9.5. 2016 15:55 Tavaly áprilisban a világmédia megörökítette egy fiatal bankár tragikus halálát a San Francisco-i Goldman Sachs-nál. Sarvshreshth Gupta csak 22 éves volt, és szinte kiugrott az ablakon. Túlhajszolt, stresszes volt, és mint apja rámutatott: "két napig nem aludt". Néhány órával korábban felhívta apját, aki arra intette, menjen haza feküdni, de ragaszkodott hozzá, hogy be kell fejeznie a reggeli találkozó bemutatóját. Arianna Huffington az Alvás forradalma című könyvét tragikus történettel kezdi az alvás fontosságáról.
A legsikeresebb online újság, a Huffington Post alapítója és főszerkesztője (néhány napja az Uber igazgatótanácsának tagja is lett) jól tudja, miről beszél. 2007 áprilisában túlterhelés és alváshiány miatt kiesett. Több órán keresztül átvette az irányt egy vértócsában, törött arccsontjával. Azóta ennek a cselekvő nőnek sikerült műhelymunkákat folytatnia az alvásról és a kiégésről, a TEDx beszélgetésről, kiadni első virágzó könyvét és rengeteg interjút adni.
Az alvásforradalom 300 oldalas könyvét egy mondatban lehet összefoglalni: Ma modern nem aludni, de a test visszaadhatja nekünk. Ezenkívül az alváshiánynak rengeteg mellékhatása van - a hangulatváltozástól kezdve a valóság téves felfogásán át a csökkent munkateljesítményig.
Az újságíró törődött a könyv részleteivel, tucatnyi tanulmányra, felmérésre és szakértőkkel készített interjúra hivatkozva, akikkel szektásan próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy az alvás rendkívül fontos az élet számára. Olvasás közben néha az a benyomásod támad, hogy a 65 éves szerző túl nagy nyomást gyakorol a fűrészre, és megpróbálja meggyőzni az olvasót mindenről, ami a rendelkezésére áll.
Hivatkozik egy felmérésre, amely szerint az amerikaiak 30 százaléka napi hat óránál kevesebbet alszik, ebből hetven százalékuk egyáltalán nem elég. "A hat óránál rövidebb alvás a kiégés egyik fő tényezője" - írja.
Arianna Huffington Sleep Revolution könyvborítója Forrás: amazon.com
Gazdasági veszteségek
Egyre több időt töltünk a munkában, és ezt a szükséges dolgok befejezésének szükségességével igazoljuk. Valójában a hosszú munkahelyi órák, a kimerültség és az alváshiány nem jobb eredményekhez vezetnek, hanem inkább gazdasági veszteségekhez, amelyeket A. Huffington évente 2280 dollárra (kb. 2 012 euróra) számított munkavállalónként.
A munkáltatók közötti veszteségeket a megnövekedett morbiditás vagy a hanyagul gondolkodó alkalmazottak okozzák - ezek azok a tényezők, amelyek miatt az amerikai gazdaság évente 63 milliárd dollárt veszít. Nem ismert, hogy a könyv szerzője hol és hogyan számolta ki a számot. Az USA statisztikái szerint azonban 1985-ben egy személy átlagosan 7,4 órát aludt, jelenleg csak 6,9 óra. 1942-hez képest akár egy órával kevesebb.
Az Egyesült Királyságban készítettek egy felmérést, amely azt mutatta, hogy minden ötödik alkalmazott egyáltalán nem jött be dolgozni az év folyamán, vagy késett az alváshiány miatti fáradtság miatt. A tudósok kiszámították, hogy ez több mint 47 millió óra egy évben, ami 453 millió fontba (kb. 583 millió euró) kerül a brit gazdaságnak.
A szerző szerint az elegendő alvás nem lehet kiváltság. Manapság sok embernek órákig kell aludnia, hogy elvégezze a nap folyamán elmaradt feladatokat. A hosszú távú alváshiány súlyos egészségügyi következményekkel járhat. Azoknál az embereknél, akik kevesebb mint hat órát alszanak, nagyobb a kockázata a különféle szív- és érrendszeri betegségeknek, cukorbetegségnek és depressziónak. Azok a férfiak, akiknek alvási problémái vannak, akár 2,6-szor nagyobb eséllyel szenvednek szívrohamban, és 1,5-szer-négyszer nagyobb eséllyel agyvérzésben.
Ne aludj, és kövér leszel
Az alváshiányban szenvedőknél általában több a testzsír. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy minél kevesebbet alszanak, annál több kalóriát esznek, ami (ha valaki nem sportol) a súlyban is megmutatkozik. Azoknál az embereknél, akik általában csak körülbelül öt órát alszanak naponta, 15 százalékkal ritkábban van elegendő leptin a testükben - ez a hormon jóllakottságot vált ki és szabályozza a zsírraktározást. Bár sokan közületek nem fognak egyetérteni, az alváshiány negatív hatásai jobban érintik a nőket, mint a férfiakat.
"Megállapítottuk, hogy a nők esetében az alváshiány szorosan összefügg a szorongás, az ellenségesség, a depresszió és a düh magas szintjével" - mondta Edward Suarez, a tanulmány szerzője. Ez a hatás nem annyira kifejezett a férfiaknál, mint a nőknél.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány arra összpontosított, hogy az alváshiány hogyan befolyásolja például a teherautó-sofőröket. 24 óra alvás nélkül eltöltött idő után azt mondják, hogy az ember ittasan reagál, és nem szabad a volán mögé ülnie. Míg az alkohol a kormány mögött szigorúan tilos, a fáradt ember ugyanolyan veszélyes, mint az, aki két ütést végez. Egy norvég tanulmány kimutatta, hogy azoknak az embereknek, akiknek nehézségeik voltak az elalvással, a halálos kimenetelű közúti balesetek 34 százalékában részt vettek.
Az alvás szükséges a test regenerálódásához és a mentális egészséghez. Ezért nem lehet sokáig nélkülözni. Az alváshiány maximálisan tolerálható időszaka öt-kilenc nap, a hosszabb mesterséges alvásmegtartás előbb-utóbb a szervezet biológiai halálához vezet. Az álmatlan világcsúcsot a 17 éves amerikai diák, Randy Gardner tartja, aki 1965-ben egy kísérlet során 11 napig tartott alvás nélkül. Az orvosok azonban inkább idő előtt abbahagyták a kísérletet. A második éjszaka alvás nélkül az ember rendkívül csökkent éberségi állapotba kerül, ami azt jelenti, hogy álmai elkezdik összefonódni a valósággal.
Nem alszunk, és még mindig kérkedünk vele
A. Huffington szerint az emberek gyakran veszik észre az alváshiányt, mint dicsekedni valót. Ugyanakkor állítólag ez a rossz szokás a kultúra közös részévé vált. "Tegnap este öt órát nem aludtam, milyen fantasztikus vagyok?" - kérdezi a szerző.
Például ezeknek az embereknek meggyengült az empátiájuk, nehézségeik vannak másokkal való kijuttatással a hosszú távú álmatlanság miatt, és gondolatzavaraik is lehetnek. Néhányan a szokásosnál sokkal impulzívabban viselkednek. A választási kampány idején a szerző megemlíti, hogy az alváshiánytól szenvedő tipikus amerikai Donald Trump elnökjelölt. "Minden ismertetőjegye megvan benne. Instabil hangulatok, problémák [egyéb vélemények, pos. szerk.] és paranoid hajlam arra, hogy elhiggyék még azt is, ami nem igaz "- írja.
Egészséges alvás helyett az emberek altatók után nyúlnak, és ez egy tisztességes üzlet. Csak az Egyesült Államokban 55 milliárd dollárnyi vényköteles tablettát írtak fel 2014-ben. Kilencmillió amerikai, a felnőtt lakosság négy százaléka szedi ezeket a tablettákat - többnyire nők. A probléma nem csak az Egyesült Államokban, hanem a világban van.
Az elalvást elősegítő mezőgazdasági termékek tavaly 58 milliárd dollárt adtak el, az eladások pedig 2019-re elérik a 76,7 milliárd dollárt. "Nem meglepő, hogy az altatók használata a legmagasabb azok körében, akik napi öt óránál kevesebbet alszanak" - mondja A. Huffington. Másrészt a koffeintartalmú stimulánsok kínálata is növekszik.
A Mintel kutatási ügynökség becslései szerint az energiaitalok értékesítése az Egyesült Államokban 2019-ig akár 40 százalékkal is növekedni fog. Ma 5,6 milliárd Red Bull-kannát adnak el világszerte. "Az energiaitaloktól való függőségünk megbetegszik. Nagyon gyorsan fogyasztjuk őket mellékhatásokkal, beleértve émelygést, hányást, idegességet, paranoiát és hangulatváltozásokat "- írja a szerző, megjegyezve, hogy 2007 óta megduplázódott azoknak a kórházi személyeknek a száma, akik túlzásba vitték ezt a fajta italt.
A szerző azt állítja, hogy egyfajta alvásforradalomra van szükség a társadalomban, amelyben az alvásnak ugyanolyan fontos helye lenne az ember életében, mint a munkának, és mindenkinek el kellene engednie magát az ideális alvás hét-nyolc óráig. A könyv nem úttörő, de értékes információkat tartalmaz, amelyeket este biztosan elalszol. Szlovákiában egyébként a legfrissebb adatok szerint mintegy 80 ezer embernek vannak alvási problémái.
Az alváshiány mítosz?
Ez mítosz lehet az ellen, amit A. Huffington a könyvben figyelmeztet - állítják a tanulmány kutatói. Más szavakkal, az emberek ma nem kevesebbet alszanak, mint a múltkor, mert az emberek bizonyos százalékának nincs szüksége vagy nincs ideje aludni az ajánlott hét-kilenc órát. 2010-ben a Sleep magazin közzétett egy elemzést, amely adatokat gyűjtött az amerikaiak alvásáról 1975 és 2006 között. Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a hat óránál rövidebb ideig alvók aránya 30 év alatt nem változott arányosan, ami a lakosság 9,3 százaléka. .
Az American Sleep Foundation-nak például más adatai vannak, azt állítva, hogy 2009-ben az amerikaiak ötöde kevesebb, mint hat órát aludt, míg 1998-ban ez csak 12% volt. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési Központjai (CDC) még kritikusabb adatokkal rendelkeznek. Azt állítja, hogy az amerikaiak legfeljebb egyharmada nem alszik éjjel hat óránál többet.
A kérdés tehát az: Miért különböznek annyira alvásban, hogy néha ellentmondó információkat szolgáltatnak? "Valószínűleg azért, mert ezek a tanulmányok (válaszadók) más kérdést tettek fel" - mondta a Quartznak Kristen Knutson, a Chicagói Egyetem alváskutatási szakértője. A CDS kutatóinak kérdésére megfogalmazták a kérdést: Átlagosan hány órát alszol a nap folyamán.
A válaszok változatosak voltak, és K. Knutson szerint néhány válaszadó szépítette válaszait (esetleg tudat alatt). A nem alvás manapság modern, és egyetértettek vele. Úgy gondolják, hogy amikor kevesebbet alszanak, többet tudnak tenni a munkahelyen és az otthonban. Egyes tanulmányok még azt is megerősítették, hogy az álmatlanságban szenvedő emberek alábecsülik a valós alvási időt, és a felmérések szerint kevesebbet alszanak, mint amennyit valójában aludtak. Éppen azok a kérdések, amelyek hatalmas teret engednek a szubjektív válaszoknak, ezek a tanulmányok buktatói, amelyek aztán más eredményekhez vezetnek. Sokkal pontosabb stratégia nem az a kérdés, hogy az ember mennyit alszik, hanem az, hogy hogyan töltötte a napot és mit tett. Csak az ezt követő válaszok használhatók a pontosabb alvási információk kiválasztására.
Azt, hogy A. Huffington könyve kissé eltúlzott, megerősíti egy 2012-es tanulmány, amelyben a kutatók 15 ország 12 tudományos publikációjára tekintettek vissza, amelyek feltérképezték az emberek alvásának hosszát. Megállapították, hogy 1960 és 2000 között nincs gyakorlati különbség. Bulgáriában, Lengyelországban, Kanadában, Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy Hollandiában az emberek csaknem egy órával tovább alszanak, mint 40 évvel ezelőtt. Oroszországban, Finnországban, Japánban vagy Németországban fél óránál kevesebbet alszanak, az Egyesült Államokban és Svédországban pedig az alvási órák átlagos száma egyáltalán nem változott.