Ez az egyik kevésbé tudatosan alkalmazott elv az edzőteremben. Számos oka lehet annak, hogy az ez alapján gyakorlatokhoz nyúljon. Az egyik előnyük a jobb intramuszkuláris és intermuscularis koordináció. Egyszerűen fogalmazva, segítenek nekünk abban, hogy jobban ellenőrizzük izmainkat. Ez a hatás számos sportágban hozzájárul a fizikai aktivitás javulásához, és például a testépítők használják. Míg a legtöbb sportágban tudat alatt javul az intramuszkuláris és az izmok közötti koordináció, a testépítők ezt a hatást tudatosan használják. Az a tény, hogy egy személy jobban tudja irányítani az adott izmokat, lehetővé teszi a versenyek nyújtását és jobb elválasztását.
 |
Az izometrikus elv alapján végzett gyakorlatok fontos helye az a helyzet, amikor az erőfeszítések, a szisztematikus edzés és az eltöltött idő ellenére a teljesítmény egyszerűen nem növekszik. Ez a helyzet frusztráló, és a sportoló csak elbátortalanodhat. Hacsak nem túledzett állapotról van szó, valószínű, hogy a test már alkalmazkodott az edzéshez, ezért meg kell változtatni a terhelési rendszert. Általában a változás befolyásolja a kötegelt számokat, az ismétléseket és a súly súlyát. Ha azonban egy ilyen változás hatása már hatástalan, akkor az izometrikus gyakorlatok segíthetnek.
Az általunk végzett tevékenységek többnyire dinamikusak. Ez azt jelenti, hogy az izmok hossza megváltozik (összezsugorodnak). Ez vezet a mozgások végrehajtásához. Gyakorlatilag minden sportág nagyrészt az izmok dinamikus erején és dinamikus tulajdonságain alapszik. Van azonban statikus erő is. A statikus erő az a képesség, hogy egy testet vagy terhelést statikus, változatlan helyzetben tarthat. Ez nem a mozgással nyilvánul meg, és az ún. izometrikus összehúzódás. Ez egy olyan összehúzódás, amelyben az izomrostok feszültsége megváltozik, de hosszuk változatlan marad. A statikus erő szintjének közismert próbája például a keresztlécen egy ideig tartó vis.