anyák

A szoptató anyák és kisgyermekek táplálkozási szokásai címet viselő új szlovák tanulmány, amelyet 2014 és 2015 fordulóján az interneten végeztek 150 anya és 500 gyermek mintáján, jelentős hiányosságokat tárt fel a legfiatalabbak és anyáik táplálkozásában.

A szoptató nők 88 százalékának nincs elegendő energiafogyasztása, hiányzik a folsav, a vas, a kalcium, a D-vitamin, a cink, a B-vitaminok és a jód. Emellett hiányoznak a többszörösen telítetlen zsírsavak, különösen az omega-3 vagy az LCP zsírsavak. Ha az anya nem egészíti ki őket kellőképpen, a gyermek fokozatosan szenvedhet bizonyos elemek és vitaminok hiányától. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a hat hónapos és két éves kor közötti gyermekek túlzott mennyiségű sót fogyasztanak.

Nyolcvannyolc százalékban hiányzik a vas, 95 százalékban a D-vitamin, 65 százalékban pedig a kalcium hiányzik. A nem megfelelő étrend hatása ekkor a civilizációs betegségek fokozódásában nyilvánul meg.

Kovács László, Iveta Čierna és Renáta Szépeová orvosok az 1000 nap kezdeményezés által szervezett hagyományos sajtótájékoztatón rámutattak, hogy a jó étkezési szokások kialakítására már korán gondolni kell, a legfontosabb a fogantatást követő első ezer napról szól .

"Az első három évben a gyermek magassága megduplázódik, megnégyszereződik a súlya, és ebben az időszakban az idegkapcsolatok alakulnak ki a leggyorsabban. A kisgyermek megfelelő táplálkozása alapvető hatással van anyagcseréjének programozására egész életében "- mondta Renéta Szépeová gasztroenterológus.

A D-vitamin hiánya korlátozza a kalcium felszívódását és a gyermekek lassabb növekedését eredményezi. A scoliosis veszélye fenyegeti őket, gyakrabban szenvedhetnek légúti fertőzésekben, apatikusak lehetnek, de túlérzékenyebbek is lehetnek. A gyermeknek kétszer annyi D-vitaminra van szüksége kilogrammonként, mint egy felnőttnek. A vashiánynak hosszan tartó következményei vannak a gyermek mentális és motoros fejlődésére.

Vérszegénység, étvágytalanság, fáradtság vagy hidegség nyilvánul meg. A vas felelős a szervezet oxigénszállításának megfelelő működéséért, elengedhetetlen a vörösvértestek termelődéséhez, és a gyermeknek akár négyszer nagyobb szüksége van rá, mint egy felnőttnek. A sófelesleg kiválasztási problémákhoz, túlzott vese túlterheléshez vezet.

Szakértők szerint a szoptató anyáknak is figyelniük kell az étrend összetételére. "A tej az újszülöttek és a kisgyermekek számára nagyon fontos tápanyagok alapvető forrása, és elengedhetetlen a megfelelő növekedéshez és fejlődéshez. A teljes értékű anyatejhez azonban az anyának is követnie kell a helyes táplálkozást "- jegyezte meg Čierna.

"Szoptatáskor fontos beállítani étkezési szokásait, hogy az anya megfelelő mennyiségű vitamint és nyomelemet tartalmazó tápanyagok ideális arányát kapja. Ha a szoptató anya megfelelő étrendet fontolgat magának, akkor gondolkodnia kell azon is, hogy kiegészítse az étlapot speciálisan a szoptató anyák számára tervezett megfelelő táplálék-kiegészítőkkel, amelyek optimális arányban tartalmazzák az egyes vitaminokat és elemeket. Ha a tápanyagok bevitele kevesebb, mint a tejtermelés teljes tápanyagigénye, és egyúttal fenntartja az anya tápanyagellátását, a test az anya kárára mozgósítja a rendelkezésre álló tápanyagokat. Például az anyát veszélyezteti a csontok meszesedése, vérszegénység, izomtömeg-csökkenés, fáradtság és kimerültség, ami veszélyeztetheti a szoptatás intenzitását és időtartamát "- mondta a belgyógyász, aki áprilisban Kovácsnál publikált kiadványt Táplálkozás csecsemőknek és kisgyermekeknek.

A csecsemő elválasztása után az anyatejtől nem ajánlott a közvetlen áttérés a tehéntejre. Az anyatejhez képest nagyon kevés vasat és D-vitamint tartalmaz. A szervezet szükségleteit három éven belül kielégíti az úgynevezett anyatej-helyettesítő tápszer, amelyet úgy módosítanak, hogy a csecsemőt minden szükséges ellátja az adott életkorhoz, növekedéshez és fejlődéshez, beleértve vas és D-vitamin. Az étrend szerint helyénvaló a vörös hús, a zsíros halak, például a lazac, a tejtermékek és a tojás is.

"A megfelelő táplálkozásnak hosszú távú hatása van, és a táplálkozási programozás tudományának legújabb kutatása szerint az, hogy fiatalon hogyan tanulunk enni, később jelentősen befolyásolja egészségünket. Az élet első 1000 napján történő helytelen táplálkozás a civilizáció olyan betegségeinek megjelenéséhez vezethet, mint például allergia, elhízás, immunrendszeri rendellenességek, cukorbetegség, asztma, szív- és érrendszeri betegségek "- mondta Kovács, aki a vizsgálat szakértője. "Egészségünket a gének csak 20 százalékban befolyásolják, a többi külső hatás, elsősorban az étrend" - tette hozzá.

Az 1000 nap kezdeményezés célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a jó étkezési szokások korai életkorban való megteremtésének fontosságára, megváltoztassa a szülői magatartást, és ezáltal pozitívan befolyásolja a szlovákiai gyermekek egész életen át tartó egészségét.