Önálló vagy alkalmazott? Ez a kérdés. Mint Shakespeare Hamletjéből. Mi a jobb? És kinek? A munkáltató számára? Vagy egy dilemma miatt zavarban lévő alkalmazott számára - távozzon és indítson vállalkozást, vagy maradjon, és hagyja a dolgokat úgy, ahogy vannak?

vállalkozó

A következő sorokban ezt a kérdést apró dolgokká alakítjuk. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából, és megmondjuk, mi előnyösebb, miben és kinek.

Elsősorban pénzügy, pénz kérdése. Azt jelenti, vajon előnyösebb-e a végül ténylegesen látott összeg szempontjából, akár a munkáltató érinti a számláján, akár a munkavállaló, akár a számláján lévő önálló vállalkozó. Szintén kérdés felelősségek. Általános vagy különleges és következményes károk. Végül, de nem utolsósorban a Munka Törvénykönyve és más jogi előírások által kínált előnyök és hátrányok.

Munkáltató

A munkáltató úgy dönt, hogy munkaviszonyt létesít egy alkalmazottal egy meghatározott tevékenység, munka (funkció) szerint.

A munkáltató alkalmazkodik a munkaszerződéshez - a munkatevékenység tartalmához, a munka köréhez, hogy az adott személynek milyen tevékenységeket, munkát kell végeznie, elvégeznie, elvégeznie. Ez a munka típusának meghatározása, amelyre a munkavállalót felveszik, és annak rövid jellemzői. A tárgy a munkaszerződés elengedhetetlen része. Ez azt jelenti, hogy meg kell állapítani, ki kell igazítani, létre kell hozni, különben az így megkötött munkaszerződés érvénytelen, vagyis a megkötésre nem kerülne sor. Ugyanez vonatkozik a bevezetésre, módosításra vagy meghatározásra a munkaszerződés egyéb szükséges elemei mégpedig a munkavégzés helye, a munkakezdés napja és a bérfeltételek. A munkaszerződésnek meg kell határoznia, szabályoznia kell az egyéb munkakörülményeket is, amelyek a fizetési időszak, a munkaidő, a szabadság mértéke és a felmondási idő.

A megkötött munkaszerződés alapján a munkáltató tehát tudja:

  • Ki végzi el a meghatározott, kijelölt munkát, tevékenységet (akivel a munkaviszony létrejött)
  • Milyen tevékenység, munka - specifikáció (a munka tartalma és jellemzői, tevékenységek típusú munka)
  • Hol fogják végezni ezt a tevékenységet, munkát (munkahely)
  • Ez a munka óta a tevékenységet elvégezni fogják (a munka megkezdésének napja)
  • Milyen bérért, azaz mennyiért (bérfeltételek)
  • Mikor fizeti ki a munkavállaló fizetését (fizetés dátuma)
  • Mikor és mikor végzi a munkavállaló a munkát, tevékenységet (munkaidő)
  • Hány napig veszi az alkalmazott a szabadságot az év során (üdülési terület)
  • És meddig, azaz hány hónapig kényszerül elbocsátás esetén a munkavállaló alkalmazására (felmondási idő).

A megkötött munkaviszony alapján a munkáltató köteles a munkaszerződés alapján munkát a munkavállalónak kijelölni, az elvégzett munka után fizetést fizetni neki, megteremteni a munkafeladatok elvégzésének feltételeit és betartani a törvényben meghatározott egyéb munkakörülményeket, kollektív szerződés és munkaszerződés (ZP 47. § a) pont).

A megkötött munkaviszony alapján a munkavállaló köteles a munkáltató utasításai szerint a munkaszerződés szerint a munkát személyesen, a meghatározott munkaidőn belül elvégezni és a munkafegyelmet betartani (a Kbt. 47. § (1) bekezdés b) pontja). a munka törvénykönyve). A munkavállaló alapvető feladatait a Munka Törvénykönyve 81., a vezető alkalmazott a Munka Törvénykönyve 82. §-ában szabályozza tovább.

A munkáltató úgy dönt, hogy szerződéses kapcsolatot létesít egy önálló vállalkozóval (a továbbiakban csak SZČO).

Az önálló vállalkozó az a személy, aki:

  • mezőgazdasági termelést végez, ideértve az erdő- és vízgazdálkodást is, és külön szabályozás szerint van nyilvántartva,
  • joga van kereskedelem működtetésére,
  • külön szabályozás alapján jogosult tevékenységek végzésére, kivéve a munkaviszonyban álló természetes személy tevékenységét, amelynek elvégzésére külön szabályozás alapján felhatalmazással rendelkezik.,
  • részvénytársaság partnere vagy betéti társaság alaptársasága,
  • sporttevékenységet folytat haszonszerzés céljából, de nem munkaviszonyban,
  • értékesítési képviselő tevékenységét végzi a Kereskedelmi Törvénykönyv 652–672a.

Ez azt jelenti, hogy a két szervezet, a szerződéses partner, szerződéses viszonyt, szerződést köt.

A szerződésnek a következőkben kell megállapodnia:

  • a szerződő felek, azaz a WHO és a WHO számára teljesítik a szerződés tárgyát
  • a szerződés tárgya, azaz milyen tevékenységeket, munkákat, munkákat fognak elvégezni, elvégezni, elvégezni a szerződés alapján
  • ár, azaz mennyiért (óradíj, havi átalány, áfával, áfa nélkül).
  • fizetési feltételek, vagyis hogy a megbeszélt összeget milyen napon, milyen módon, milyen számlaszámra, milyen időszakban fizetik ki.
  • a szerződő felek kötelezettségei, vagyis hogy ezt a tevékenységet, munkát, munkát hogyan fogják elvégezni, elvégezni, elvégezni. Milyen kötelezettségei lesznek mindkét félnek.
  • szankciók, esetleges szerződéses büntetések, kártérítés, kár, rossz munka, késői munka, munkahibák esetén .
  • a szerződés felmondása, azaz milyen feltételek mellett, milyen felmondási időn belül
  • és egyéb alapvető dolgok.

Ebben az esetben mindkét fél köteles betartani, tiszteletben tartani és betartani a szerződés feltételeit.

Milyen kötelezettségek merülnek fel a munkáltató számára a megkötött munkaviszonyból?

A fent idézett kötelezettségeken túl (Mt. 47. § (1) bekezdés a) pont) a munkáltató köteles jelentse az új alkalmazottat a Társadalombiztosítási Ügynökségnek és az Egészségbiztosító Társaságnak. Ugyanez a kötelezettsége van a munkaviszony megszüntetése nál nél szavazás a Szociális és Egészségbiztosító Társaság alkalmazottja. A munkáltató kötelessége, hogy az új alkalmazottat legkésőbb a felvételét megelőző napon és a PO-nál 8 napon belül jelentse, és legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő napon és a PO-tól számított 8 napon belül felmondja.

A munkáltatónak a következő kötelezettségei is vannak:

  • nyilvántartást vezet, archiválja a könyvelési dokumentumokat a ZP és SP igényeihez,
  • kérésre igazoljon különféle tényeket, dokumentumokat, információkat,
  • együttműködés biztosítása ezen intézmények számára,
  • teljesíti a bejelentési kötelezettséget (az adatok változásainak bejelentése),
  • bejelenti a betegség-, nyugdíj- és munkanélküliségi biztosítás felfüggesztését,
  • bejelenti a szülési szabadság, a szülői szabadság igénybevételének kezdetét és végét,
  • nyújtson be prémium kimutatásokat,
  • fizetni a díjakat,
  • jelentse és küldje el az ideiglenes munkaképtelenséget igazoló űrlapot,
  • különféle igazolásokat állíthat ki az alkalmazottaknak kérésre,
  • jelentse a munkahelyi baleseteket,
  • munkahelyi balesetről nyújtson be nyilvántartást,
  • és egyéb.

Számos embert fog foglalkoztatni, HR szakembereket.

Milyen összegben és milyen biztosításokat és járulékokat fizet a munkáltató az SP-nek:

betegbiztosítás esetén az értékelési alap 1,4% -a, öregségi biztosítás esetén az értékelési alap 14% -a (ha az alkalmazott öregségi nyugdíj-előtakarékosságot takarít meg, 9% -ot a nyugdíjkezelő társaság társadalombiztosítási ügynöksége utal át) rokkantsági biztosítás esetén az értékelési alap 3% -a, baleseti biztosítás esetén 0, az értékelési alap 8% -a, garanciavállalási biztosítás esetén az értékelési alap 0,25% -a, munkanélküliségi biztosítás esetében az értékelési alap 1% -a, a szolidaritási tartalékalapba a az értékelési alap.

Ez együttesen a társadalombiztosítási ügynökséghez történő hozzájárulást jelenti 25,2% az egy alkalmazottra eső értékelési alapból.

A ZP-ig a munkáltató az értékelési alap 10% -ának megfelelő biztosítási díjat köteles fizetni. A fogyatékkal élő munkavállalók esetében ez az értékelési alap 5% -a.

Az SP-hez és a ZP-hez történő hozzájárulások esetén a munkáltató díjakat és járulékokat köteles fizetni ezen felül az alkalmazottankénti értékelési alap 35,2% -ával.

Ezek a munkáltatónak szólnak az alkalmazott nevében felmerülő további költségek.

Nézzük meg, hogy a munkáltató mit köteles megtenni annak biztosítása, hogy biztosítson-e a munkavállalónak munkaviszonyt a Munka Törvénykönyve szerint.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató köteles:

  • végkielégítés, végkielégítés kifizetése a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekor a ZP-ben meghatározott feltételek szerint
  • nem haladhatja meg a munkavállaló átlagos heti munkaidejének meghatározott 48 óráját
  • megfigyelje a munkavállaló munkájának szüneteit
  • figyelje az alkalmazott folyamatos napi pihenését
  • a munkaidő nyilvántartása
  • adjon szabadságot az alkalmazottnak
  • biztosítsa a munkavállalónak bérjuttatásokat (túlórák, éjszakai munka, ünnepek)
  • végezzen levonásokat a munkavállaló fizetéséből
  • munkabér fizetése (a bér nem fizetése esetén a munkáltató bűncselekménynek minősül)
  • lehetővé tegye a munkavállaló számára, hogy a szükséges időre szabadságot vegyen igénybe (a munkavállaló részéről a munka akadályai) ellentételezéssel vagy anélkül
  • a munkavédelem biztosítása (védőfelszerelések, felújítási munkák, megelőző orvosi vizsgálatok, dohányzás tilalma, teherhordás).
  • étkezés biztosítása az alkalmazottak számára
  • a személyzet képzése.

A fenti kötelezettségek más jogi szabályozásokhoz is kapcsolódnak, nemcsak a Munka Törvénykönyvéhez. Ezek a törvények a foglalkozás-egészségügyről, a szociális biztonságról, az egészségügyről, a szociális alapról, az utazási támogatásokról, a nemdohányzók védelméről, a személyes adatok védelméről és sok másról.

Ezeknek a munkáltatóval szembeni kötelezettségeknek a biztosítása is végső soron megnöveli a működés, a tevékenységek és az alkalmazottak költségeit.

Milyen kötelezettségek merülnek fel a "munkáltató" számára a megkötött szerződéses viszonyból (SZČO-val)?

Csak te, amelyeket a szerződés szabályoz és rögzít.

Csak a szerződésben vállalt összeget fizeti. A járulékok, biztosítási díjak, járulékok nélkül. A megbeszélt időpontban. Ha késik, késedelmi kamatot köteles fizetni, ill. szerződéses kötbér, ha azt a szerződési feltételek előírják.

Nincs jelentési és bejelentési kötelezettsége. Nem kell nyilvántartásokat, jelentéseket, jelentéseket vezetnie. A munkáról, a tevékenységről a szerződés rendelkezik, mivel ez mindkét félnek megfelel. Nincs túlfizetés a túlórákért, a nyaralásért, a munkaeszközökért, az étkezésért, az oktatásért. A másik fél teljes felelősséggel tartozik a hibákért, károkért, késedelmekért. Munkát, tevékenységet, munkát a saját nevében, saját felelősségére, saját költségén végez.

Önálló vállalkozó

Ugyanez vonatkozik a SZČO-ra megkötött szerződéses viszonyban, mint a "munkáltatóra", mint a másik szerződő félre. Köteles betartani a szerződésben meghatározott és szabályozott kötelezettségeket és rendelkezéseket. A szerződést és a szerződéses feltételeket mindkét fél megköti .

A SZČO a szerződés tárgyának megfelelő teljesítésén túl, amely tulajdonképpen a szerződésben vállalt tevékenység, munka, munka, és a szerződésből eredő kötelezettségeken túl, köteles saját maga számára jelentést tenni, adatokat és tényeket jelenteni a az adóhivatal, a kereskedelmi engedély hivatal, a társadalombiztosítási társaság, az egészségbiztosító társaság. Köteles biztosítási díjakat és illetékeket, adót, áfát fizetnie (ha megfelel a törvényi feltételeknek).

Milyen feladatai vannak a SZČO-nak? ?

Kötelező betegségbiztosítás és kötelező nyugdíjbiztosítás A SZČO díjakat fizet:

  • a betegszabadság biztosítás az értékelési alap 4,4% -a,
  • a öreg kor biztosítás az értékelési alap 18% -a (ha az öregségi nyugdíj-előtakarékosság megtakarítója, akkor a Társadalombiztosítási Ügynökség 9% -ot küld a megtakarító személyes számlájára az érintett nyugdíjkezelő társaságnál),
  • a érvénytelen biztosítás az értékelési alap 6% -a,
  • nak nek lefoglal Szolidaritási Alap az értékelési alap 4,75% -ával (a 2% -os arány a társadalombiztosítási törvény 293bg. §-ának átmeneti rendelkezése szerint a 2009. április 1. és 2010. december 31. közötti időszakra érvényes volt).

Az önálló vállalkozó jövedelemből fizet előleget egészségbiztosítás esetén a minimális alap legalább 14% -a, fogyatékossággal élő személy esetében a minimális alap legalább 7% -a. Az önálló vállalkozó előlegének összegének kiszámítása az előlegek kifizetésének időszakát megelőző két év naptári évében elért adóalap alapján történik, 01.01.01-től 31.12-ig - a SZČO által a 2009. évi benyújtott éves elszámolás keretében kiszámított előlegek 2011.12.31-ig kerül kifizetésre.

A jövedelemadó mértéke az A személyi adóalap 19% -a, csökkentette az adóveszteség és az adóalap nem adóköteles része.

A SZČO a fent említett kötelező befizetéseken és visszatérítéseken kívül mindent maga biztosít és fizet. Ez munkaruhát (ha szükséges), munkaeszközt, szerszámot, járművet jelent (a gépjárműadó is vonatkozik). Tudatában kell lennie annak, hogy amikor pihenni akar, ill. távozáshoz a pihenésre vagy a nyaralásra töltött időre nem kap fizetést, ezért keresnie vagy rá kell költenie, egyedül eszik és oktat. A megbetegedés a SZČO számára egyenesen fogalmazva luxust is jelent.

Tudatában kell lennie annak, hogy minden tevékenységet, munkát, munkát, amelyet elvégez, elvégez, megfelelően kell elvégezni, felelősséggel tartozik a hiányosságokért, panaszokért, hibákért, károkért. Ha a szerződés szabályozza, köteles késedelmi kamatot, szerződéses kötbért is fizetni. És teljes mértékben és magasságban.

Milyen előnyei vannak a SZČO-nak?

Másrészt a jövedelemadóra igényelhet adóköltségeket. Az adóköltségek, a költségek kiszámítása változatos. A 19. és azt követő cikkekben pontosan meg vannak határozva. törvény (jövedelemadóról szóló törvény (595/2003. sz. törvény). Csak szemléltető jellegűek ezek a tárgyi és immateriális javak (épület - iroda, jármű) értékcsökkenése, a bérleti díj és a bérleti díj biztosításához kapcsolódó szolgáltatások (iroda bérbeadása esetén - média), telefon, az üzleti célokra szükséges áruk (nyomtató), bútorok, számítógépek.), reklámköltségek, üzemanyagköltségek, külön rendelet szerinti utazási díjak és még sokan mások.

Jobb, ha a SZČO-nak van szerződéses személye gazdasági és számviteli tevékenységekre és munkára - egy könyvelő, aki megérti ezt a kérdést, és aki adóbevallást is készít Önnek. És követelheti a könyvelő díját is adóköltségként, ráfordításként.

Munkavállaló

A munkaszerződés megkötésekor a munkavállaló köteles betartani munkavállalóként (Munka Törvénykönyve 81. §) vagy vezetőként (Munka Törvénykönyve 82. §) betöltött alapvető feladatait és a fegyelmet.

Nem kell aggódnia bejelentés, illetékek, biztosítási díjak, járulékok, adók bejelentése és befizetése. Az irodai és munkaeszközök a munkáltatónál kaphatók. Biztosította az étkezést, az oktatást vagy a Munka Törvénykönyvének egyéb előnyeit.

Neki van biztosított rendszeres fizetést. Ezek azonban stabilak és változatlanok, hacsak nem történik változás a munkaszerződés tartalmában a bérek részében. Ez azt jelenti, hogy minden körülmények között mindig ugyanazt a havi fizetést kapja. A SZČO-val ellentétben, amely annyit kereshet, amennyit keres (ha órabére van). Vagy többet kérhet egy alkalmazott asztali fizetésénél, akit egyszerűen nem enged el.

A munkáltatónak okozott kár esetén e kárért legfeljebb 4-szer felel havi átlagkeresete. Ez azonban nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a kárt szándékosan, alkohol, kábítószer vagy pszichotróp anyagok hatása alatt okozzák, és ha a munkavállaló felelős a tárgyak hiányáért és elvesztéséért (a feltétel a megbízott személyek anyagi felelősségéről szóló írásbeli megállapodás) készpénz, értékpapír, áru, készlet vagy egyéb forgalomba vagy forgalomra szánt érték, amelyet a munkavállalónak el kell számolnia).

Másrészt azonban kell kövesse a munkáltató utasításait és utasításait. Nem tud "önállóan" cselekedni és dolgozni, "elképzelései" szerint, ahogy akar és amikor akar. "Órákig ugat" kell, nem alhat tovább, ha csak nem akar felkelni a munkáért. Nem hagyhatja el a munkát, ha meleg van, és úszni akar. Csak fél órája van ebédre, bár főételként halat szolgálnak fel. És néha nem is tudja kifejezni a véleményét. Még akkor is, ha igaza volt.

A végén vagyunk. Válasz arra a kérdésre, hogy mi a jobb és miért, hát tőled függ. Remélem, hogy legalább egy kicsit segítettünk ebben a dilemmában.