egészségünkre

A ballasztanyagok (rostok) nem emészthetők és nem energiaforrások. Ennek ellenére nagy jelentőséggel bírnak az emberi egészség és a testtömeg szabályozása szempontjából. Tehát hogyan használja testünk őket?

Lehet, hogy hallottad már: "Egyél minden nap gyümölcsöt és zöldséget, mert sok rostot tartalmaz!" De miért olyan fontos a testünk számára, amikor nem emészthető meg, és nem biztosít számunkra energiát? Tudnia kell, hogy ezért nem kapott a múltban semmilyen jelentőséget.

Ma azonban teljesen más a helyzet. A ballasztanyagok növényi eredetű rostok és speciális típusú szénhidrátok. Nem tudnak felszívódni, ezért nem jutnak át a belekből a vérbe, és ezért a test nem tudja felhasználni őket energiaforrásként.

Már tudatában vagyunk ennek a múltban jelentéktelennek értékelt ténynek. Ballasztanyagokkal történő megfelelő táplálkozás nélkül sem az emésztés, sem a bélflóra nem működhet. A rost "habverőként" hat a belekben.

Felszívja a méreganyagokat, és a koleszterinszintre utaló káros anyagokat hordoz magában. Annak a ténynek köszönhetően, hogy megakadályozza a mérgező anyagok felszívódását a vastagbélsejtekben, hatását számos tanulmány szerint daganatellenesnek tekintik. Megelőzésként szolgál a vastagbélrák ellen.

Oldhatatlan és vízben oldódó rost: mi a jelentőségük az egészségünk szempontjából?

Az oldhatatlan rost nem változik az emésztőrendszerben, és teljesen emésztetlen marad. Ugyanakkor képes megkötni a vizet, ami növeli a széklet térfogatát és megpuhítja azt. A rost felvételével megkönnyítjük a belek munkáját és támogatjuk a rendszeres ürítést. A rost segít megelőzni a székrekedést, ami rendkívül fontos az emberi egészség szempontjából.

Ha az étrendben nincsenek gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák és zöldségek, akkor a belek kénytelenek nagy erőfeszítéseket tenni a kiválasztás érdekében. Milliók szenvednek emberek millióitól szerte a világon, akik gyakran a hashajtókban keresik a kiutat. Ezek azonban függőséget okoznak, és más nemkívánatos mellékhatásaik is vannak. A hosszú távú bélproblémák gyakran aranyérrel, sőt vastagbélrákkal is járnak.

Az oldható rostot a vastagbélben lévő baktériumok részben lebontják, így zsírsavak, ecetsav, gázok (metán, hidrogén, hidrogén-szulfid, kén-dioxid, szén-dioxid) képezik a szeleket. A vízben oldódó rostok minden formája képes hatékonyan csökkenteni a vér koleszterinszintjét.

A rost kihúzza az epesavakat a testből, megakadályozva ezzel az epekövek képződését. Megköti a savakat és csökkenti a zsírszintet is. Megakadályozza az erek falán történő lerakódást (arteriosclerosis) és a szívroham kialakulását. A magas rosttartalmú ételek fogyasztása csökkenti a "rossz" koleszterin mennyiségét a vérben, és fordítva növeli a "jó" koleszterin szintjét.

A rost szerepe a testsúly csökkentésében és fenntartásában

A rost pozitívan befolyásolja a cukrok és zsírok anyagcseréjét. Köszönhetően a térfogatának növelésére, segít a jóllakottság érzésének szabályozásában. A magas rosttartalmú étel elfogyasztása után a jóllakottság érzése hosszabb ideig fennáll, ami megakadályozza, hogy feleslegesen táplálkozzunk.

Ezenkívül számos ételvizsgálat megerősítette, hogy a magasabb rosttartalmú ételek fogyasztásához szokott emberek kevesebb zsírt és cukrot is fogyasztanak, mint azok, akik nem. A megfelelő rostbevitel jelentősen lelassítja a szénhidrátok felszívódását, megakadályozva ezzel az emelkedett vércukorszintet, koleszterint és túlsúlyt.

Mennyi rostot kell fogyasztani?

A tudósok javasolják az elfogadását 50 g rost naponta. Kiegyensúlyozott étrend mellett ezt az összeget nem nehéz elérni. Például. két szelet teljes kiőrlésű kenyér egy adag babgal és a napi szükséglet fedezett.

A táplálkozási szakemberek bőségesen ajánlják gabonaféléket fogyasztani reggelire (teljes kiőrlésű, fekete kenyér, pehely, zabkása stb.) és a főétel részeként. A rost azonban több vizet köt meg önmagához, ezért magasabb rosttartalmú ételek fogyasztása esetén növelje a folyadékbevitelt!

A legtöbb uniós országban napi körülbelül 30 g rostbevitel javasolt. A teljes rostbevitelnek körülbelül 30-50% -át gabonafélékből és gabonatermékekből kell származnia, a többit zöldségekből és gyümölcsökből kell származni.

Sok ember étrendje azonban valójában teljesen másként néz ki. Sok húst, édességet fogyasztanak, étlapjuk pedig nagyon szegényes növényi rostban. A valós fogyasztás alig fele az ajánlott mennyiségnek. A szlovákok átlagosan napi 12 g rostot kapnak, ahol pl. az Afrikában és Ázsiában élő emberek naponta 50-120 g rostot fogyasztanak.

Milyen ételek tartalmaznak rostot?

A rost a növényvilág kizárólagos terméke. Megtalálhatjuk teljes kiőrlésű pékárukban, hüvelyesekben, búzacsírában, burgonyában stb. A gyümölcsök és zöldségek főleg oldható rostot tartalmaznak, a gabonafélék oldható és oldhatatlan rostokat egyaránt tartalmaznak. Egyetlen állati eredetű élelmiszer (hús, hal, tojás vagy tej) sem tartalmaz rostot.