Kétféle módon lehet kiképezni a kutyát. Vagy megtaníthat neki új darabokat a büntetési módszerrel vagy a jutalmazási módszerrel. Tudod, hogy ezek a módszerek hogyan hatnak az egészségére?
Lehet, hogy a kutya a leghűségesebb társad, de még mindig csak egy állat, amely gyakran engedelmeskedik az ösztönöknek. Minden tulajdonos már olyan helyzetbe került, hogy szívesebben kiabálna kedvence mellett, és sokan teszik ezt naponta, és kevesen tudják, mi lehet ennek a következménye.
A bioRxiv szerveren közzétett új tanulmány szerint kerülni kell a kutya sikítását vagy a büntetést mindenáron. Az ilyen magatartás hosszú távon negatív következményekkel járhat mentális egészségére nézve.
"Eredményeink bizonyítják, hogy a büntető módszerrel hosszú és rövid távon kiképzett kísérő kutyák nem élnek olyan jól, mint a jutalom módszerrel kiképzett kísérő kutyák."
A kutatók azt is leírják, hogy azok a kutyák, amelyekre kiáltottak, nagyobb stresszt éreztek az edzés során, amit mozgásuk és testtartásuk is bizonyít. Ezenkívül magasabb volt a kortizol szintje edzés után, és pesszimista viselkedést mutattak a kognitív torzítás tesztben.
Hogyan mutat egy kutya stresszt
Ana Catarina Vieira de Castro portugál biológus műhelyének kutatása nem az első ilyen jellegű. Korábban egy hasonló tanulmány kimutatta, hogy az idegenkedő képzés negatív hatással van a rendõr kutyákra és a labradorokra.
Vieir de Castro 42 kutyát gyűjtött össze a különböző képzési lehetőségekből, amelyek a jutalom módszerével képeznek, és 50 kutyát azokból a létesítményekből, ahol a kutyákat büntetés módszerével képezik kiáltás, fizikai veszély vagy az ólom húzása formájában.
Minden kutyát az edzés első 15 percében filmeztek. Ugyanakkor nyálmintát vettek a stressz szintjének felmérésére az otthoni pihenés és az edzés után.
A biológusok közvetlenül a képzés során is elemezték a kutyák viselkedését, különös tekintettel a stresszes viselkedés megnyilvánulásaira, például ásításra, ajkak nyalogatására, mancsok emelésére és nyafogásra.
Nem meglepő, hogy az idegenkedő oktatási létesítmények kutyái gyakrabban mutatták a stresszes viselkedés jeleit, különösen az ásítás és az ajkak megnyalása. Nyáluk is jelentősen megnövekedett kortizolmennyiséget tartalmazott ahhoz képest, amikor otthon voltak.
A jutalom módszerrel kiképzett kutyák kortizol szintje sokkal alacsonyabb volt, és nem mutattak stressz viselkedést.
A kutyára sikítás és a büntetés hosszú távú következményei
Az eredmények kiértékelése után egy hónappal újabb kísérletet hajtottak végre. 79 kutya megtanulta tudatosan kombinálni egy tálat a szoba egyik oldalán a kolbásszal. Ha a tál a szoba jobb oldalán volt, akkor kolbász volt benne. Ha az ellenkező oldalon volt, nem voltak benne kolbászok.
A tudósok többször mozgatták a tálat a szobában, és figyelték, milyen gyorsan reagálnak a kutyák. Amikor a kutya gyorsan meg tudta állapítani, hol vannak a kolbászok, az ízletes jutalomra számított. Ha a kutya lassan reagált, a tál tartalmával kapcsolatos gondolatai pesszimistábbak voltak.
Minél szigorúbb volt a kutya kiképzése, annál lassabban közelítette meg a missziót kolbásszal. Érdekes azonban, hogy a jutalom révén kiképzett kutyák gyorsabban megtanultak felismerni, ha egy tál üres és mikor tele van, bár egyesek szerint ez azért van, mert ezek a kutyák már a képzés során is megértették a jutalmazási rendszert.
Összegzésként elmondható, hogy a kutya megbüntetése nem segíti jelentősen a tanulási képességét, másrészt negatívan befolyásolja a pszichéjét. Kutyára sikítani és megbüntetni nem éri meg.