unilabs

A medencefájdalom a fogamzóképes nők egyik leggyakoribb egészségügyi problémája. A kismedencei fájdalomnak azt a fájdalmat tekintjük, amely a has alsó részén, esetleg az ágyéki régióban is található, de soha nem csak magában az ágyéki régióban. Koponyánként nem haladja meg a gerincoszlopok felszínét. sup. Az akut kismedencei fájdalom differenciáldiagnózisa szülészeti, nőgyógyászati, műtéti és urológiai okokat tartalmaz. Az egyik ok lehet a petefészek ciszta megrepedése.

A nem rosszindulatú petefészekdaganatok nagyon heterogén csoportot alkotnak, amely hamis daganatokat, cisztákat és valódi jóindulatú daganatokat foglal magában. A petefészek rezisztenciájával járó fájdalom leggyakoribb oka a ciszta megrepedése és az adnexalis torzió.

Etiológia

Klinikai kép

A petefészek-daganatok általában hosszabb ideig tünetmentesen nőnek a hasüregbe történő szabad elhelyezkedésük miatt. A tünetek gyakran túlméretezetten jelentkeznek, ami a has megnagyobbodásában (úgynevezett kis szoknya szindróma) vagy hormonális aktivitásukban nyilvánul meg, amely szabálytalan vérzéssel, ösztrogenizáció vagy virilizáció tüneteivel, vagy akut hasi eseményként szakad meg., hemoperitoneum vagy torzió (5). A nők gyakran csak nem specifikus tünetekről számolnak be, például szabálytalan enyhe hasi vagy alsó hasi fájdalomról, növekvő hasi térfogatról, puffadásról, pollakiuriáról, vizeletinkontinenciáról, a jóllakottság gyors megjelenéséről, étkezési nehézségről (1).

A Graafian tüsző megrepedésével járó fájdalmat ovulációs fájdalomnak nevezik, nem súlyos intenzitású, a hasüregbe való vérzés gyenge és általában leáll. A sárga test cisztái a progesztogének kóros túltermelésének egyik lehetséges forrása. Lehetnek tünetmentesek, de dysmenorrhoét vagy diszfunkcionális vérzést okozhatnak (2). A sárga test felszakadásakor a vérzés súlyosabb lehet, és haemoperitoneumhoz vezethet, sokk jeleivel. Amikor a ciszta felszakad, a beteg általában hirtelen súlyos fájdalmat, gyengeséget és émelygést tapasztal (1).

A beteg néha jellemzi a fájdalmat, "mintha megszúrták volna". A fájdalom megjelenését gyakran sértés előzi meg, pl. együttélés. Az adnexa torziójában, amelyet a ciszta leggyakrabban patológiásan megváltoztat, a beteg tompa, tartós fájdalmat érez. Hipoxiás fájdalom akkor jelentkezik, amikor az adnexát ellátó fojtott erek összeszorulnak. A fájdalom egyenlőtlen, és arra kényszeríti a beteget, hogy enyhülést keressen (6). Egy felnőtt nőnél az adnexális torzió hirtelen hasi eseményként jelentkezik, hirtelen hasi fájdalommal, émelygéssel, hideg verejtékezéssel, összeomlással, gyors pulzussal, a hasfal feszültségével, peritoneális irritációval, a bél perisztaltikájának leállításával (7). A policisztás petefészek-szindróma hirsutizmusban, pattanásokban, androgén alopeciában, seborrheaban, oligomenorrhoában, galectore-ban, anovulációs sterilitásban nyilvánul meg (8).

Diagnosztika

Differenciáldiagnosztika

Az adnexális rezisztencia differenciáldiagnózisa magában foglalja a nő- és nem nőgyógyászati ​​eredetű jóindulatú és rosszindulatú megállapításokat. Nem nőgyógyászati ​​jellegűek a bélinagináció, a diverticulitis, a Crohn-betegség, a mesenterialis lymphadenitis, a mechanikus vagy neurogén (paralytikus vagy spasztikus) ileus. A pyelonephritist, a kismedencei thrombophlebitist és az aneurysmákat szintén ki kell zárni. Gondolnunk kell a méhen kívüli terhességre vagy az abortuszra is (13).

A jóindulatú daganat, a potenciálisan rosszindulatú daganat, a határdaganat, a rák előtti elváltozás és az egyértelműen rosszindulatú daganat közötti határ nagyon homályos a petefészekdaganatokban (5). A tapasztalt szonográfus ultrahangvizsgálata a legpontosabb diagnosztikai módszer a jóindulatú és rosszindulatú petefészekdaganatok differenciáldiagnózisában, és 92% -os pontosságot ér el (14). Az ultrahang-specifikus diagnózis 80-86% -os érzékenységgel és 94-100% -os specificitással végezhető a legtöbb ciszta esetében (15).

Következtetés

A jóindulatú cisztákkal ellentétben a petefészekrák a legmagasabb halálozású rosszindulatú daganat, az esetek csupán 15% -át diagnosztizálják korai stádiumban (20). A molekuláris technológiák fejlődésével kiderült, hogy a petefészek-hámdaganatok több mint 90% -a klonális betegségekhez tartozik. A gyakorlat szempontjából a BRCA1 és BRCA2 gének mutációinak van a legnagyobb klinikai jelentősége. A mindkét mutációval rendelkező nők életkorának 10-20-szor nagyobb kockázata van a petefészek- és emlőrák kockázatának a népesség többi részéhez képest (21). A vizsgálat indikációját genetikus végzi klinikai konzultáció és részletes családi anamnézis alapján, a vizsgálatnak értelme van egy olyan nőnél, akinek legalább 10 százalékos valószínűsége van a BRCA1 vagy BRCA2 gén mutációjára (22) .