- elemeket
- absztrakt
- bevezetés
- mód
- elemeket
- EKG
- Egyéb klinikai és instrumentális adatok
- Adatelemzés
- az eredmény
- Preeklamptikus betegek és kontrollcsoport összehasonlítása
- A preeclampsia alcsoportjainak összehasonlítása a "korai és a késői kezdettel"
- Többdimenziós elemzés
- vita
- A kamrai repolarizációs folyamat változása és heterogenitása a preeclampsia alatt
- A vizsgálat korlátai
- Következtetés és jövőbeli következmények
elemeket
- szívritmuszavar
- Elektrokardiográfia - EKG
- preeclampsia
absztrakt
A preeclampsia az összes terhesség körülbelül 6-8% -át bonyolítja. Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy összefüggés van a preeclampsia, a szív morbiditása és a halálozás között az élet későbbi szakaszaiban, de a preeclampsia hatása az elektromos szívműködésre az akut fázisban még nem ismert. A tanulmány célja a preeclampsia során bekövetkezett EKG-változások vizsgálata volt. 76 egymást követő preeklamptusos nő szülés előtti EKG-ját összehasonlítottuk 76 egészséges terhes nő szülés előtti EKG-jával. Minden rutin EKG paramétert figyelembe vettünk, és a kamrai repolarizációt QT intervallum és QT diszperzió (QTd) alkalmazásával értékeltük. A preeclampsia által bonyolult terhesség jelentős változást mutatott a kamrai repolarizációban a kontroll csoporthoz képest. Az EKG-paraméterek közül a QT, QTc és QTd intervallumok meghosszabbodtak a preeklamptusos nőknél. A többváltozós elemzés azt is kimutatta, hogy a preeclampsia volt az egyetlen független meghatározó a QTd szempontjából. Összegzésképpen elmondható, hogy a preeclampsia jelentős hatással van a kamrai repolarizációra. Ez a változás részben magyarázhatja a preeclampsia kórtörténetében szenvedő nők megnövekedett kardiovaszkuláris kockázatát. További vizsgálatokra van szükség a rendellenes kamrai repolarizációs rendellenességek és a későbbi életben megnövekedett kardiovaszkuláris kockázat közötti kapcsolat megerősítéséhez.
Úgy gondolják, hogy az emelkedett QTd az aritmiák egyik fő kockázatával jár együtt, és számos tanulmány kipróbálta annak hasznosságát prognosztikai tényezőként számos betegségben. A vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a standard EKG és QTd paraméterek további információkkal szolgálhatnak-e a preeclampsia akut szívhatásairól, még tünetek hiányában is.
mód
elemeket
A vizsgálati csoportba preeklampsziában szenvedő nők (n = 76) tartoztak, akiket 2010. január 1. és 2011. december 31. között az olaszországi Veronából indítottak át a GB Rossi Rendelőintézetbe. A vizsgálati csoport felvételi kritériumai a következők voltak: preeclampsia, HELLP (hemolízis, emelkedett májenzimszint, alacsony trombocitaszám), eklampszia és egyszeri terhesség diagnózisa. Hetvenhat egymást követő kardiovaszkuláris betegség vagy terhességi magas vérnyomás nélküli terhes nő, akik 2010. január 1-jén születtek kórházunkban, bekerültek a kontroll csoportba; ikreket kizárták. Az anyák életkora mindkét csoportban összehasonlítható volt (preeclampsia csoport: 32, 2 ± 6, 3 év; kontrollcsoport: 32, 2 ± 5, 7 év). A vizsgálat második szakaszában a preeklamptusos nőket tovább osztották a korai kezdettel járó preeclampsia (46 alany) és a késleltetett preeclampsia (30 alany) alcsoportokba. 19., 20., 21. A két csoport összehasonlítható volt ugyanazon EKG-paraméterek szempontjából. A preeclampsia, az eclampsia és a HELLP-szindróma diagnosztikai kritériumait a magas vérnyomású nemzeti oktatási program (NHBPEP) munkacsoportja határozta meg. 22.
( a ) Minden beteg szülés előtt standard 12 vezetéses EKG-n esett át. b ) Példa hosszú QT intervallumra. ( c ) Példa QT-diszperzióra, amelyet az egyes EKG-vezetékeken mért maximális és minimális QT-intervallum különbségeként számolnak.
Teljes méretű kép
Egyéb klinikai és instrumentális adatok
Klinikai és laboratóriumi paramétereket is gyűjtöttek az orvosi dokumentumokból. A vérnyomást (BP) kézi standard vérnyomásmérővel mértük. Az EKG felvételekor regisztrált szisztolés és diasztolés vérnyomást (DBP) figyelembe vettük. Az antihipertenzív terápiát és a magnézium-szulfáttal (MgSO 4) végzett kezelést az epilepsziás rohamok megelőzésére súlyos preeclampsia esetén az EKG-paraméterek lehetséges meghatározóinak tekintették. Végül más klinikai információkat kaptak és elemeztek, mint például a testtömeg-index, a terhességi cukorbetegség, a jelenlegi dohányzási állapot és a szérum K + az EKG megszerzésének és elemzésének időpontjában.
Adatelemzés
A statisztikai elemzést a Statisztikai csomag a társadalomtudományokhoz (SPSS) 11.0 verziójú szoftverével (SPSS, Chicago, IL, USA) használtuk. Az adatokat mennyiségi változók átlagaként ± sd-ként, a kvalitatív változók százalékaként jelentik; csak a QTd (25. - 75. percentilis) van megadva átlagként. A nem szabványos és normálisan elosztott adatokat Mann-Whitney U-teszt és párosítatlan Student-féle t-teszt alkalmazásával elemeztük. A binomiális adatokat az x2 teszttel elemeztük. Ezenkívül egy többváltozós elemzést végeztek egy általánosított lineáris modell alkalmazásával a QTc intervallum és a QTd egyéb meghatározóinak kizárására. A szérum P + értéke és a testtömeg-index.
A rutinos EKG-értékelés mindkét csoportban többnyire nem patológiás volt, és a figyelembe vett kóros eredmények egyikében sem volt szignifikáns különbség. Az EKG szoftver által biztosított rutinszerű EKG-paramétereket az 1. táblázat sorolja fel. A preeklamptusos nők alacsonyabb HR-t mutattak, mint a kontroll csoport (P = 0,005), és így hosszabb RR-intervallumot (P = 0,002). A betegek 93,4% -ának kezelésére a labetalolt, egy α/β-blokkolót alkalmazták. A P-hullám, a QT intervallum és a QTc intervallum időtartama szignifikánsan hosszabb volt a preeclamptikus nőknél, mint a kontroll csoportban (P
A QT diszperzió (QTd) összehasonlítása preeklamptusos nőknél és preeclampsia nélküli terhes nőknél.
Teljes méretű kép
A preeclampsia alcsoportjainak összehasonlítása a "korai és a késői kezdettel"
Az EKG és a kardiovaszkuláris paraméterek tekintetében nem volt szignifikáns különbség a két alcsoport között (2. táblázat).
Asztal teljes méretben
Többdimenziós elemzés
Többszörös regressziós elemzést végeztünk a QTd és QTc meghatározóinak megértése érdekében.
A következő adatokat tekintettük független változóknak: a preeclampsia, az SBP és a DBP diagnózisa EKG időpontban, a szérum K + koncentráció, a testtömeg-index, a jelenlegi dohányzási állapot, a terhességi cukorbetegség és az MgSO 4 kezelés a rohamok megelőzésére.
A preeclampsia diagnózisa volt az egyetlen szignifikáns QTd meghatározó (P = 0,0117), és a QTd emelkedésével járt (nem standardizált együttható B = 9, 80; 95% konfidencia intervallum = 1, 21–18, 40). A QTc statisztikailag szignifikáns meghatározói az SBP (B = 0,28; 95% konfidenciaintervallum = 0,04-0,51; P = 0,020) és az MgSO 4 kezelés (P 24)
A pitvar méretét tükröző P-hullám időtartama hosszabbnak bizonyult a preeclampsia-ban szenvedő nőknél. 25 A bal pitvar megnagyobbodása nagyon gyakori hipertóniás rendellenességekben, és a krónikus magas BP-szintek miatt a diastolés bal kamra diszfunkcióját tükrözi. 25, 26, 27 Egy nemrégiben készült tanulmány a hipertóniás rendellenesség kialakulásának lehetséges előrejelzőjeként javasolta a terhesség alatti V1-vezetésben a kóros P-hullám morfológiájának azonosítását. 28 Vizsgálatunkban a P-hullám időtartama valamivel hosszabb volt preeclampsia-ban szenvedő betegeknél, mint a kontroll csoportban, de statisztikai jelentőségük csekély volt. Ez a megállapítás részben annak az antihipertenzív terápiának köszönhető, amely csökkenti a bal kamrai túlterhelést, és ennek következtében megnő a bal alsó pitvar. A preeclampsia-ban szenvedő nők szívritmusa alacsonyabb volt a kontrollokhoz képest, ez a megállapítás a labetalol, egy a/ß blokkoló hatásával magyarázható.
A kamrai repolarizációs folyamat változása és heterogenitása a preeclampsia alatt
Ebben a tanulmányban a QT, QTc és QTd szignifikánsan különbözött a két csoport között. Lehetséges, hogy a preeclampsia jelentős hatással van a kamrai repolarizációra. Egy nemrégiben elvégzett tanulmány kimutatta a rövidebb QTc-intervallumok tendenciáját a terhesség második felében, még a klinikai tünetek megjelenése előtt, kóros méhperfúzióval járó terhességekben, amelyeknél preeclampsia alakult ki vagy kiskorú volt a terhesség alatt. Ezzel szemben egy korábbi prospektív vizsgálatban azoknál a nőknél, akiknél eclampsia alakult ki, szignifikánsan hosszabb QTc intervallum volt. Ebben a vizsgálatban a preeklamptusos nők QT és QTc intervallumai jobban meghosszabbodtak, mint a kontroll csoportban. Fontos hangsúlyozni, hogy csak a terhesség végén a betegség akut fázisában rögzített EKG-paramétereket vették figyelembe. A hosszú QTc fő következménye az aritmia kockázata, amely akkor válik valóságossá, amikor a QTc> 500 ms. 30 Ebben a vizsgálatban csak egy preeklamptusos nő QTc-értéke> 500 ms volt, és egyiknél sem volt klinikai ritmuszavar.
A többváltozós elemzés azt is kimutatta, hogy az elhúzódó QTc meghatározói az MgSO4 és az SBP kezelés voltak. A szakirodalom szerint a hypermagnesaemia (Mg2 +> 0,95 mmol 1 −1), amely nagy MgSO 4 dózisokkal végzett kezelés eredménye lehet, QT és QTc megnyúlást okozhat. 31, 32
Tudomásunk szerint ez az első olyan vizsgálat, amely a QTd-t vizsgálta a preeclampia alatt. A QTd a kamrai repolarizáció heterogenitásának markerének számít. Számos tanulmány több klinikai állapotban is tesztelte a kardiovaszkuláris mortalitás előrejelzőjeként való hasznosságát. 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39 Ebben a vizsgálatban a preeklamptusos nőknél magasabb volt a QT-intervallum diszperziója, mint a kontrollcsoportnál, ami megerősítette a kamrai repolarizáció változását ezeknél a nőknél. Ezenkívül, amint azt a többváltozós elemzés is bizonyítja, a QTd egyetlen szignifikáns meghatározója egyedül a preeclampsia volt.
A kamrai repolarizációs fázis heterogenitása az alapja azoknak az elektrofiziológiai változásoknak, amelyek a preeclampsia során jelentkeznek, még tünetek hiányában is. Korábbi tanulmányok megvizsgálták a preeclampsia hatását a pulzusszám változékonyságára, és kimutatták a szimpatikus hiperaktivitás állapotát, különösen a tünetek megjelenése előtt. 40, 41 Egy nemrégiben készült tanulmány azt sugallta, hogy a placenta tényezők, például az oldható fms-szerű tirozin-kináz-1, az oldható endoglin és a placenta növekedési faktor, amelyeknek szerepet kell játszaniuk a preeclampsia patogenezisében, vazokonstrikciót okozhatnak a perifériás és a központi idegrendszer. 42, 43, 44 Az elektrofiziológiai kardiális változásokat a magas SBP miatt a szív- és érrendszerre gyakorolt fokozott hemodinamikai stressz okozhatja. Ugyanakkor a preeclampsia alatt magas szinten keringő mediátorok szintén szerepet játszhatnak. 15, 33
Eddig a preeclampsia és a későbbi életben jelentkező magasabb kardiovaszkuláris kockázat közötti kapcsolat jól megalapozott. 3, 4, 5 Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a hosszú távú kamrai repolarizáció az ischaemiás szívbetegségek és a kardiovaszkuláris mortalitás kockázati tényezője komplikáció nélküli magas vérnyomásban szenvedő egyéneknél. 45, 39 A megváltozott EKG-paraméterek, például a QTc és a QTd lehet a tünetmentes kamrai elektromos instabilitás legkorábbi jele, ami részben megmagyarázhatja a szív- és érrendszeri megbetegedések fokozott kockázatát preeklamptikus nőknél.
A korai stádiumú preeclampsiát általában korlátozott magzati növekedés és súlyosabb anyai betegség jellemzi, míg a késleltetett preeclampsia gyakoribb, és általában normális születési súlyhoz kapcsolódik. A kutatók felvetették, hogy a korai és késői megjelenésű preeclampsia különálló, eltérő etiológiájú, 19, 20, 21 típusú entitás lehet, és úgy tűnik, hogy a két forma két különböző hemodinamikai állapoton alapszik. Ezenkívül a súlyos preeclampsia kórtörténetében szenvedő nők, különösen azok, akik koraszülést, gyenge magzati növekedést vagy magzati halált tapasztaltak, fokozott szív- és érrendszeri kockázatnak vannak kitéve. Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a korai preeclampsia (szülés a terhesség 37. hete előtt) szorosan összefügg a bal kamrai diszfunkció/hipertrófia fennmaradásával a szülés után 1 évig. 6 Tapasztalataink szerint azonban a betegség megjelenésének ideje nem tűnik súlyosbítónak az elektrokardiográfiai változásokat.
A vizsgálat korlátai
A legtöbb esetben a QTd-értéket továbbra is manuálisan mérik, ami megmagyarázza az intraobserver közötti és közötti nagy változékonyságot. 23 Ebben a tanulmányban megpróbáltuk korlátozni ezt a változékonyságot digitalizáló tábla és elektronikus féknyereg használatával, valamint egyetlen olyan kutató bevonásával, aki nem volt tisztában a klinikai eredményekkel. Számos tanulmány megkísérelte érvényesíteni a QTd mérésére szolgáló automatikus algoritmusokat, és a legújabb szoftver tartalmazza a QTd mérését. Ez a megvalósítás megkönnyítheti e paraméter használatát a klinikai gyakorlatban. 47
Következtetés és jövőbeli következmények
A preeclampsia a kamrai repolarizáció változását váltja ki, amit az EKG-paraméterek, például a QT, QTc és QTd megnyúlása bizonyít. Úgy tűnik, hogy a preeclampsia az egyetlen meghatározó a megnövekedett QTd-ben. Bár ezek a változások többnyire tünetmentesek, a kamrai repolarizáció egyszerű, nem invazív értékelése standard 12 vezetékes EKG-n könnyen beilleszthető egy preeklamptusos nők klinikai vizsgálatába. További vizsgálatokra van azonban szükség a kamrai repolarizáció rendellenességei és a megnövekedett kardiovaszkuláris kockázat közötti összefüggés bemutatásához ezeknél a betegeknél a megfelelő kockázati rétegződési küszöbértékek meghatározása érdekében.