Próbáljunk megállni és gondolkodni az életen.

fája

Koncentráljunk étkezési szokásainkra. Gondoljuk át, mi minden nap van a tányérunkon. Gondoljuk át, mit eszünk, de gondolkodjunk el azon is, hogy hogyan eszünk. Valószínűleg nem lesz biztató és optimista egyensúly.

Gyorsan élünk és gyorsan eszünk.

Nem gondolunk rá túl sokat. A koncentráció hiánya. Gyorsan, automatikusan, gondolatokkal teli fejjel járunk. Nincs időnk és energiánk arra, hogy étkezésre fordítsunk. Gyakran más prioritásaink vannak. A prioritások általában csak az elhízás vagy a közelgő egészségügyi problémák nyomása alatt változnak.

Az elhízás a civilizáció veszélyes betegsége.

Úgy terjedt, mint a pestis a középkorban. Az elhízási járvány még a gyermekpopulációt is drámai módon érinti. Az elhízott gyermekek mindennapi valóság. Az orvosok látják az elhízás kellemetlen következményeit. Látják, hova vezet a helytelen és felelőtlen étkezés. Látják az egészségügyi következményeket és következményeket. Nem szép látvány. A menü drámai módon megváltozott az elmúlt években. A kiskereskedelmi láncok gyors növekedése és az ehhez kapcsolódó ipari élelmiszerek robbanása megtette a magaét.

Gondoljuk át, hány édesített italt iszunk? Hány csokit, rúdat vagy chipset vásárolunk gyerekeknek? Szorozzuk meg az egy nap napszámával, majd az évek számával. Iszonyatos számokra jutunk. Sokszor több cukrot, sót vagy fehér lisztet fogyasztunk, mint a múltban. Paradox módon manapság elég pontosan meg tudjuk fogalmazni, mi is az egészséges táplálkozás, de kevesen követik.

Vajon hány mesterséges anyagot, tartósítószert és vegyszert fogyasztunk? Ehhez hozzá kell adni a cigarettákat, a kipufogógázokat, a stresszt, a mobiltelefonokat és a számítógépeket. Egyre több a beteg ember.

A lakosság egészségi állapota folyamatosan romlik.

Szlovákiában rossz a helyzet. A vényköteles gyógyszerek mennyisége sem segít. Csak tüzet olt. Csak a következmények kiküszöbölése. A peszticidek, tartósítószerek, dioxinok, nehézfémek és más ballasztok maradványai egész életünkben felhalmozódnak testünkben. A test keményen harcol velük. Hol a határ? Mindegyikhez külön-külön. A fenyegetés általános és mindennapi.

Az élet megváltozott, de nem élünk jobbak és egészségesebbek.

Nem vagyunk egészségesebbek, boldogabbak vagy boldogabbak. A mezőgazdaság egyre jobban felerősödik. Több növényvédőszert és műtrágyát használnak. A cél a lehető legtöbb, a lehető leggyorsabb és a lehető legalacsonyabb áron történő előállítás. Az ételek minősége csökkenő árral csökken.

Az élelmiszerek minősége folyamatosan csökken.

Az élelmiszer-biztonság is csökken. Továbbra is új és új élelmiszerbotrányoknak vagyunk tanúi. Az élelmiszer-gyártók gyakran vitatkoznak saját laboratóriumi tesztjeikkel és kísérleteikkel. Hinni, nem hinni? Tesztelik a használt szemeket és a testre gyakorolt ​​hatásukat. Elfelejtették, hogy a pontok nem okoznak elszigeteltséget. Mindegyikünk étrendünkbe belekeveri az ekcéma keverékeit és kombinációit, amelyek egy nehezen ellenőrizhető kémiai koktélt hoznak létre a szervezetben, annak minden következményével együtt. Ismert és ismeretlen. Csak kitalálunk néhányat.

A vegyi koktél negatív hatással van egészségünkre, életünkre és teljesítményünkre.

Az egész testtől szenved. Szenved, mert testünk komplex egészként működik. Minden mindennel összefügg. A logikus kérdés az, hogy mit tegyünk? Milyen lehetőségeink vannak, mi a kiindulópontunk?

Először is kezdjük el gondolkodni !

Vállaljunk felelősséget magunkért. Nem változtatjuk meg ilyen könnyen a külvilágot. Csak lassú lépéseket fog megtenni. Megváltoztathatjuk magunkat. Viszonylag gyorsan megy, és ehhez nincs szükségünk senkire. Csak józan ész, akarat, fegyelem és némi információ. A lemondás és a pesszimizmus nincs helyén. Van lehetőségünk és józan észünk. Egészségünk a legfontosabb érték. Fővárosunk. Kezdjük apró változtatásokkal. Változtassunk étrendünkön, szokásainkon és változtassunk egész életünkön. Mindenki kezdő volt. Gondoljunk az általunk vásárolt ételre. Gondoljunk csak a tányérunkon lévő ételekre. Mi döntünk.