Az emlőrák 100-szor gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Az életkor növekedésével az új esetek száma nő. Leggyakrabban Európa, Észak-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland fejlett országaiban fordul elő. Az afro-amerikai nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki tripla-negatív rák 40 év alatt. A fejlődő országokban gyakrabban előrehaladott stádiumban diagnosztizálják. Ennek oka az elégtelen oktatás, az alacsony prevenció és az egészségügyi ellátás hiánya.

emlőrák

Magasság

A magas nőknél nagyobb az emlőrák kockázata, mint az alacsony nőknél. Ez valószínűleg összefügg a gyermekkori táplálkozással és a menstruáció korai megjelenésével. Egy tanulmány szerint a 175 cm-nél hosszabb nőknél 20 százalékkal nagyobb volt a rák kialakulásának kockázata, mint a 160 cm-nél alacsonyabb nőknél.

Súly

A súly mint kockázati tényező a nő életkorától függ. Elhízott posztmenopauzás nőknél nő az emlőrák kockázata. Ennek oka az a nagy mennyiségű zsírszövet, amelyben ösztrogén képződik. Ez a kockázat már megfigyelhető azoknál a nőknél, akik a menopauza kezdetével 10 kg-ot híznak, összehasonlítva azokkal, akik azonos súlyúak. A menopauza előtti nőknél más a helyzet. A nagy súlyú nőknél alacsonyabb a rák kialakulásának kockázata, gyakran az anovulációs ciklusok és a policisztás petefészek miatt. A ≥30-as BMI-vel rendelkező nők 46% -kal alacsonyabb kockázattal küzdenek az emlőrák kialakulásában, mint azok a nők, akiknek a BMI ≤ 21.

Mell sűrűsége

A sűrű emlő egy mammográfiailag meghatározott emlő, amelynek fibroglanudlar szövetének aránya meghaladja a 75 százalékot. A sűrűség növekedésével a rák kialakulásának kockázata 4-5-szörösére nő.

Csontsűrűség

A magas csontsűrűség a rák magasabb kockázatával jár. Az oszteocita csontsejtek felszínén ösztrogén receptorok találhatók, amelyek serkentik a csontképződést. Így az ösztrogén hosszú távú magasabb expozíciója magasabb csontsűrűséggel jár.

Jóindulatú mellbetegségek

A nem növekvő elváltozások (egyszerű fibroadenoma, szoliter papilloma, fibrocystás változások) nem növelik az emlőrák kockázatát. A növekvő elváltozások, különösen az atipikusak, a nem invazív és invazív emlőrák fő kockázati tényezői közé tartoznak.

Személyes és családtörténet

Az emlőrák csaknem negyedének előfordulása pozitív családi kórelőzményhez kapcsolódik. Ha egy nőnek első fokú rokona (szülő, testvér vagy gyermek) emlőrákban szenved, annak kockázata 1,75-szer nagyobb. Ha két elsőfokú rokona van, akkor a kockázata 2,5-szeresére nő. A kockázat a diagnózis idején a rokonok életkorától is függ. Háromszoros, ha menopauza előtti rokonról van szó, és 1,5-szerese a 65 év felettieknek. 12.

Kockázati endogén ösztrogének

Az endogén ösztrogének megnövekedett szintje felelős az emlőrák megnövekedett kockázatáért, amely felelős a menstruáció korai megjelenéséért és a késői menopauzáért. A menstruáció kezdetének 1 évvel történő késleltetése 5 százalékkal csökkenti a kockázatot, és a menopauza minden egyes késleltetési éve 5% -kal növeli a kockázatot. A menstruáció korai megjelenését kevesebb mint 13 évnek tekintik.

A szülés csökkenti az emlőrák kockázatát. Ez a hatás jelentősebb, ha az elsőszülött 20 éves, amikor a kockázat 20 százalékkal csökken. 25 éves korában 10 százalékkal csökken. Ha egy nő 35 év után szül, vagy nincs gyermeke, akkor a rák kialakulásának kockázata 5 százalékkal nő. A szülés védő hatása a gyermek születése után 10 évig tart, és érvényes a hormon-pozitív rákos megbetegedésekre. A szoptatás csökkenti az emlőrák kockázatát, ha az egy évnél tovább tart, és főleg a hármas-negatív daganatok elleni védelemhez kapcsolódik.

Exogén ösztrogének

Az exogén ösztrogének forrása elsősorban a hormonális fogamzásgátlás és a hormonpótló terápia, amelyet a múlt század 60-as éveiben kezdtek alkalmazni. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az orális fogamzásgátlók használata növeli az emlőrák kockázatát, különösen, ha a nő több mint 10 évvel ezelőtt hagyta abba a szedését. A hormonpótló terápiában részesülő nőknél viszonylag fennáll a rák kialakulásának kockázata. Két évvel befejezése után jelentősen csökken. Ez az ösztrogének - progesztogének arányától is függ a készítményekben. Az emlőrákon túljutó és hormonpótló terápiában részesülő nőknél is nagyobb volt a kiújulás kockázata, mint azoknál a nőknél.

Alkohol, vörös hús és dohányzás fogyasztása

53 klinikai vizsgálat metaanalízise azt mutatta, hogy a napi 35-45 g alkoholfogyasztás 32 százalékkal növelte az emlőrák kockázatát, és további 10 g napi emelés 7,1% -kal magasabbra emelte ezt a kockázatot. Egyidejű dohányzással, különösen fiatal nőknél, ez a kockázat még jobban megnő. A vörös hús és a telített zsírsavtartalmú ételek fogyasztásának káros hatása bebizonyosodott. 11.

Éjszakai munka

Az éjszakai munkát jelenleg potenciális rákkeltőnek tekintik. Ha a test fénynek van kitéve, különösen hajnali egy és két óra között, a melatonin termelés elnyomódik. A csökkent melatoninszint és a karcinogenezishez való viszonyát még nem sikerült kielégítően tisztázni.

Ionizáló sugárzás

Az ionizáló sugárzás mellkasra gyakorolt ​​hatása rizikófaktornak számít, különösen 10 és 45 év között. A képalkotó vizsgálatok ionizáló sugárzás hatására veszélyeztetettek a BRCA 1.2 génben genetikai mutációval rendelkező nők csoportjában. Ezt a hatást az általános populációban nem igazolták.

Védő tényezők

Mediterrán étrend és szójafogyasztás

A gyümölcsökben, zöldségekben, főtt burgonyában, olívaolajban gazdag mediterrán étrend 46 százalékkal csökkenti az emlőrák kockázatát. 8 klinikai vizsgálat metaanalízise kimutatta, hogy a japán populációban a napi 20 mg ≥ 20% szója-izoflavonidok fogyasztása 29 százalékkal csökkenti az emlőrák kockázatát. A védőhatás az elfogyasztott izoflavonoidok magas napi dózisától függ. Átlagos bevitelük a nőknél a nyugati populációban alacsony, becslések szerint kevesebb, mint 0,8 mg/nap. Ez különösen igaz a menopauza előtti nőkre. A fitoösztrogén gyenge ösztrogén, posztmenopauzás nőknél elveszíti védőhatását.

Mikrobiom

A bél, valamint az emlő mikrobiomjának egyediségéről és a rák kialakulására gyakorolt ​​hatásáról jelenleg tárgyalnak. Az emlőmirigy nem steril környezet, és a benne található baktériumok specifikus összetétele befolyásolja az immun- és gyulladásmechanizmusokat, a génstabilitást és az anyagcsere funkciókat. A baktériumok befolyásolják az ösztrogén hormonok szintézisét, és fordítva, az ösztrogént tartalmazó készítmények befolyásolhatják a baktériumok jelenlétét és mennyiségét. Nem tudni pontosan, hogyan változik a baktériumterhelés az egészséges mell- és mellrákban. A mikrobiom ismerete új utakat nyithat a mellrák diagnosztizálásában és kezelésében a jövőben.

D-vitamin

A D-vitamin (25-hidroxi-D-vitamin) védőhatása nem teljesen egyértelmű, és valószínűleg a menstruáció állapotától függ. 9 klinikai vizsgálat metaanalízise szerint posztmenopauzás nőknél fontos a 27-35 mg/ml közötti szint fenntartása. Ezt a hatást nem sikerült kimutatni menopauza előtti nőknél.

A fizikai aktivitás

A fizikai inaktivitás nem bizonyítja, hogy növelné az emlőrák kockázatát. Különösen a posztmenopauzás nőknél az aktív mozgással járó súlycsökkenés kissé csökkenti a kockázatot. Ezenkívül a testmozgás az ösztrogén, az inzulin és az inzulin növekedési faktor szintjének csökkentésével működik. Ez a mechanizmus a fiatal nőkre is vonatkozik.

MUDr. Miroslava Malejčíková, a NOÚ klinikai onkológusa