Szicília - egy sziget, ahol golyók vannak
- Szöveg: Vladimír Sikula
- Fotó: Iva Filová Sikulová és Vladimír Sikula
- Időpont: 2018. október 14
Már nagyon vártuk a telet. Hogyan jutunk el Budapestre a Liszt Ferenc repülőtérre, hogyan halad a gép dél felé, hogyan jutunk fel a citrusfélék, füge, halpiacok és az Etna leheletének átitatott hőbe Csak egy ideig mentünk. Hat napig, amelyet teljes mértékben ki akartunk használni: tapasztalati, kognitív, sport, oktatási és szabadidős tevékenységeket.
Csak egy hete La Signora vagy Mongibello, (ahogy a helyiek Etnának hívják) felébredt, és tüzet és forró lávát szórt. "Fotók lesznek!" Nagyon vártuk. De amikor a Boeingünk elrepült, öröm volt. Újra szundítunk és elégedetten ugatunk.
Az autókölcsönzés gyors volt, bepakoltuk a Lancia Ypsilont. Bár kicsi, de parkolásra készült, még ott is, ahol ez már nem lehetséges, a zsúfolt városi forgalomban nem lehet adrenalin-utat vezetni keskeny hegyi utakon és sikátorokon.
Cataniából indulva megálltunk a jól ismert Liumiban, Fiumefreddóban, és Linguaglossa városába siettünk, ahol Rosa Mauro barátnőnk már türelmetlenül nézett a Bed and Breakfast szállodájába. Tudtuk, hogy amíg együtt élünk vele, nem engedi, hogy testünk elveszítse a zsírraktárait, inkább megpróbálja növelni őket.
Természetesen éreztük, hogy híres eccellente gyümölcstortáját üdvözöljük a Dei Cappuccini templomban. A meleg szicíliai fogadás és szállás után gyorsan foglalkoztunk ezzel és más finomságokkal, ittunk finom és alattomos Limoncellot és vöröset a helyi termelésből, és vége volt. Régóta nem aludtunk ilyen jól.
Szerencsénk volt, mert aznap este megrendezésre került az éves Linguaglos templom felvonulása, a Festa di Saint Egidio (a város védőszentje). Nagy dicsőség, az utcákat karácsonykor díszítik, a püspökök, papok, miniszterek és nem tudom, mi más egyházi potentátok hatalmas felvonulása, életnagyságú szent szobrot hordoznak, a helyi zenekar remekel, tűzijátékok, mint pl. a sztálingrádi csatában. Egyszóval egy megfelelő színház, amelyet érdemes megnézni.