Az ETP Food for Life víziója az, hogy a legfrissebb élelmiszer- és táplálkozási kutatási eredményeken alapuló étrendváltozások, az ezzel járó életmódbeli változásokkal együtt jelentősen javíthatják a lakosság egészségét és növelhetik a produktív életkort. Ezek a változások jelentősen hozzájárulnak az általános egészségügyi költségek csökkentéséhez.

Egészséges életmód


Kiegyensúlyozott étrend és egészséges életmód

A kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód kulcsfontosságú követelmények az optimális mentális és fizikai fejlődés és teljesítmény, valamint a krónikus fertőző betegségek kockázatának csökkentése érdekében. Ezenkívül hatásuk az emberi élet minden szintjére érvényes, a születés előtti periódustól az időskorig. A tápanyagok táplálékhoz való adagolása fiziológiás dózisban vagy magasabb koncentrációban funkcionális élelmiszerek és speciális táplálkozási szükségletekhez szükséges élelmiszerek előállításához vezetett. Az emberi egészségre gyakorolt ​​előnyökre vonatkozó, tudományos alapokon nyugvó állításokra van szükség a táplálkozási előnyökről szóló információk megfelelő közléséhez. Az ilyen tudományosan megalapozott állításokhoz elengedhetetlen az epidemiológiai, sejtes és fiziológiai biomarkerek felfedezése és validálása (ideértve a rendszerbiológia eredményeit is), valamint az intervenciós vizsgálatok. (A termékeket fel kell tüntetni azzal, hogy milyen táplálkozási előnyökkel szolgálhatnak a fogyasztók számára - és ezeket az állításokat tudományosan meg kell erősíteni.)

Az öregedő népesség egészsége
Európa népessége elöregedik - csak az EU-n belül a 80 éves emberek száma 30% -kal nő a következő 50 évben. Különböző okok miatt az idős embereknél várhatóan fokozottabb a táplálkozási problémák kockázata, ha kiegyensúlyozatlan étrendet fogyasztanak vagy rosszul táplálkoznak a szervezetben. Az egészséges életmód nemcsak az idősebb kor feltételezésével függ össze, hanem az egészségi állapot romlásának késedelmével is.
Becslések szerint 2030-ra a 60 évnél idősebb európai lakosság csaknem 30% -át fokozott fizikai és kognitív diszfunkció kíséri. Hosszú távú kihívás az öregedés egyes szakaszainak befolyásolása és az egyéni étrend, életmód és tanácsadás biztosítása az egyénre szabott egészséges "hosszú távú" - ún. "az élet évre juttatása" elve.

Étkezési életmódbeli változások
Hosszú évek óta ismert, hogy az egészségtelen táplálkozás a krónikus betegségek kulcsfontosságú kockázati tényezője. Mivel az étrend és az életmód megváltozott, az olyan krónikus nem fertőző betegségek, mint az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, agyvérzés és egyes rákos megbetegedések egyre fontosabb okai a fejlett, valamint a fejlődő és az új fejlett országokban. Ezek a krónikus betegségek pszichológiai és szociális problémákat is okoznak, csökkentve a fizikai erőnlétet és az életminőséget.

Jelenleg a nyugati társadalom legfontosabb tápanyagigénye az életmóddal összefüggő betegségek, például az elhízás és a II. Típusú cukorbetegség befolyásolása. A túlsúlyos és elhízott populációk gyakorisága elérte a járvány arányait (20-30% felnőtteknél, növekvő gyakoriság a gyermekeknél). A túlsúlyos gyermekek száma a nyugati társadalmakban az elmúlt évtizedben meredeken emelkedett. Az elhízás, az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás és a hiperlipidémia - összefoglalóan metabolikus szindrómának nevezik - a betegség és a halál fő okai. A nyugat-európai országokban ezeknek a betegségeknek a költsége az összes egészségügyi költség 5% -át teszi ki. Ezenkívül a túlsúly és az elhízás miatti egészségügyi közvetett költségek körülbelül négyszer magasabbak, mint a közvetlen költségek. A fő gond a fokozott glükóz-intolerancia és a 2-es típusú cukorbetegség gyermekeknél, elsősorban a túlsúly és az elhízás miatt.

Viszonylag kevés pénzt költenek e betegségek megelőzésére, ami az agrár-élelmiszeripar egyik célja. Hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre annak érdekében, hogy késleltessék a beavatási folyamatot, azaz pénz megelőzésre, nem pedig kezelésre.

A krónikus betegségek gyors növekedése kulcsfontosságú tényező a globális közegészségügyben. Az egészségtelen táplálkozás, a fizikai inaktivitás és a dohányzás megerősítik a krónikus betegségek kockázati tényezőit.
A lakosság betegségeinek megelőzése a vérnyomás és a vér koleszterinszintjének viszonylag kicsi csökkentésével drámai módon csökkentheti az egészségügyi költségeket. Például kimutatták, hogy a jobb életmód 4 év alatt 58% -kal csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a szívkoszorúér-betegség eseteinek akár 80% -át és a 2-es típusú cukorbetegség eseteinek akár 90% -át is meg lehet előzni életmódbeli tényezők megváltoztatásával. A daganatok körülbelül egyharmada megelőzhető egészséggel, normális testsúly fenntartásával és rendszeres testmozgással.

Úgy tűnik tehát, hogy a megelőzés révén a közegészségügy számára az elsődleges megoldás a legköltséghatékonyabb, megfizethetőbb és fenntarthatóbb módszer, amellyel a krónikus betegség járványával a világon és Európában is foglalkozni kell.

Az étkezéssel összefüggő betegségek: jelentős egészségügyi teher Európában
Számítások szerint a krónikus betegségek a világ 56,5 millió halálának körülbelül 60% -áért felelősek. 2001. Közel fele szív- és érrendszeri betegség, de az elhízás és a cukorbetegség növekvő előfordulása is riasztó, nemcsak azért, mert már a lakosság nagy részét érinti, hanem azért is, mert ezek a betegségek fiatalabb korban kezdtek megjelenni. 2020-ig a krónikus betegségek a világ összes halálozásának csaknem háromnegyedét teszik ki. A fejlődő országokban a halálozás elsősorban a szívkoszorúér-betegség (71%), agyvérzés (75%) és a cukorbetegség (70%) miatt következik be. Globális szinten. A krónikus betegségek 60% -a a fejlődő országokra esik.

Az előzetes becslések szerint a szív- és érrendszeri betegségek körülbelül egyharmadát a helytelen étrend okozza. A WHO európai régiójában a rák évente körülbelül 1 millió felnőttet öl meg. A szív- és érrendszeri betegségekhez hasonlóan az alultápláltság is a globális rákos megbetegedések körülbelül egyharmadának oka.

A Svéd Közegészségügyi Intézet előzetes elemzései szerint a fogyatékossággal kiigazított életévek (DALTY) 4,5% -a elveszik az alultápláltság közvetlen következményeként az EU tagállamaiban, 3,7% az elhízás és 1,4% -a a fizikai inaktivitás miatt. Az alultápláltság és a fizikai inaktivitás miatti DALY-veszteségek teljes aránya 9,6%.

Kapcsolat más kulcsfontosságú kutatási területekkel
Élelmiszer- és táplálkozási politikát kell kidolgozni az egészség védelme és előmozdítása, valamint az alultápláltság okozta betegségek arányának csökkentése érdekében, ami szintén hozzájárulna a társadalmi-gazdasági fejlődéshez és a környezeti fenntarthatósághoz.
Az egészségügyi szektor fő célja az egészség előmozdítása kiegyensúlyozott étrenden keresztül, a táplálkozási hiányok megelőzése és az alultápláltság miatti nem fertőző betegségek visszaszorítása. A mezőgazdaságra, a környezetvédelemre, az élelmiszer- és italiparra, a közlekedésre, a reklámozásra és a kereskedelemre kiterjedő, több ágazatot átfogó megközelítésre van tehát szükség az élelmiszer- és táplálkozási politika politikai napirenden elfoglalt helyének kiemeléséhez.
Az egészség javításának az élelmiszer- és táplálkozási politika várható eredményének kell lennie, és hozzá kell járulnia az egyes kereskedelmi ágazatok sikeréhez és jövedelmezőségéhez. Szoros együttműködésre lesz szükség a táplálkozásért, az élelmiszerbiztonságért és az élelmiszerbiztonságért felelős személyek között az egyértelmű ágazatközi politika és a hatékony összehangolt fellépés kialakítása érdekében.
A fejlett, géntechnológiák használata valószínűleg fontos szerepet játszik a platform céljainak elérésében.

A funkcionális élelmiszerek piaca
Az egészségügyi szempontokat minden élelmiszer esetében figyelembe kell venni, de egyre nagyobb az igény a specifikus, új és módosított funkcionális élelmiszerekre, pl. fitoszterolokkal rendelkező termékek. Hollandiában például évente mintegy 165 millió eurót költenek erre a piacra, amely várhatóan megduplázódik a következő öt évben. A súlykezelő termékek iránti teljes kereslet gyorsan növekedni fog, a 2000-es 32 milliárd dollárról 2006-ban 55 milliárd dollárra. A speciális termékek jelenlegi piaca várhatóan egy olyan piacra bővül, amely innovatív egészségnövelő termékek széles választékát kínálja.

Élelmiszer, táplálkozás és kutatás
A nemzetközi élelmiszer- és italgyártás piacvezetői elismerik a betegségmegelőzés jobb támogatásának fontosságát, amelynek jelentősen csökkentenie kell e betegségek óriási hatását az egyénekre és családjaikra, a nemzeti és regionális gazdaságra, valamint általában a társadalomra. Céljuk állandó hosszú távú kutatási programokba történő befektetés. Megállapították azt is, hogy a kritikus tömeg kulcsfontosságú kérdés az élelmezés és az táplálkozási kutatások lobbizásában való vezetés biztosításában és fenntartásában.
Az emberi genom feltérképezése és egy sor új eszköz létrehozása a genetikai és genomikai kutatásokban lehetőséget teremt a táplálkozás és a jólét megértésének/mechanizmusának/megértésének forradalmasítására.

A fogyasztónak kulcsszerepe van, ezért jobban tudnunk kellene, hogyan lehet az „egészséges választást” „könnyű választássá” tenni.