató részt vesz a munkaviszonyban, az nem lehet egyszerre szervezeti egysége és fordítva.
(3) A munkavállalóval, aki egyben törvényi testület vagy a törvényes testület tagja is, meg kell állapodnia a 43. § (2) bekezdésének feltételeiben. 1 szerint a munkaszerződésben az a testület vagy jogi személy, aki törvényes testületté jelölte ki.
(1) A munkavállaló az a természetes személy, aki munkaviszonyban, és ha külön szabályozás úgy rendelkezik, a munkáltatónál hasonló munkaviszonyban is eltartott munkát végez.
(2) A természetes személy azon képessége, hogy munkavállalóként jogokat és kötelezettségeket szerezzen a munkaviszonyban, valamint e jogok megszerzésének és saját jogi aktusai révén történő vállalásának képessége, hacsak másként nem rendelkezik, azon a napon merül fel, amikor a természetes személy eléri 15 éves; a munkáltató azonban nem állapodhat meg a munka megkezdésének napjaként azon a napon, amely megelőzi a természetes személy kötelező iskolai tanulmányainak befejezését.
(3) A munkavállaló a tárgyi felelősségről legkorábban a 18. életévének betöltésének napján köthet megállapodást.
(4) Tilos a 15. életévét be nem töltött természetes személy vagy a 15 évnél idősebb természetes személy munkája a tankötelezettség végéig. Ezek a természetes személyek könnyű munkát csak akkor végezhetnek, amely természetüknél és terjedelmüknél fogva nem veszélyezteti egészségüket, biztonságukat, további fejlődésüket vagy iskoláztatásukat.
a) kulturális és művészeti előadások előadása vagy együttes fellépése,
b) sportesemények,
c) reklámtevékenység.
(5) A (4) bekezdésben említett könnyű munka elvégzését a munkaadó kérésére az illetékes munkaügyi felügyelet engedélyezi az illetékes közegészségügyi hatósággal egyetértésben. Az engedélyben meg kell jelölni az órák számát és azokat a feltételeket, amelyek mellett a könnyű munka végezhető. Az illetékes munkaügyi felügyelőség visszavonja az engedélyt, ha az engedély feltételeit nem tartják be.