Sok gyümölcsfaj létezik, és mindegyik fának különleges követelményei vannak a vágásra és az alakításra. Megközelítjük a mag formálásának legalapvetőbb elveit, különösen hazánk legműveltebb fajait, vagyis az almafákat, amelyek sok szempontból megegyeznek a körtével.
Vágás versus hajlítás
Minél többet vágjuk a fát (főleg a fiatalot), annál inkább provokáljuk a buja növekedésre és egyúttal késleltetjük termékenységét. Keressük és teszteljük tehát azokat a termesztési gyakorlatokat, amelyek nem zavarják a gyümölcsfa természetes fiziológiáját, és nem veszik el a megtermékenyítés erejét vágásként. Válasszunk ésszerű kompromisszumot a vágás és az alakítás között, de mindig a gyümölcsfa, azaz a fajta, az alany és a helyi viszonyok tekintetében. A kertésznek gyakran át kell simulnia a fáival, hogy jól szülhessen és egyúttal megszépítse a kertet. Meg kell tanulnunk kommunikálni a fákkal, meg kell értenünk reakciójukat alakításunkra és egyéb művelési beavatkozásainkra. Gazdagon megjutalmaznak minket egy ilyen megértésért.
Az almafák fajtái
• gyümölcsfalak létrehozására alkalmas
Julia, Discovery, James Grieve, Lord Lambourne, Oldenburg, bajnok, Aneta, Carmine, Melody, Gold Spur, Ontario, Ottawa, Rosana, Svatava, Topaz, Zuzana, Idared
A nem vegetatív, tavasz előtti metszés buja növekedésre készteti a fát, míg a nyári metszés korlátozza a növekedést és elősegíti annak termékenységét.
Apikális dominancia
Gyümölcsfa élet
1. Fa ültetéskor eltávolítjuk a sérült gyökereket, és helyreállítjuk a többi gyökér szárított vágófelületét (a gyökereket egy órán át vízben áztatjuk). Ezután a fát olyan mélyre ültetjük a talajba, mint az óvodában (fontos), és öntözzük. Koronáját csak tavasszal vágjuk le, hogy megalapozzuk a korona választott alakját, és méretének csökkentésével ellensúlyozzuk a gyökérzet ültetési veszteségét, és ezáltal biztosítsuk a termékeny élet jobb kezdetét.
2. Az oktatási időszakban vágással vagy hajlítással formáljuk a fát. Ezeket a beavatkozásokat azonban gyakran a választott növekvő alaknak megfelelően kombináljuk, hogy megvilágított és erős önhordó koronát hozzunk létre (fontos a támasz nélküli szabadon álló alakzatok esetében, amelyeknél a vágásformázás alkalmazhatóbb) vagy a egy olyan támogatási rendszer, amelyben jobban alkalmazzuk az alakítás előnyeit az ágak megkötésével és hajlításával. Ennek az időszaknak a kezdete általában nem jelentősen termékeny.
3. A fenntartási periódusban megpróbálunk megfelelő arányt fenntartani a termékenység és az új növekedés között vágással, és ha szükséges, kötéssel és táplálkozással. Meg kell próbálnunk minél tovább tartani ezt a teljes értékű időszakot, de ezt nagyban befolyásolja a fajta és az alany genetikája.
A falkoronákat úgy alakíthatjuk, hogy a fő ágakat ferde vagy vízszintes helyzetbe hajlítjuk vagy megkötözzük. Fotó: thinkstock.com
A cellulóz áramlásának szabályozása
A fitohormonok mellett az apikális dominanciát a növényi gyümölcslé - nedv áramlása is befolyásolja. Ha levágjuk a hajtás tetejét, a hozzá vezető pép áramlása gátolt és nyomása oldalrügyekre oszlik. A cellulózáramlás célirányos szabályozásának elve alapján technikát is alkalmaznak a növekedésben elmaradó ág támogatására, vagy éppen ellenkezőleg, a növekedés lassítására rövidülés nélkül.
Ha támogatni akarjuk az ágat vagy a rügyet a növekedésben, akkor egy kisebb ék alakú kivágást készítünk a főág kérgéből, körülbelül 0,5 cm-rel az ág alapgyűrűje felett. Ha lassítani akarjuk a növekedést, kivágást készítünk az ág alá. Ezzel a trükkel támogatjuk a rövid termékeny növekedés kialakulását, vagy erősebb és hosszabb hajtással egészítjük ki a hiányzó ágat (különösen a korona alsó részein).
A korona kontúr alakja
A faültetés választott módjától függően:
► térbeli - minden oldalon egyenletesen elosztott ágakkal. Fontos gondoskodni arról, hogy a korona belső részei jól meg legyenek világítva (oktatási és áttetsző vágás, ágak megkötésével, megfelelő távolság a fasorok között);
► lapított, falazott - a fő ágak növekedésben vannak irányítva (főleg észak-déli irányban). A fákat önfenntartóként, támasz nélkül, egymással összekapcsoltan és támasztószerkezetként lehet nevelni. Előnye a korona lehető legjobb megvilágítása. Ezek a formák lehetővé teszik a korona alakításának gyakoribb használatát a fő ágak ferde vagy vízszintes helyzetbe történő hajlításával vagy megkötésével. A fák könnyebben hozzáférhetők a kezelés és a betakarítás során.
A hajlítással megformált fák könnyebben hozzáférhetők a kezelés és a betakarítás során. Fotó: thinkstock.com
A korona belső alakja
A fa koronájának belső alakját tekintve felosztjuk: kazánra (függőleges ág nélkül), emeletesre (függőlegesen, a fő ágakból padlók jönnek létre), orsóra (az ágak a középtengely körül vannak elrendezve a természetes rügyek genetikai spirálja), kordon (vízszintes vagy függőleges, igényesebb formázási módszerrel, akár különféle díszítő formákra is), vízszintes és ferde paletta, laza és hajlított paletta (amelyben talán a hajlító alakformálást használják leginkább).
Alakformálási módszerek
A gyümölcsfákat két alapvető módon - vágással és hajlítással - formázzuk, amelyekhez a kötést ferde és vízszintes helyzetben is kijelölhetjük.
Vágás
• Elegendő tapasztalatot igényel. Különösen fontos ültetéskor.
• A sebek átjáróként szolgálnak a fa gombás megbetegedésekkel történő fertőzéséhez. Gyógyításukhoz a fa sok energiát és tápanyagot fogyaszt, ami gyengíti termékenységi potenciálját.
• Erősíti az önhordó koronát a szabadon álló fákon.
• Jól működik a farkasok (szunnyadó rügyből növekvő függőleges, buja növekedések) és a versengő hajtások áttetsző metszésénél.
• A vágás fontosabb a szigorúbb formájú fáknál, különösen gyümölcsborítás (téli és nyári vágás) esetén.
• A fák fiatalításakor pótolhatatlan.